14, 24 és 36

Arany konfettiözön és kispesti vérnyomások az égben

36 éves lettem ma (illetve leszek délelőtt). 24 éve ünnepelhettem, még gyerekként, utoljára bajnokcsapatot. 24 éve. Az egy negyed század. Ma újfent. A klubom történetében a 14.  címet, “sajátomként” a harmadikat (1990-91, 1992-93, 2016-17). Még nem fogtam fel azt hiszem, pedig ideje lesz lassan.

Amikor Diósgyőrben nyertünk 5:1-re, és másodszor örülhettem bajnokcsapatnak, hatodikos voltam, egy évvel azelőtt, hogy Lovifotóssal osztálytársak lettünk, három évvel a rendszerváltozás után, egy évvel az USA’94 VB előtt. A tinédzseréveim előtt. Akkoriban természetesnek tűnt mindez, vagy nyerünk vagy dobogósok leszünk, ennyi, a Honvéd a legnagyobb itthon. Ha idén nem jön össze, majd összejön jövőre. Diósgyőrben nem tudtam ott lenni, meg az azt követő ünneplésen sem. Na bumm. Majd legközelebb.

Azóta tudjuk, mi történt. Kurva messze lett ez a legközelebb. Amíg általánosban elismert dolognak számított a Kispest-drukkerség, addig gimnáziumban már végig vicc tárgya voltam (Nimes, Kispest hahaha, kiesőjelölt Kispest, hahaha, stb), egyetemen sírva röhögött rajtam minden csoporttársam. Ezzel elmentek a ’90-es évek, s már a 2000-resek közepén jártunk.

Az első, hosszú évekig kitartó munkahelyemen csodabogárnak tartottak, aki még kijár magyar meccsekre. Minek? Magyar foci még létezik? Olyan, hogy Honvéd, még van? Fura gyerek ez az Atesz. Egyedül Bandi bá, az ottani kedvenc kollegáim egyike ismerte csupán el szerintem a fanatizmusom de ő meg mindig oltott Fradistaként. [megjegyzem, ma gratuláló levelet küldött, riszpekt.] És elcsorogtak a 2000-res évek is.

A következő melóhelyeimen csak még jobban a közröhej fókuszában voltam. Magyar foci? Vicc. Honvédka? Kurva gáz. Valahogy így. Valahogy így napjainkig.

Én pedig egyre büszkébben, egyre makacsabbul tartottam ki a Honvéd mellett. Kiröhöghet bárki, én nem hagyom ott a csapatom. Nem hagyom ott ezt az örök keresztem, de hogy örömöm sose lesz benne már, az is zicher.

Belül én is tudtam, hogy esetleg 10 évente kifut nekünk egy (két) MK-siker, de max ennyi, másról kár álmodni. (Az idei idényben is jellemző, hogy az MK-ra mentem volna rá, ha kérdez valaki, a bajnoki cím, az nekünk magas. Még jó, hogy nem engem kérdeztek.). Úgyhogy szép lassan hozzászürkültem én is a szürke évekhez, és viccből néha ugyan ugrattuk egymást a meccstársasággal (ami amúgy az egyetlen pozitívuma lett az elmúlt 8 meccsévemnek, hogy ezekkel a srácokkal nyomulunk együtt a korzókorlátnál, meg szerte az országban), hogy hogyan is leszünk majd egyszer bajnokok, de igazából ezt senki nem gondolta komolyan.

Mert vannak az álmok és van a valóság.

Aztán tavaly kinn voltunk az EB-n (e blogon is megénekelve). Ott láthattunk csodából egy picit. Hazafele a kisbuszban jegyeztem meg talán Andrisnak, talán Gyurinak, talán Viktornak, hogy ezzel a válogatott csodával klubfociban az lenne ekvivalens, ha jövőre megnyernénk a bajnokságot. Teli szájjal röhögtünk. Talán én, magamon a legjobban.

Aztán egy esős vízilabdameccsen nyerünk a nyitányon az Újpest ellen, tavaly júliusban, hogy utána egy Fradi elleni sápadt vereséggel és egy Hali elleni iksszel ráálljunk a szokott szürkeségre. Legalábbis úgy tűnt.

Aztán jött Lanza.

Aztán Gyirmóton a Tábor kimondta hogy küzdjetek a bajnoki címért.

Aztán jött a tavasz.

Az utolsó hetekbeli lelkiállapotom végigkövethettétek a posztokban.

A válogatott bordeaux-i meccsén tavaly nyáron még csak gombóc volt a torkomban a meghatottságtól – ennyi.

