Mastodon Mastodon

Nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy a sajtóból kiolvasható, hanem egyszerűen csak más

Az eddig lejátszott nyolc forduló alapján a csakfoci összeadta az U21-es játékperceket az NB I-ben, és kiderült, hogy az ország egyik legproduktívabb akadémiájánál egész pontosan nulla, azaz zéró perc az összesíthető érték. Legalábbis a felsorolásukban, mivel 2000 után született kispesti nevelést azért találunk az NB I-ben (vajon mit értenek U21 alatt? Erre a szezonra már 2001-től nézik?):

Viszont ha eggyel továbblépünk, akkor még sivárabb képet kapunk: Kispestről gyakorlatilag eltűntek a saját nevelésű labdarúgók. (Rövid távú megfigyelés, egyelőre mindenféle érvényesség nélkül: az eltűnésüket követő hat meccsből ötöt megnyertünk.)


Akkor a fenti mondat részletesebben:

névév12345678össz
Hidi1990677039390612982444
Baráth19929067p157
Nagy G.19936012315108
Banó-Szabó1999819
Májer1999574535110
Benczenleitner20030
Dúzs20020
Kerezsi20030
Kovács N.19990
Keresztes20040
összesen2171949218121613487824
csak MFA150124531531055380
p piros lap, -: padon

Vagyis a saját nevelés, de nem akadémista Hidi egymaga több játékpercet hozott az első nyolc fordulóban, mint az akadémisták együtt. Sőt, a hatodik fordulóban hosszú-hosszú évek óta először fordult elő, hogy egyetlen akadémiai játékperc sem volt a pályán – nálunk, ugyanis az ellenfél Fradinál Bokta és Vécsei is kezdett.

NB I-es játékpercek azoknál az akadémistáknál, akiknél még fizet a Honvédnak (25 év alattiak):

  • 676 Gergényi (ZTE, 1998)
  • 594 Szendrei (Videoton, 2000)
  • 563 Koszta (ZTE, 1996)
  • 530 Herjeczki (Gyirmót, 1998)
  • 273 Soltész Dominik (DVSC, 2000)
  • 119 Kispest összesen (Banó-Szabó, Májer)
  • 0 Csörgő Viktor* (Gyirmót, 2001)
  • 0 Kovács Dominik (Gyirmót, 2002)
  • 0 Kundrák Norbert* (DVSC, 1999)
  • 0 Máté Zsolt (Újpest, 1997)

*_ Csörgő és Kundrák kivételével a többiek legalább egy meccsen odafértek a padra. Csörgő a Gyirmót kupameccsén ülhetett a padon.

NB I-ben szereplő további egykori akadémiai nevelések, akik a 2021/22-es bajnokságban pályára léptek:

  • Baráth (Honvéd, 1992)
  • Bobál Dávid (ZTE, 1995)
  • Bobál Gergely (ZTE, 1995)
  • Botka (FTC, 1994)
  • Nagy Gergő (Honvéd, 1993)
  • Nagy Mihály Krisztián (Kisvárda, 1992)
  • Sajbán Máté (Paks, 1995)
  • Vécsei (FTC, 1993)

Ha jól számolom, akkor ennyi a jelenlegi NB I-es mezőnyre az MFA. Kispesten szinte nulla, Egerszegen nagyon sok (itt legutóbb a szintén Kispestről érkezett Kálnoki-Kis volt a cséká), máshol pedig elvétve. Külföldön azért bőven találunk egykori akadémistát, ahogy az NB II-ben is, valamint ne feledjük, hogy a huszonöt főben maximalizált keretek miatt, az U19-ből kinőtt játékosainkat is – nagyon helyesen – kölcsönadtuk átmenetileg (l. Kocsis Dominik, László Dávid, Bocskay etc). Szóval, mielőtt

  • vészharang, hogy minek az egész?
  • örülés, hogy nélkülük eredményesebb a klub,

érdemes kicsit kivárni, és úgy értékelni. Az MFA tisztességesen termel, ez látszik a magyar válogatotton is, valamint látszik azon, hogy a Fradiba szinte csak innen fér be magyar, viszont nyilván, a darabszám adott fénytörésben akár kevésnek is nevezhető.


