Ha minden igaz, máris 15 csapatról indul a következő évi NB I
Azt pletyizi a Bors, hogy az ETO nem kér (nem képes kérni) licencet, és csak az NB III-be nevez. Mivel jelenleg tizedikek, 11 ponttal a már kieső helyen álló Pápa előtt, így valószínűtlen, hogy öt csapat is behozza őket hat forduló alatt, szóval mindenképp lesz két kieső, plusz a Győr.
A szabályzat szerint ez egyelőre azt jelenti, hogy az NB II harmadik helyezettje jöhet föl, ha vállalja. Itt az állás: Vasas 50, Gyirmót 48, Békéscsaba 45, Mezőkövesd 44, és ahogy elnézem, bármelyikük vállalná.
Szorul a hurok.
Az idény tükre…
…volt a tegnapi meccs. A 80. percben még úgy ültem a lelátón, hogy két dologban voltam biztos:
- bennmaradtunk;
- a beszámoló poszt első bekezdésében (ami arról szólt volna, hogy bennmaradtunk).
Mert hát mi másra irányították volna gondolataim a látottak? 80 percen át koncentrált a csapat, szívósan védekezünk, amikor hibázunk (ami azért nem volt ritka), akkor pedig ótvar mázlink van. A gól is: felső kapufát fejel a pécsi srác, az ellentámadás második hullámából meg mi lövünk gólt, gyakorlatilag a harmadik kapura lövésünkből a meccsen, szemben a rengeteg pécsi nagy helyzettel. (Csúsztatok picit, mert a rengeteg helyzet nagy része ezután jött tőlük, és az a rengeteg is alig több, mint féltucat). Tiszta 1996-os MK-döntő. Ezek után itt csak jó vég következhet.
Aztán a pécsiek porlasztottak kettőt, mi meg lelkesen odaálltunk és letüdőztük a galambokat. Szívem szerint azt mondanám, essünk is ki ezek után, de persze csak az elkeseredés beszél belőlem. Remélem. „Az idény tükre…” bővebben
Meg is van mivel ütöm el a napot, hetet, sőt, május négyig szinte minden időt:
elkezdődött a snooker világbajnokság, és máris a címvédő, Selby megy az Eurosporton. Hetedik frame, 62-62, visszarakott fekete. Pattintok egy sört, és elsiratom a nagy kedvenc, Steve Davis dicsőségét, aki idén már a harmadik selejtezőkörbe sem jutott be. Mondjuk az is igaz, hogy lassan hatvan éves lesz.
Maradt tehát a bundás Higibébi, Selby és a kínai Fu, akinek szurkolni tudok. Ja, és az új reménység, Ding Junghui. De persze, ha Ronnie varázsol, azt is nézni kell.
Mi a fenéket csináljak ma amúgy a kismillió kötelezettségem mellett?
Bevásárlás, hozz virágföldet is, kösd be az új csillárt, de ne váltókapcsolósra, hanem mindegyik égjen, másik lakásban konyhabútort falra, internetet beállítani, közben főzz ebédet, de maradjon holnapra is, sok lesz a dolgunk. Ha a vesszőhibát nem vesszük figyelembe, akkor valami ilyesmi a szombatom, és azon belül is a kegyetlen délelőttöm. Mindezt irtózatos fejfájással kísérve, paradicsomlét szürcsölgetve valami zsírossal. Amúgy már simán 11 az óra, nem kicsit vagyok megcsúszva.
„Mi a fenéket csináljak ma amúgy a kismillió kötelezettségem mellett?” bővebben
Így használd a közösségi oldalakat ha futballista vagy, vagy az leszel
Fura poszttal jelentkezünk ezúttal, mert nem kifejezetten nektek, a megszokott olvasóknak szól, hanem inkább a jelenlegi játékosainknak, és az akadémián nevelkedő fiataloknak. A témája pedig a közösségi oldalak helyes használata, ha az ember (játékos) nagy nyilvánosság előtt éli, vagy fogja élni a mindennapjait.
„Így használd a közösségi oldalakat ha futballista vagy, vagy az leszel” bővebben
Uhhh, mikor láttatok utoljára 92%-os pontossággal passzoló csatárt?
Osztályozókönyv vs. Diósgyőr
Ismét egy olyan meccs, ami simán nekünk állt, aztán mégsem
Mondok egy sormintát: Nyíregy itthon, Fradi itthon, Pápa idegenben, Dunaújváros idegenben, sőt, a Diósgyőr ősszel, idegenben. Összesen két pont a tizenötből, amit egyébként nagyjából összefociztunk. A tegnapi döntetlennel 3/18. Ha mind megvan, akkor most a hatodik hely környékén karistolunk, ha csak a fele, akkor a tizedik, de már biztos bennmaradóként, ha pedig szinte semmi, akkor ott, ahol most állunk. Az ág is minket húz, hiszen ugyanannyi eséllyel lehet egy ilyen széria semmi, mint ahogy minden.
„Ismét egy olyan meccs, ami simán nekünk állt, aztán mégsem” bővebben
Inkább kibeszélő, mintsem beharangozó Diósgyőrre
Merthogy számolni ma nagyon nehéz lenne. Fél ötkor Négykor kezdünk, és ha megcsípnénk a Diót, akkor egy újabb pozitív löketet kaphatna a bentmaradásról szőtt összes reményünk, kicsit félretehetnénk a szabályzatok vizsgálatát, előtérbe kerülhetne a matek. Ha az egyik nyer, vagy csak ikszel, akkor az jó nekünk? És ha a másik? Mi a jobb?