A Jászberény elleni parádézás után maradunk az NB III. Keleti csoportjánál, és az aktuális második után az aktuális kilencedik ellen is próbára tesszük, mire képes egy olyan összetételű csapatunk, amelyik a kezdőnk peremembereiből áll, vagyis azokból, akik ha bármi történik azonnal tűzközelbe kerülhetnek.
// a kupakör teljes sorsolását megtaláljátok az MLSZ oldalán.
Természetesen Tiszaújvárosban (vagy ahogy ma írták viccesen: a Tiszaferr ellen) se kell lemondani az ismerős nevekről, például ott lesz Faggyas Milán, aki 2012-ben a negyediket lőtte az utolsó fordulóban Pécsett, és ezzel odaértünk a negyedik helyre, az pedig akkoriban egy igen rég nem látott sikernek számított Kispesten.
A másik ismertebb játékosuk Lipusz Norbert korábban megfordult Diósgyőrben és Kaposvárott is, azon kívül, hogy fene tudja miért, de emlékeztem a nevére, igazán mély nyomot nem hagyott a magyar futballon. 2010-ben például kiesett a centenáriumát ünneplő Dióval.
(Jászberényben játszott a kispesti nevelés, és az NB I-ben is bemutatkozó Fejes János, a csak kispadig jutó Szöllősi Ferenc, valamint egy korábbi kapusunk, Miski Zoltán és egy csatárunk a 2006/07-es szezonból: Sándor István. Bónusz, az edzőjük, Arany László is megfordult Kispesten.)
Faggyas Milánt három és fél évre átigazoltuk. A felkészülési meccsek alapján nem estünk tőle hanyatt, és pedigréje is messze áll a parádéstól, bár nem rossz – mondhatni, mégis kíváncsian várjuk, beleillik-e az elmúlt években megszokott gyors, pontatlan, de mégis felettébb eredményes szélsőjátékunk koncepciójába?
A chilei középhátvéd, Navarrete fél évre érkezett kölcsönbe belga harmadoszályú csapatától, hogy Botis, Debreceni és Bjelkanovic mögött a negyedik klasszikus legyen a posztján. Mivel Ivánkirály szintén tud játszani belső védőt (persze őt pont kár lenne erre pazarolni, most, hogy végre van egy épkézláb szélsőhátvédünk), kérdés, a padra minek igazolunk kölcsönjátékost, különösen egy nem éppen hiányposztra?
Gegemegsérült a hétvégén, és szerencsére csak másfél hetet kell kihagynia. A tartalmi résznek természetesen örülünk, de a kérdést ettől még felveti: ha nincs, akkor ki lesz az ész a középpályán? Némethnorbit szeretjük, sőt, még jobban szeretnénk, ha hozná a néhány évvel ezelőtti formáját, de azzal is legyünk tisztában, Gegével ellentétben ő csak egy poszton (esetleg kényszerből a szélen) bevethető igazán, míg Gegéstül akár menet közben is átfazonírozható a csapat szerkezete. Tényleg ennyire kevesen lennénk a középpálya közepén?
Eleinte kora tavaszias időjárás, később csípős szél, 200 néző, kellemesen góldús felkészülési meccsek a műfüvesen, összességében húsz-nulla. Valahogy így indult a Kispest 2012-es nyilvános szereplése. Láthattuk a két bejelentett próbázót, Dinát és Faggyas Milánt, a meglepetésszerűen érkező brazil középhátvédet, Nathant, valamint a fiatalokat és Miskoviczot, akiről hirtelen most nem is tudjuk kicsoda.
Tizenegykor kezdtünk a megyei bajnokságban szereplő Kölesd ellen. Elméletileg úgy volt, hogy a fiatalok játszanak, de a pályán mégis egy Kemenes – Lovric, Debreceni, Marshal, Hajdú összetételű hátsó sor kezdett, továbbá Németh Norbi és Tchami a középpályán. Négyen azért befértek, és bár a mérkőzés sportértéke elenyészőre sikeredett a hatalmas különbség miatt, Nagy, Tisza, Erdélyi és Vécsei azért megmutathatta magát a mesternek.