Produktivitási tábla 2021/22

összes pontszám; top3 játékos; félkövérrel, ha ugyanott játszik a játékos

  1. 12977 Felcsút (Kleinheisler, Sallai Roland, Tamás Márk)
  2. 10173 Honvéd (Schön, Gazdag, Botka)
  3. 6147 Győr (Varju, Vitális, Mocsi)
  4. 5598 MTK (Demjén Patrik, Bese Barnabás, Schafer)
  5. 5332 Vasas (Szalai Attila, Nagy Ádám, Rabatin)
  6. 4638 FTC (Skriben, Nagy Olivér, Tamás Olivér)
  7. 4583 Illés/Haladás (Kállai Kevin, Szalay Szabolcs, Horváth Rajmund)
  8. 4202 Újpest (Sallói Dániel, Banai, Zuigéber)
  9. 3438 Debrecen (Baráth Péter, Kusnyir, Bényei)
  10. 3129 Fehérvár (Major Martin, Ódor, Kövesdi)

Jelenleg így néz az MLSZ produktivitási adatai alapján az egyesületi ranglista. A pontszámok alapján a Honvéd a második legtöbbet termelő akadémia. Amióta létezik produktivitás, a Honvéd a harmadik:

  1. 84525 MTK
  2. 80047 Felcsút
  3. 66138 Honvéd
  4. 58512 Győr
  5. 48533 Debrecen

Vagyis amikor az akadémiáról gondolkodunk, érdemes kontextusba helyezni, és megnézni, hogy hol helyezkedik el a teljes magyar termelési struktúrában: bőven az elején, tehát képzelhetjük el, ha a kispesti rendszerbe belerúgunk, akkor a többivel mit csinálnánk?ű

Érdemes átböngészni a produktivitási táblákat, ugyanis a magyar foci jelenét, közeljövőjét és jövőjét is ezek a játékosok adják.


Forintok

Az MLSZ produktivitási rendszerében egy pont 4000 forintot ér, vagyis

  • idén már 40.692.000 forintnál,
  • összesen (az elmúlt három, mért évben) pedig 264.552.000 forintnál tart a Honvéd, ami
  • átlagosan (az idei év nélkül) évi 111.930.000 forint produktivitási bevételt jelent az akadémiának.

? a hozzászólás // előmoderált
? az offtopicot // az offtopicba.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. ||

“Nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy a sajtóból kiolvasható, hanem egyszerűen csak más” bejegyzéshez 24 hozzászólás

  1. Sokkal összetettebb kérdés ez az akadémiás értékelés, minthogy csak a számokból tendenciákat lehetne kiolvasni.
    Meghatározó körülmények voltak:
    • akadémiák száma (merítés)
    • mlsz támogatási rendszer
    • nb1-es létszám
    • Honvéd- aktuális szakmai vezetés
    • Honvéd- aktuális anyagi helyzet

    Persze voltak kiemelkedő korosztályok, mint Botiék, Filipék vagy Bobálék, de önmagában a tehetség nem lett volna elég, ha nincsenek azok a segítő körülmények vagy/és rendszer szintű támogatások, amelyek nagyban ráerősítettek a potenciális tehetségek felépítéséhez.
    Ebből is látszik, hogy 1 átgondolt mlsz koncepció nélkül(támogatás, kötelező magyar up játékos szerepeltetése stb. ) eléggé esélytelen újabb áttörő tehetségeket várni.
    A 12 csapatos nb1 folyamatos teljesítmény kényszere és a kiugró anyagi különbségek mind az ellen dolgoznak, hogy 60-70 kilós 17-18 éves gyerekeket dobjanak be az edzők a 90+os védők és ütköző középpályások közé…
    ui.
    PLS! nem kéne elvinni a sztorit az offtopicban kialakult beteges(személyeskedő) vita irányába, mert hosszabb távon mindenkinek az lenne az érdeke, hogy minél több fiatal magyar játszon az nb1ben, csak ez lehet a magyar foci jövője. Persze egyensúlyban a szükséges és minőségi légiósokkal.
    De amíg nincs valami rendszer szintű lépés az mlsz részéről, addig naív elvárás a klubokkal és az edzőkkel szemben, hogy a mindennnapi túlélés mellett még gyerekeket is építsen a csapatba, miközben az ellenfél „tankokkal” fog jönni velük szemben és győzni kell 7végén is…
    ui.2.
    https://m4sport.hu/videok//mesteri-lovessel-vette-be-a-feheroroszok-kapujat-az-u19-es-valogatott-tamadoja
    egy ideális világban mind2 bemutatkozott volna már nálunk az nb1ben is, de Németh már nincs is Kispesten.
    Remélem Benczenleitner marad és hamarosan(1 éven belül) szerepet kap bal védőben!
    Tegnap nagyjából 2 „gólpassza” volt a srácnak a válogatottban.
    A jobb oldalra meg jöhetne vissza a Kecsóból Szabó Alex…Lovric és Botka nyomán :), Lovric helyére .
    Őket pl. fel lehetne építeni, akár a jelen körülmények között is folyamatosan növelve a játékperceket.