Ma a vezető gólunk után megtörtént az, ami a Gyirmót elleni 96. perces gólnál, és Debrecenben a Tábor berobbanásakor már majdnem.

Elkezdtek folyni a könnyeim.

Az utolsó 4 percben meg – nézzen bárki hülyének, de – sírtam. De nemcsak én. Ott sírt mögöttem Hanta is. Meg még belül sokan szerintem.

Én még mindig nem hiszem el teljesen, ami történt, de lassan csak leesik.

BAJNOKCSAPATUNK VAN.

Úgyhogy most csöndben hátradőlök, és sokadszorra leírom: büszke vagyok, és boldog vagyok hogy Magyarország legkirályabb klubjának a szurkolója vagyok. Mi sose leszünk 50-szeres bajnokok, sose leszünk állami kedvencek, sose leszünk a divatklub, akinek mindenki drukkolni szeretne. Mi mindig megmaradunk a főváros egy külső kerületi csapatának, ami mellesleg a magyar focitörténelem legnagyobbja, de sose lesz mainstream. És ez így király. Eddig a kitartásunkért az évi-kétévi egy-egy Fradi elleni siker, vagy az aktuális “nagycsapat” elleni meglepetésgyőzelem volt a sovány jutalom. Nos, idén megkaptuk a kárpótlást. A gigantikus kárpótlást az elmúlt negyedszázadunkért. A pápai novemberi vasárnap estékért a havas esőben. A Szolnok elleni hazai 0:0-ákért. A Keleti Pu. arab pénzváltóiból és a Határ úti gyrososokból felállított csatársorainkért. A Fradi VIP-ből talpaspohárból vörösbort szürcsölő és nekünk mutogató brokkkolik látványáért. A rajtunk való gúnyos mosolyokért.

BAJNOKCSAPATUNK VAN.

Ízlelgessük nyugodtan, jövő májusig csak megszokjuk.

Én pedig, visszagondolva az elmúlt hetekre, Lanza Gyirmót ellenijére, majd mezőkövesdi felső sarkosára, ugyanott Bobál ívhegesztésére, az MTK ellen Koszta kiküzdött győztes öngólrúgatására, a debreceni mesterhármasára, Nagy Geri beadására és Eppel fejesére, újból elkezdek bőgni, pedig bizony 36 éves leszek ma, nem az 1993-mas kis hatodikos, aki Szabados ManUTD elleni egyenlítő góljakor szipog a tribünön.

A legszebb születésnapot kaptam, srácok. Köszönöm.

BAJNOKCSAPATUNK VAN!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

“14, 24 és 36” bejegyzéshez 43 hozzászólás

  1. Genito is gratulált a facebookon , idézem őt : ” Kalman ur , gratulan mindekinek a bajnok cimet, hajra kispet…..mi vagyunk legjoob ……….CSAK Honvedfc …….Kis(Nagy)pest CSAPAT vagyunk…….”

    1. Epp ma (tegnap) beszeltunk rola is hosszasan ! ;) Csaladi napon sorozes mellett

  2. Akkor boldog másnapot! (Én 6-tal többet ünneplek ma este, BEK-döntő szünetében születtem). Ennèl szebb ajándék tényleg nincs :)

  3. Azért gratula! Külön öröm, hogy helyre lett téve a szerb úriember a túloldalról.
    Mind a klub játékospolitikája, mind a blog és annak színvonala követendő példa, persze mindkettő másnak-másnak. :)
    Jövőre legyetek minél többen, nyáron pedig csak ügyesen!

  4. Tegnap akkor hittem el, hogy ez már meglehet, amikor a 90.ik perc körül a kapu szájából képes volt mellérúgni a fityeszes… ott már tudtam, hogy egy magasabb akarat is velünk!!!

    CSAK és remélem nem kell várnunk újabb 24 évet!

  5. Ez a blogbejegyzés akár rólam is szólhatott volna…37 évesen szinte ugyanezen az fázisokon mentem keresztül. Talán nekem csak annyiban volt más, hogy a középiskolát – vagyis az utolsó bajnoki cím utáni látványos visszaesésünket – egy ferencvárosi középiskolában éltem meg. Amit ott éltem át az – fradi szárnyalása mellett – az maga volt a tömény szánakozás, valami olyasmi, mint Espanyol szurkolónak lenni a NouCamp-ba. Az első munkahelyemen szerencsére sok honvéd szimpatizáns közé kerültem, de ők sem értették, hogy mit keresek a Bozsikban. :) És valóban felemelő érzés, az elmúlt évtizedek kesergésének, már-már nihilbe fulladó eredménytelenségének, plátói küzdelmeinek jóvátétele ez a bajnoki cím. Jó lenne egy eredményes nemzetközi szerepléssel fokozni, bár egyenlőre elképzelni nem tudom, hogy Rossit ki tudná pótolni. Remélem sikerül megfelelő embert találni a helyére.