Való igaz, a Kölesd minden volt, csak ellenfél nem. A több osztálynyi különbség a második félidőre annyira kijött, hogy számolatlanul (na jó, azért számoltuk, mert 14-ig még megy) rúghattuk a gólokat, sőt, némelyik találat az “éppen csak elgurult a kapuig, de azért valahogy bement” kategóriában is élmezőnyös lenne egy évvégi Eurosportos bakiparádéban. Amit levágtunk, az nem sok, de mindenképp fontos: a fiatalokról úgy pattantak le a megyei spílerek, hogy öröm volt nézni, pedig mi vékonyak voltunk főleg, ők meg testesebb középkorúak, akik a futball mellett űzött polgári szakmájukban teljesednek valószínűleg ki igazán. A védelemnek dolga sem volt, Norbi nagyon élt, és a jó Tchami is azt csinált a második félidőben amihez épp kedve volt, mert ellenállásba nem nagyon ütközött (második gólja egy faszányos kis lövés volt a tizenhatos sarkáról a hosszúba). Erről kábé ennyit.
A Tököl legalább NB3-as, és ez hamar ki is derült. Néhány perc után érezni lehetett, ha a húsz gól összejön ezen a szombaton, akkor elégedettek lehetünk. Különösen úgy, hogy egy, a büntetőkre vonatkozó újkeletű átok még itt is kísértett minket: Ivancsics a kapufára, Délczeg pedig a cseppet sem délczeg, ámbár igen tapasztaltnak tűnő és így (külsőleg is) minden hájjal megkent kapusba vágta.
A próbázók is ezen a meccsen játszottak, őket természetesen külön figyeltük. Faggyas az első félidőben a jobbszélen kezdett, gyors, volt néhány jó megmozdulása, de igazából semmi különös. A másodikra átment a bal oldalra (vagyis a térfélcsere miatt maradt ott, ahol volt), és igazán meggyőzőt itt sem nyújtott. Néhány eladott labda, néhány jó elfutás jellemezte, valamint egy hatalmas ziccer kihagyása, bár meg kell jegyezni, ebben Délczeg is vastagon benne volt azzal, hogy megzavarta a tisztán kapu felé megindult játékost. Semmi extra.
Dina viszont egészen más kategória. Rajta látszik, hogy rettenet képzett, jól érzi magát a kapu előtt. A stílusa valami olyan, ami nagyon hiányzott a mostani csapatunkból: agresszív, előkészít, megjátszható, és mindezt az első sorban, a kapuhoz a lehető legközelebb teszi. Ahogy Gege bejátszott labdáját lekészítette Délczegnek az tanári volt, gólja pedig egy gyönyörű átvétel utáni lefordulás, mindez a védők gyűrűjében, nagyjából a büntetőpont magasságában. Jó, a Tököl ellen, de akkor is látszott: kellene egy ilyen felfogású játékos. Délczeggel, vagy egy tetszőleges erőcsatárral nagyon tudnának élni. Őt mindenképp jó lenne megnézni erősebb ellenféllel szemben is, hátha végre kifogunk egy messze-messze vállalható tudású és képességű csatárt. (Ne feledjük, nyáron Sekulic is jónak tűnt, aztán láttuk mi lett belőle.)
Amúgy az előzetes hírekkel ellentétben, Faggyason és Dinán kívül a brazil középhátvéd, Nathan is bemutathatta tudását (helyesebben: bemutathatta volna, ha a Tököl támadott volna) ezen a meccsen. Róla korábban nem volt szó, de azért megpróbáltunk utánajárni mégis kiről beszélünk:
Nathannak Natanael Costa a becsületes neve a klubhonlap szerint. A keresők alapján a legvalószínűbb találatnak a legutóbb a román második vonalban szereplő Ariesul Turda 24 éves védője tűnik, akiről az információink nagyjából ennyiben ki is merülnének, ha a nagyjából mértékadónak számító transfermarkt.de oldal nem szólna: idén három meccsen, összesen 125 percet játszott csapatában.
Az egyetlen kérdésünk már csak az maradt, vajon ki lehet a tudósításokban is előkerülő, a második találkozón csereként játszó és gólt is szerző Miskovicz?