    1. Nem mondhatjuk biztosra, hogy a felsorolt korosztályok kiemelkedőek voltak (mármint tehetség szempontjából), hiszen a körülmények nagyon eltértek, ahogy helyesen fel is soroltad azokat. De lehet hogy félreértelek a kiemelkedőség szempontjából, és te már a körülményekkel együtt megszületett végeredmény miatt nevezed őket kiemelkedőeknek.

      1. De, szerintem mondhatjuk, még ha más-más tényező miatt is jött ez ki.
        Az első években nyilván a merítés miatt jött össze minőségibb keret Botiékkal .
        Aztán a következő szuper kis csapat: Botka, Szilvási, Csemer, Farkas Aurél, Holender, Lőrinczy, Prosser, Ihrig-Farkas és elől Daru Bence, Nicola Pantovic. Közülök gyakran 6-7 válogatott!
        Nekem ők voltak a kedvenc up. csapatom…”veretlenül” nyerték pl. az U17es bajnokságot aztán már bajnokként játszották az utolsó meccset, TVs meccs volt és „persze” ott kikaptunk 1 góllal. :)
        Abban a csapatban több volt, mármint az egyéniségeket tekintve is, ki tudja miért nem jött ki.
        Hasonlóan erős évjárat talán nem is volt, de nem is ez lenne a cél, hanem Pl. Gazdi kaliberek jöhetnének 2-3 évente, jobb esetben célirányosan ki kellene tudjunk nevelni végre 1 balhátvédet…

  2. @veghhanta:disqus Szerintem az a konkluzio, hogy nezzuk meg kik vannak most az NB1-ben meg a valogatottban es az alapjan nincs is okunk igazan panaszra – ez nem igazan helytallo logikai eszmefuttatas.

    A valogatottban levo 24-26 eves jatekosok „lagging” indikatorok, mig a mostani fiatalok jatekpercei pedig „leading” indikatorok statisztikailag.

    Az, hogy anno a Botka-fele generacio kapott egy rakas jatekpercet fiatalon az vezetett oda – mas tenyezokkel egyutt -, hogy utana beloluk egy sikeresnek tekintheto generacio szulessen.

    20 evesen ennyi meccs volt a mai generacio jobbjanak a lababan:
    – Botka (2014/2015): 28 NB1-es meccs, ebbol 23-on kezdo (Honved + Kecskemet)
    – Vecsei (2013/2014): 28 NB1-es meccs, ebbol 27-en kezdo (Honved)
    – Gazdag (2016/2017): 32 NB1-es meccs, ebbol 31-en kezdo (Honved)
    – Holender (2014/2015): 20 NB1-es meccs, ebbol 14-en kezdo (Honved)
    – Barath (2012/2013): 22 NB1-es meccs, ebbol 20-on kezdo (Honved)

    Sokan amugy ebbol a listabol mar 20 eves kor alatt is sokszor jatszottak 10-20 meccset egy szezonban az NB1-ben.

    Ma konkretan SENKI nincsen aki a 20-30 meccs kozelebe se jarna a sajat utanpotlasunkbol, ahogy a csakfoci listaja mutatja konkretan nincsen egyetlen jatekpercunk sem 20 ev alatti jatekosnal iden.

    Majer meg Bano mar mind 22-23 evesek. Beloluk mar sajnos varhatoan nem lesz valogatott jatekos. Ahelyett, hogy a 22-23 eves arcokat probaljuk tolni en inkabb megprobalnam kitalalni, hogy kik azok a 16-18 eveseket, akiket fel lehetne ugy epiteni, hogy mar 18-19 eves korukra legalabb 10-15 meccsen kezdok tudjanak lenni egy szezonban.

    Az tehat, hogy a multbeli befektetesek ma lathatoak eredmenyek teren az nem jelenti azt, hogy a mai befektetesek okosan tortennek es a mai utanpotlas is akarmilyen szinten sikeres lesz.

