Mastodon

Kevés dolgot rühellek annyira, mint Felcsútra járni

Figyeld a lollerkoptert, beszarsz: aszongya erkölcs. Muhhahhahahhahaa.

Továbbra is rühellem ezeket a napokat. A francnak kell nekem Felcsútra járnom? Tényleg, miért kell szembesülnöm évről-évre ezzel a jelenséggel? Annyira szépen ki tudom zárni az életem jelentős részéből a Fiúkat, próbálom elérni, hogy semmilyen formában ne jöjjenek be a lakásomba, törjenek rá az életemre, de egyszerűen nem megy. Itt van ez a kurva NB I., és a sorolás szerint Felcsútra kell mennünk. F*sz kivan ilyenkor.

Az ember próbálja élni a maga kis világát. Néha elkap egy-egy hírt, például mostanág volt a zalai autóipari tesztpálya, ami olyan kurva sokba kerül, és annyira a kutya se használja, hogy inkább költünk rá még többet. „Legfeljebb meghosszabbítjuk Lovasberényig.” – állítja a rendszer logikája. Ha valamire azt hinnéd te, mint normálisan gondolkodó ember, hogy na, bazzeg, ez már tényleg hülyeség, ilyen egyszerűen nem létezhet a teremtésben, akkor nemhogy átgondolnák, hanem egyenesen fokozni kezdik.

„Kevés dolgot rühellek annyira, mint Felcsútra járni” bővebben

Mindig magasabbra, és nem csak azért mert van honnan, hanem, mert az kell legyen a normális

Bp. Honvéd – Kaposvár @ Hungária, 19:00

Aztat(at) szeretném mondani, hogy nagyon nem mindegy, hogy ötödik, hatodik, vagy hetedik, esetleg nyolcadik, kilencedik, hovatovább tizedik(!) helyen végez a Kispest. Nagyon egyszerű lesz a magyarázat.

Kezdjük azzal, hogy per definitonem a Kispest, mint fogalom azon túl, hogy önálló jelentéssel rendelkező entitás, az önálló jelentése tartalmaz egy olyan meghatározást, sőt, meghatározottságot (is), miszerint mindig magasabbra, ahogy azt az LGT nevű zenekar (supergroup!) is megénekelte egykor, igaz, nem feltétlen ránk gondolva elsődlegesen, hiszen a magyar popszakma, úgyismint a zenére szöveget éneklő zenekarok csak elvétve foglalkoznak olyan fontos témákkal, mint a magyar labdarúgás. Tehát alap, hogy az ötödik minden körülmények között jobb helyezés, mint a hatodik, hetedik, és így tovább.

„Mindig magasabbra, és nem csak azért mert van honnan, hanem, mert az kell legyen a normális” bővebben

Egerszegre csak kibeszélő lesz

Ez.

(Mertet már nem is írok.)

Három meccs van hátra. Hatra a dobogó, hatra a negyedik hely és kilencre a kiesés. A lényeg, hogy kedden is legyen még értelme számolgatni. Természetesen előrefelé.

Rágódni és egymás torkának menni azért bedobok egy témát:

„Egerszegre csak kibeszélő lesz” bővebben

Kifejezetten gyengére sikerült gondolatkísérlet az ún. negyedik fal áttörögetésére

Negyedik fal.

Az utóbbi időben méltatlanul elhanyagoltuk azon kedves olvasóinkat, akik mindennel elégedettek, és akik kizárólag a sikereinkről szeretnének olvasni. Éppen ezért eljött a pillanat, hogy önkritikát kell gyakoroljunk, hiszen hagytuk kijátszani az éberségünket, és teret adtunk az örök fanyalgóknak, akik a széniparunk és vájáraink hősies munkáját is mindössze egy felelőtlenül odavetett sületlenséggel intézik el: Minek az a sok szén? Nyáron nem kell fűteni!

Nem ezért állított minket bölcs népünk és nemzetünk a billentyűzet mögé, nem ezt várják tőlünk a tömegek. 

El kellene végre ismerni, csapataink harcban állnak, a külső és belső ellenség féregként rágja, hiénaként marcangolja szét klubunk, országunk, oktatásunk, egészségügyünk, egész népy és nemzethy létünk testét. Parancsoljunk együtt minden féregnek, minden hiénának mindörökre megálljt! Húzzuk elő tokjából legerősebb fegyverünket, a vak hitet, szabaduljunk meg az ön- és a kisközösségi érdekek talmi gyönyörének ármányától, vessük le a ránk erőltetett elnyomás béklyóját, és emeljük végre fel az igazi hangunkat:

Éljen, Mákosi!

(A jelszavakat majd aktualizáljuk, most a cselekvés gyorsasága a fontos, nincs egy talpalatnyi percünk se tovább toporogni.)

Az idő előrehaladott. 

„Kifejezetten gyengére sikerült gondolatkísérlet az ún. negyedik fal áttörögetésére” bővebben