    1. Csak nem a Szent István Közgazdaságiban? Én ott kaptam az ívet éveken át, de akkoriban legalább a kosárcsapatunk minden évben bajnok lett, ami gyógyír volt a kicsit már akkor is szenvedő focicsapat okozta letargiámra. :)

      1. Igen, oda jártam 94-98 között. Az egész osztály fradista volt (egy kispesti srác volt még rajtam kívül), egy olyan időszakban amikor a fradi a legendás BL menetelését csinálta. Nem bántottak azért, mert Honvéd szurkoló voltam, inkább csak amolyan szánakozással teli megjegyzések mentek, amikor szóba jött, hogy kinek szurkolok. :) Te mikor jártál oda?

        1. Ahogy Kőhalmi Zoli humorista mondta egyetemi éveiről: egy jelentéktelen évtizedet töltöttem el ott. :) Tényleg majdnem igaz, mivel történelem és irodalom tanuláshoz lusta disznó voltam, évet is kellett ismételnem, így diákként 91-től 96-ig koptattam a padokat, majd pedig egy év kihagyás után 3 éven át voltam az iskola lány kosárcsapatának edzője. Úgyhogy iskolanapokon tanár-diák meccseken mindkét oldalt erősítettem pár éven át. Vagy éppen gyengítettem, ez nézőpont kérdése. :) A 93-ban aktuális osztályomban egyedül voltam Honvédos, mindenki más fradista volt, így mikor mosolyogva bevonultam osztálytermünkbe és rákezdtem a “Bajnokcsapat, Bajnokcsapat!” nótára, kis híján meglincseltek, de valamilyen csoda folytán azt is megúsztam, mint életemben az összes jogos agyonverést. :)

    1. Az életrajzában a Donyecki csapat jól hangzik…..kár hogy ott nem edző volt

      1. Nekem is ez az álláspontom. Azért az ukrán bajnokság erősebb a miénknél, de a körülmények, légkör hasonló lehet mint a magyar. Ha ott sikeres tudott lenni, talán itt is az lesz.

        1. 20-30 millió € játékosok jönnek mennek a Sahtarnal,hogy lenne már ugyanaz???

          1. Shatar, Dinamo okés. És a többi csapat? Talán még 1-2 csapatnak van hasonló költségvetése, a többiek viszont nb1-s színvonalon vannak. De ez is csak azt erősíti, hogy nem rossz edző érkezik.

  6. Külön öröm és büszkeség, hogy nem egy les, lesgyanús, 11-es, vitatott, stb. góllal vertük meg a Fehérvári favágókat, hanem egy tiszta és vitathatatlanul szép találattal. A Vidi stílusával volt baj, ha nem ment nekik rúgtak, vágtak, csaptak ütöttek. Ez a kis pöcs spori, meg alányalt a hatalomnak, az első félidőben még a jég is felforrt, amikor adta a hülyét és semmit nem fújt le nekünk.

  7. Szerencsésnek mondhatóm magam mert élőben láthattam mind a 14 bajnoki címet az elsőre nem nagyon emlékszem(6 éves voltam)Bajnoki címek közül két történet 1989-es az MTK elleni győzelem után a Bozsikból azonnal indult két busz Svájcba Nagy Antal búcsú meccsére,1993-ban a külön vonat a Diósgyőri győzelem után befutott a Kőkire utána ünneplés a Kispesti Úttörő tábor területén.
    A mostani bajnokság különleges volt,ilyen ellen szélben,ilyen bírói ténykedések ellen bajnokságot nyerni az csoda kategória.Gratulálók csapat minden egyes tagjának,Markó Rossinak,a szakmai stábnak,Tulajdonos Úrnak,és nem utolsó sorban Magyarország legjobb szurkoló táborának!

  8. Ez meg ki a f@sz?!Kialakult a stilusunk/olasz /egy no name holland nem fogja követni.Irgalmatlan baromság!Kinek jutott ez eszébe?????

    1. Supka jobb lett volna?
      Ha már Rossi nem tudott Hemingwayjel megegyezni, vagy legalábbis nem vállalta a folytatást, akkor szerintem ez a holland edző jó választás. Ukrajnában dolgozott (vagyis hozzá van szokva a kelet-európai viszonyokhoz), voltak sikerei Ukrajnába, Katarban vagyis nem kezdő edző. Anno Rossinak sem volt komoly múltja, Aldo távozása miatt mindenki kétkedve fogadta, és mégis megszerettük. Vagy Kuusela után is Davidovics sikeres csapatot tudott csinálni. Szerintem ne ítélkezzünk előre, várjuk meg mit alkot.