    1. Hadd kérdezzek: feltételezhetjük, hogy minden évben (sarkitok, de nem kotozkodesbol) kvázi ugyanannyi látens válogatott kerül ki az akadémiáról, de ha ők nem játszanak az első csapatban, akkor csak wannabe válogatottak lesznek (vagyis nem lesznek)?
      Azzal teljesen egyetértek ami a kommented elején van, és tényleg tök egyéni felvetes, sőt még azt sem vitatnam, hogy a 16-18 évesek beépítése fontos (nem is vitatható), de azt nem érzékelem, hogy minden évfolyamban akár több nb1-re termett gyerek lenne. Nyilván ebben benne van, hogy nagyon kívülről nézek befelé. Illetve, hogy nem is látható, mert nem játszanak NB1 körülmények között.
      Szóval nem tudom, hogy nem egyfajta aranyfiatalok voltak-e Gazdiek, ami nem, vagy nem egyhamar megismetelheto, vagy csak egy olyan merites amelyik sokat játszott, ezért fejlődhetett és lett relatíve sikeres.
      Az utolsó bekezdésed pedig nagyon ül.

      1. Igen, én erre nem látok rá, ezért gondolkodom rajta…hogy Gazdieknak szerencséjük volt, vagy ennyire tehetségesek voltak? Költői kérdés, nem könnyű válaszolni…valszeg is-is

      2. Teljesen jo a kerdes.

        Ez akkor most ok-okozati kapcsolat vagy pusztan korrelacio? Azert lesznek ezekbol a jatekosokbol valogatottak, mert mar az elejen is ennyivel jobbak voltak a felnott csapat tagjainal es ezert jatszottak ennyit? Vagy a sok jateknak koszonhetoen ilyen fiatal korban gyorsabban tudtak fejlodni es a vegen valogatott szintre jutottak?

        Statisztikailag szignifikans valaszt valoszinuleg nem nagyon fogunk tudni adni, mivel egy kicsi mintarol beszelunk. Azt viszont meg tudnank nezni, hogy az MFA indulasa ota hany jatekos mutatkozott be az NB1-be es ebbol hany kapta meg a Botkaek fele meccsterhelest ebben a korban.

        Ha azt latjuk, hogy rengeteg jatekos kapott hasonlo terhelest ennyi idosen, de csak az elso fecskekbol lett valami, akkor lehet, hogy ez egy kulonleges generacio volt.

        Ha viszont azt latjuk, hogy az elso generaciot kovetoen masok nem kaptak meg a hasonlo lehetoseget, akkor az nyitva hagyja a lehetoseget annak, hogy itt nem a generacio volt kulonleges, hanem az a csoport egy mas „kezelest” kapott – nagyreszt a Hemi-fele uj klubmodellnek, es az akademistak eroltetesenek koszonhetoen.

        Van valakinek komplett listaja az osszes eddigi NB1-ben bemutatkozott MFA-s jatekosrol? Mintha lett volna errol egy poszt korabban, de lehet, hogy rosszul emlekszem.

        En a hetvegen szivesen ranezek erre melyebben.

        1. Úgy látom lett lista, köszönjük előre is a munkát, ha ráérsz megcsinálni.

  3. Nagy Mihály nem számít volt akademistának?

  4. Nem tudom létezik-e ilyesmi, de egyszer szívesen forgatnék egy olyan kimutatást, hogy az elmúlt -mittomén- 10 évben hány akadémistát képeztek Magyarországon és közülük hányan lettek nb1-es, 2-es, légiós stb. szintű focisták. Valahogy az az érzésem – de bevallom ezt semmivel nem tudom alátámasztani. csak megérzés- hogy lényegesen több futballistát képzünk, mint ahány aztán valóban az is lesz.
    Persze tudom, erre majd azt mondjátok, lényegében joggal, hogy más „szakmákból” hányan maradnak a pályán és hányan váltanak, különösen a rosszul fizető/nehéz/szakértelmet/végzettséget (és ezen kritériumok mindennemű permutációja) igénylő foglalkozások esetén, de akkor is…aztán azt is mondhatjátok, hogy a Színiakadémián végzett színészek közül hányat ismerünk, hányan kapnak díjat, és akkor na ugye, mit magyarázok? Amire én meg azt mondom: ezen az alapon nem biztos, hogy a hányan is lettek ténylegesen focisták és ők hány percet töltöttek játékban a legjobb fokmérő. Legalábbis együtt nem…de azért én kiváncsi lennék

