mert célunk csak egy van
Mi történik velünk a második félidőben?
Vajon mi lehet az oka annak, hogy ebben az idényben a második félidőben negatív a gólkülönbségünk (10-14)? Erőnlét? Koncentráció? Rövid kispad? Rossz cserék?
„Egy grafikon – egy kínzó kérdés” bővebbenBp. Honvéd – Felcsút 1-1
Komolyan az van, hogy egy, azaz egyszer (1!!!) sikerült kaput találnunk a Felcsút ellen nem tizenegyesből? Azt is pont Kambernak, akinek mostanában tényleg nincs szerencséje. Lövésünk se sok volt, szóval felmerül a kérdés, hogy pontosan hogyan akartuk megnyerni a mérkőzést? Rendben, vezetést szereztünk, tartottuk is, helyzetünk is volt, de ahogy szinte egész évben, elég egy, azaz egy (1!!!) hiba, és oda a pont, pontok.
Egyszerűen hihetetlen, mennyire a határon mozgunk. Azt már nagyjából mindenki elfogadta, hogy futball nem nagyon lesz idén, de akkor legalább győzzünk, hozzuk a pontokat, legyen belőle érem a végén. Azt viszont baromira nehéz megszokni, hogy minden ki van centizve, hogy minden csak éppen történik. Éppen nyerünk, éppen döntetlen, éppen vesztünk. Apróságok, nüanszok, hibák, villanások – és mindenből gondosan nagyon kevés, hogy egy (1!!!) is számítson.
„Úgy elég nehéz meccset nyerni, ha a kaput se találjuk el” bővebbenBp. Honvéd – Felcsút @ Hungária krt., 17h
Sz*rok én a Felcsútra kivételesen. Tényleg. Rühellem az egész modellt, mindent, ami ott történik, a pusztulásukat várom, de mostanság van fontosabb dolgunk is, mint velük foglalkozni.
Mégpedig a vélt vagy valós eredményesség és a közhangulat összefüggései. A héten volt időm kicsit belefutni a kommentekbe, mert voltam olyan barom, hogy kommentolvasással akartam elterelni a figyelmemet minden másról. A Facebookot nem nyitottam meg, régi tapasztalatom, hogy ott nincs más, csak az igazi mocsár, míg itt, nálunk valami lápos izé van legfeljebb. (Nyilván, hiszen a Népi Internet a Facebook, aki már egy weboldalt használ, és ott egy egyedi kommentfelületre bejelentkezik, az egyrészt valamivel edukáltabb felhasználó, másrészt elkötelezettebb a valódi tartalomfogyasztás irányába.)
„Ugyanazt látjuk, ugyanazt olvassuk, mégis totálisan máshogy értelmezzük a világot magunk körül, és ezért még képesek is vagyunk egymásnak esni” bővebbenHaladás – Honvéd 2-1
és jobb is, ha ezt a tegnapit meg sem próbáljuk, mert esetleg nagyon kellemetlen dolgokra lennénk figyelmesek. (* itt értsd: továbbjutást)
Maradjunk annyiban, ahogy egy komment remekül összefoglalta:
Magabiztos vereséget szenvedtünk.
És már ezzel a pár karakterrel többet tettünk a posztba, mint amennyit a meccsen kaptunk a csapattól.
„Egy régi focimodorosság szerint a győzelmet* nem kell megmagyarázni” bővebbenHaladás – Bp. Honvéd @ Szombathely, 18h
Sosem lesz rangja a Magyar kupának, bármit is csináljon az MLSZ. Lehet vinni a döntőt jövőre a Népstadionba, legfeljebb majd kivezényelnek iskolásokat, hiszen az iskolás a legkivezényelhetőbb létforma a világon, a csoportos jelenléte nélkül még nem adtak át autópálya-lehajtót, kultúrházat, nem tapsoltatta meg magát politikus, nem rendeztek ötvenöt néző fölött meccset Felcsúton.