    2. Szépen kiárusítjuk a jó játékosokat, kupabevétel majdnem 0 lesz, és jövõre cél a bennmaradás. Ezért nem jut a magyar foci előbbre​.

  9. Nézem a tegnap készített videóimat, a neten található videókat, olvasom ezt az írást és potyognak a könnyeim. 24 év alatt engem hányszor baszogattak a Kispest miatt, de én kitartottam, soha nem fogom a tegnapi napot elfelejteni!Büszke vagyok, hogy Kispest szurkolónak születettem!

  10. Millió gondolat a szezonról, sebtében párat megosztva :
    Velünk volt az egész ország mert egy szemét elcsalt irányított bajnokságban beleszartunk a “nagyok” puttonyába :)
    Ha korrekten fújtak volna idén akkor már az utolsó forduló előtt 6-8 ponttal vezethettük volna a tabellát.
    A siker központi figurája Rossi volt ! Mindent köszönünk a Misternek !! Most már el merem mondani amit nem mertem leírni : nagyban befolyásolta a bajnokság végkimenetelét – és ebben az Öregnek jó szeme volt – hogy alkalmazni kel a legmodernebb eszközöket a győzelemért.Ez idén a VIDEOELEMZŐ volt ! Az a két csapat végzett az élen akik szerződtettek ilyet. Ezzel ért el sikert tavaly a válogatott. (Az elemző utána a Vidihez igazolt!) Innen származnak a második félideji nagy feltámadások, célirányos támadásépítés,az utolsó pillanatokban eldöntött meccsek !
    A másik kulcs : Rossi az összekukázott játékosoknak ( Lanza kivétel, őt sztárként hoztuk!) meg tudta találni az erősségeit, képeztette őket.Így lett egy NB2-es Marciból mára gólkirály, Hidi Patrikból, egy gyámoltalan védekezőközéppályásból jó irányító , egy kölcsönadott épp csak tehetségnek kikáltott Zsótérből kulcsember , stb stb.
    Gyorsan jött a lemondás és az új edző bejelentése.Ezek nem egynapos előkészületet igényelnek. A színfalak mögött akár hetek-hónapok óta körvonalazódhatott az átadás-átvétel.
    Látatlanban azt mondom hogy a holland csávóval pórul fogunk járni. Magyar csapatokra nem tud hatással lenni egy holland. Olasz kellett volna aki egy jó taktikát belesujkol a játékosba és ezzel kiegyenlíti a tudásbeli különbséget a nagycsapatokkal szemben ( Mister,Aldo , Massimo). A hollandok technikailag jók, látványos focira törekednek, de eredménytelenek.
    Megérzésem szerint már szeptemberben csere lesz.Mivel addigra mindenki foglalt, Supka úr fog érkezni tüzet oltani…
    Ha nem lesz igazam, mindenkitől elnézést fogok kérni nyilvánosan !
    Csodás szezon volt, minden meccsét élveztem. Minden meccsen érezni lehetett hogy itt valami nagy dolog van készülőben !
    Gratulálok Botka Endrének, mert nagyon jól döntött hogy a fradiba igazolt, azzal az indokkal hogy ott sokkal nagyobb esélye van bajnoknak lenni.
    És gratulálok Prosszer Dánielnek aki csodás bajnoki címet nyert…az NB2-ben….
    Gratulálok Daru Bencének,Vernes Ricsinek és Jelena Richárdnak akik sértődötten távoztak innen mint meg nem értett zsenik és az idei szezonban ez a 3 csatár 1 azaz egy gólt rúgtak összesen !
    A fiatal akadémistáknak pedig azt üzenném, hogy legyen előttük a példa : a mindenféle faszrágó managerek és kétes külföldi ajánlatok helyett verekedjék be magukat a nagycsapatba, tiszteljék a címert,a közeget és a tulajdonost aki évekig eteti és taníttatja őket.Az a minimum hogy legalább 2-3 évet segítsék a csapatot az élvonalban (ha szar pénzért is!) de kutyakötelességük visszaadni valamit abból amit kaptak.
    A 13. bajnoki címnél még URB-s sálat legetve a kanyarban tomboltam teenagerként (15).
    Akkor utált minket az ország mert a legjobb játékosokat összevásároltuk és azokból csinált bajnokot egy finn. ( Pontosabban ő csak egy báb volt, mert Kiss Laci a miniMenotti volt ott az agy!)
    Ez a 14. sokkal nagyobb csoda volt. Szerethető, sajátnevelésű játékosok tömegével és egy zsnivel (Lanza) a pályán akinek minden mozdulata ugyanazt a libabőrt hozta ki belőlem mint a fiatalkori Détái Lajos…
    CSAK….. Mindörökké !!

