Kisvárdán volt az egyik első, talán pont az első meccsed hivatalosan kápóként. Az eredményre már nem emlékszem, de arra tisztán, hogy Tibiék előbb lementek egy ismerősükhöz egy hatalmas meccs előtti sütögetésre. A maradékból bőven csomagoltak, és így én a legnemesebb grillek majszolásában elmerülve bambulhattam a pályát.
Közben énekeltek mellettem. Szurkolás volt. Pici, pársoros lelátó, könnyű összeállni. Te ott álltál mindenki előtt, elindítottál egy dalt – és az emberek hallgattak rád.
“Viszlát, Bordi” bővebben