Szóval találhatnak ki bármit, ha a meccsek csak és kizárólag szerda délután, gondosan a Bajnokok Ligája előtti műsorsávban lehetnek, akkor a rangja is annyi lesz, amennyi. Egy ócska kis felvezető műsor, hogy aztán jöjjenek a nagyok, a Komponált Futball, a zöld gyep géniuszai, taktika, technika minden mennyiségben.
Szerda, 18h, Haladás-Kispest kupameccs (többek között), a tévé nem közvetít, stream sem lesz, talán valami összefoglalót kaptok róla késő este.
„Akkora rangot adunk ma a Magyar kupának, hogy a fal adja a másikat” bővebbenKaposvári Rákóczi – Bp. Honvéd 0-1
Kaposvári Rákóczi – Bp. Honvéd
Bakker, képzeljétek, az van, hogy melóban meg kéne írnom egy közepesen hosszú szöveget, aminek a témája nem túl egyszerű, de azért nagyon bonyolultnak se nevezném, segítséget is kapok hozzá, hogy merre, hogyan szerkesszem, milyen szövegezése legyen, satöbbi. Írom, írom és újra írom, azonban mindig az derül ki, hogy sehogy se megy. Eddig kétszer pattantam le a rendszerről, kétszer nem ment át. Ott vannak a betűk, nagyjából látszik, hogy mit szeretnék, de nem az van leírva, ami kellene, amit más is be tud fogadni, szóval fussunk neki újra (és újra, és újra), amíg olyan nem lesz.
Közben rágörcsöltem, pedig egyáltalán nem jellemző rám szövegalkotás közben. Simán szoktak jönni a mondatok – még akkor is, ha fogalmam sincs, mi lesz a következő bekezdésben. Ahogy most is történik éppen.
Egy egyszerű átkötéssel készültem ugyanis a kaposvári meccsre mindössze.
„Levezetjük, hogy mindenki, valamint a körülmények mindent remekül csinálnak, csak az a kurva görcs a hibás mindenért” bővebbenTető, díszburkolat
Egy nap csúszással ugyan, de végre láthatjátok Barla legújabb képeit az épülő Bozsikról. Szerencsére kedvenc drónosunk rajta tartja két ujját a közösség ütőerén, és a képek mellé hosszabb leírást is küldött arról, hogy mit is látunk pontosan, valamint elsimít pár, menet közben felmerült kérdést. Valahogy így:
Kérdés // miből vannak az elemek műanyagból, vagy fémből?
Válasz // A külső homlokzat burkolat fém terpesztett lemezből készül, porszórt kivitelben.
Innen viszont maradjunk inkább a folyó szövegnél.
„Drónfelvételek az épülő Bozsikról #9” bővebbenupdate // Jagodics Márk (Haladás) és Kálnoki Kis Dávid (Honvéd) 2-2, Lanzafame Davide (Honvéd) és Szekér Ádám (Haladás) 1-1 soron következő férfi felnőtt nagypályás Magyar Kupa-mérkőzésre szóló eltiltást kapott. (via mlsz)
„Két tweet a tegnaphoz” bővebben
Ne szépítsük, tényleg nézhetetlenek vagyunk. A Honvéd-meccsek általában a napjaim csúcspontjai, tartják bennem a lelket melóban, hogy este megyek megint, mostanra már a hideget/telet is újból megszoktam, szóval tényleg egészen vártam az esti kupameccset, noha sejtettem, hogy nem lesz gála, mert ezt a fogalmat, hogy gála, a Lütyő nem ismeri. Egy szolid 2:0, aztán majd Szombathelyen gurítunk egy négyest, amikor senki sem várja, B csapattal is. Ehelyett 1:0-ás szenvedés lett a vége, és hiába axióma, hogy bunkerező ellenfél ellen mindig nehéz, azért ezt a Haladás-bunkert ne mondjuk áttörhetetlennek.
„Szerdai szörnyűség” bővebben