A decemberi négy próbázó hamar hozta a múltidőt, így rájuk nem is pazarolnánk többet, mint a szikár tényeket: ketten el sem jöttek; a finn Puustinen egy edzés után annyira elfáradt, hogy hazafáradt; a továbbra is felfedeztlen maradó osztrák tehetség, Pötzl pedig köszönte szépen és szintén távozott.
A játékoskeringő azonban a döcögős kezdés ellenére sem áll le, a gépszíj elkapott minket, és máris itt vannak az újabb próbálkozók: Faggyas Milán és Mihai Dinu(sic!). A tovább után róluk.
Faggyas Milán
A diósgyőri nevelésű, jelenleg 22 éves csatár legutóbb az osztrák élvonalbeli SV Mattersburg állományához tartozott, de pályára csak a második csapatban, az arrafelé Oberligának nevezett harmadosztályban léphetett. (Mind a négy szereplése becserélés volt, fél óránál többet egyszer sem játszott. Gólt nem lőtt.)
Az NB1-ben viszonylag korán, 2006-ban mutatkozott be Diósgyőrben. A következő évben 16 szereplésével szinte állandó cserének számított, és hogy mutathatott valamit, azt bizonyítja egy debreceni szerződés. A Lokiban ugyan végül egyszer sem játszott, igaz ebben egy komoly sérülés is hátráltatta. Vissza Diósgyőrbe, másodosztály és az első gól: 14/4-es mutatóval segíti a visszajutást, de az állandó csereszerepből nem tud kitörni. Nyáron mégis viszi a Mattersburg.
Mihai Dinu (Dina)
A román Dinu egy igazi talánynak indult. A klubhonlap szerint attól az Universitatea Craiova együttesétől érkezik, amely jelenleg nem szerepel egyetlen ligában sem, mivel a szövetség tavaly kizárta tagjai közül. A máskor remek segítség transfermarkt.de oldal szintén nem tud Mihai Dinu nevű játékosról, és ha csak a “Dinu”-t adjuk meg keresési feltételnek, akkor egyik találatra sem illik, hogy tavaly az “U” Craiovában játszott volna.
Utolsó kísérletünk a google és a “mihai dinu fotbal craiova” szavak maradtak, de sikerrel így sem jártunk. Ekkor gondoltuk azt, biztosan egy gépelési hibáról lesz szó, és nézzük meg mondjuk Mihai Dina néven.
… és milyen jól tettük! Mihai Dina egy 26 éves támadó középpályásinkább csatár, aki valóban játszott a Craiovában, és valóban a román élvonalban, ráadásul nem is keveset: 130 mérkőzésén 33 gól ért el.
Tavaly, klubjának kizárása után a CS Mioveni együtteséhez igazolt, ahol (többnyire csereként) 10 meccsen lépett pályára az amúgy tökutolsó csapatban.
Faggyas Milánt három és fél évre 
Eleinte kora tavaszias időjárás, később csípős szél, 200 néző, kellemesen góldús felkészülési meccsek a műfüvesen, összességében húsz-nulla. Valahogy így indult a Kispest 2012-es nyilvános szereplése. Láthattuk a két bejelentett próbázót, Dinát és Faggyas Milánt, a meglepetésszerűen érkező brazil középhátvédet, Nathant, valamint a fiatalokat és Miskoviczot, akiről hirtelen most nem is tudjuk kicsoda.
Tizenegykor kezdtünk a megyei bajnokságban szereplő Kölesd ellen. Elméletileg úgy volt, hogy a fiatalok játszanak, de a pályán mégis egy Kemenes – Lovric, Debreceni, Marshal, Hajdú összetételű hátsó sor kezdett, továbbá Németh Norbi és Tchami a középpályán. Négyen azért befértek, és bár a mérkőzés sportértéke elenyészőre sikeredett a hatalmas különbség miatt, Nagy, Tisza, Erdélyi és Vécsei azért megmutathatta magát a mesternek.
A diósgyőri nevelésű, jelenleg 
… és milyen jól tettük!