    1. Ott az MLSZ produktivitási táblája. Mintaként ki lehet választani egy-két-pár évfolyamot, és megnézni mi lett velük. Érdekes lenne, kár, hogy semmi időm nincs most rá :(

      1. Sajnos én is megrekedek az érdeklődés/kíváncsiság szintjén, melózni már büdös vele. Oké, most komolyan: nekem sincs rá időm, de frankón. Annyi legalábbis nincs, amivel alapos, átfogó képet lehetne alkotni a témáról, bele-belekapni meg nem érdemes. Marad a kimondott, de meg nem válaszolt kérdés…

        1. Egy sportközgazdász képzés diplomamunkájának kiváló téma lenne, főleg ha még nemzetközi adatokat is szerezne a szerző. Egyszer egy fiatal biztos megírja, ha publikus lesz, szívesen elolvasom.

    2. Engem inkább a külföldi, sikeres akadémiák arányszámai érdekelnének. Hogy ott kevesebb tehetség kallódik-e el.

      1. Kurva nehéz…ki számít tehetségnek, ki átlagos, ki tehetségtelen? Mérhető a tehetség? Ha igen, hol vannak a váltószámok ? (Sztem ez a legfontosabb, a mettől-meddig, ha már arányszámok) Vannak akik szerint Szendrei/Cipf tehetség, mások szerint nem, akkor ők azok, vagy sem? Egyáltalán a tehetség-tehetségtelenség képzeletbeli számegyenesén hová kellene őket objektíven pozicionálni? Van ilyen számegyenes? Egyáltalán fel lehetne ilyet álítani? CR7, vagy Messi hol szerepel(t) ezen? Hozzájuk mérhető a két fiatal focista, vagy kihez? Önmagukhoz?Más magyarokhoz?

        Mi számít elkallódásnak? Cipf elkallódott az nb2-ben, vagy a helyére került? Szendrei a Vidiben jó helyen van, vagy igazából AS Roma? Ez mérhető/kategorizálható? És itt is a -számomra- legfontosabb kérdés: hol vannak a határszámok?

        Érthető ez a fenti gondolatmenet?

        Számomra ez a kemény dió, gondolom van aki szerint mi sem egyszerűbb ennél…

        1. A tehetségre mondanék egy egyszerű definíciót, ami nekem most elég ehhez a kérdéshez: tehetséges az, aki akadémiára kerül (na, ha közben nyugaton és a balkánon már/még nem akadémiákon zajlik a képzés, akkor itt össze is dőlt az egész).
          Elkallódás az, ha nem lesz legalább másodosztályú játékos (értem, hogy lehet az is, hogy valakiről kiderül, hogy nincs benne több a harmadosztálynál, hiába tehetséges gyerekként, de nekem ennyi elég lenne, hogy a külföldi és a belföldi arányokat össze tudjuk hasonlítani).
          Szóval az érdekelne, hogy a magyar akadémiai rendszer van-e legalább megközelítőleg anyira jó az el nem kallódás tekintetében, mint a sikeres akadémiák.

        2. Szerintem külföldi sikeres akadémiákon is kallódik el sok tehetség. Viszont az itthoni akadémiákat nehéz összehasonlítani a sikeres akadémiákkal. Pl. Salzburg, Ajax. Oda a világ összes részéről viszik a fiatalokat. Aki nem felel meg vagy csak bekényelmesedik, egy szintnél elhiszi hogy már jó játékos és attól kezdve majd az ölébe hullik minden, ott az helyett azonnal hoznak mást. Míg itthon akik oda kerülnek ők a tehetségek. Ha elérnek egy szintet, utánna nem törik magukat, nem dolgoznak továbbra is keményen, akkor is tudják hogy játszani fognak mert nincs aki kiszorítaná őket.

  5. Szép dolog a produktivitás, és elismerem, hogy az Akadémián jó munkát végeznek! Az bánt igazán, hogy az erkölcsi elismerésen kívül nekünk szinte semmi nem jut belőle. Akkor legalább keresnénk pénzt ezeken a játékosokon, de legtöbbször ingyen adjuk a játékosokat más kluboknak. Az utóbbi 10-12 évben, kitermelt az a kadémia legalább 25 NB1-es szintű játékost, és talán csak Botka, Gazdi és Szendrei volt az, akiért pénzt is kaptunk. Valamit a saját rendszerünkön kellene állítani, mert ez így nem igazán működőképes modell.

      1. Remek, akkor csak az én tudatlanságom, köszi

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.