    1. Szóról szóra igazad van.Kivéve,hogy a Döme nagyobb spíler még a. Lanzánál is.

    2. Amiket írtál, azzal – mint többnyire Veled kapcsolatban – egyetértek. Ami az új edzőt illeti, remélem nem teljesül be a jóslatod. Azért dolgozott Magyarországon jó holland edző (Henk ten Cate) és gyengus olasz is (Vierchowod). De ettől független reménykedve várom az elkövetkező időszak igazolásait és edzői teljesítményét.

      1. Tudod azért vagyok picit szkeptikus az új holland edzővel, mert végignéztem hol és hogyan dolgozott.. Sorolom : Dolgozott az Utrechtnél…nem hangzik rosszul…de sajnos a második csapat edzője volt, nem volt köze az első csapathoz. UTána két nagynevű holland csapat következett, mégpedig a Steeds Hooger Oud-Beijerland és a Door Ons Vrienden Opgericht. Ez kb két olyan csapat mint nálunk a Tápióbasznád FC és a Hirtelengöröngyös FC….
        Ezek után jött karrierje csúcsa ahol a Al Ahli Doha csapatát edzette a pokoli erős katari bajnokságban, de sajnos 11 meccs után valamiért távoznia kellett….
        Aztán a jónevű ukrán Metallurg Donyetszk csapatánál vert gyökeret.Itt közel 5 évig volt.A dolog szépséghibája hogy itt sem vezetőedző volt hanem az U19-es csapatot irányította.
        Majd végre kapott egy felnőtt capatot is : a 2015-16-os szezonban a világverő Stal Dnipropetrovsk csapatát vezette.Csupán egy szezont.az idei bajnoki évben pedig munkanélküli edzőként tengette napjait…. Ezért vagyok picit szkeptikus….

        1. Igen, nyilván ennek fényében azért van miért aggódni. De remélem az edzőválasztás – ha már ilyen csendben, a háttérben történt – körültekintő volt Hemingway részéről.

  11. Szinte szóról szóra az én gondolataimat írtad le. A különbség csak annyi, hogy én egy pár évvel korosabb vagyok, mint Te. 1982 óta imádom ezt a klubot (és igen az első, több mint tíz évben sikeres volt a csapat), és tegnap este, de még ma reggel is kaptam gratulációkat sms-ben, szám szerint 10-et. És nem fogjátok kitalálni: ebből kilencen fradisták, és egy Vasas drukker.
    Az új edzőnek meg adjunk esélyt. Marconak pedig sok sikert kívánok, és köszönöm!
    Továbbá bízom abban Hemingway Úr, hogy a CSAPAT nem fog gyengülni, sőt még erősödik is! És titkon remélem, nem kell újabb két és fél évtizedet várnunk egy újabb bajnoki címre.

    1. Remélem a Legnagyobb Király Pisont Pista lesz a pályaedző,ő legaláűbb ismeri az itthoni viszonyokat és játékosokat,a junior csapatokból kikerült fiatal játékosokat !!!!

    2. Igen egyre csak én is azon agyalok, hogy semmi értelme az egész csapattal 2-3-4 éves szerződést kötni, ha utána kiárusítja őket, és kezdheti az építkezést a középmezőny aljáról? Valahogy úgy vettem észre, hogy Hemingway már nem az olcsó tömegárúra gerjed, hanem a megfontolt rutinos játékosokra (Lanza, Eppel, Laczkó) “utazik”. Ha ezt a tendenciát folytatja és ilyen arányban épülnek be az MFA-sok, akkor talán nem kell aggódnunk. Ahogy Botka, Prosser távozása után is próbáltam optimista lenni, úgy Rossi, Hidi, Vaszke (esteleg Eppel) távozása után is próbálok az maradni. A stadionunkat bontani fogják, épülni fog az új stadion, nem tudom elképzelni, hogy ilyen viszonyok között Hemingway gyengíteni akarná a csapatot és mondjuk úgy járni, mint az mtk. Hemingwaynek volt sok rossz vagy érthetetlen döntése, de a hosszútáv valahogy mindig őt igazolja. Remélem most is.

  12. A bajnoki cím mellett annak is örülök, hogy jót tudtunk beszélgetni Zagreus-szal és családjával.
    Persze a csúcs a 14. bajnoki cím, és ahogy ígértem, jó pár jelszavam meg emiatt változni. :)
    Hangom nem sok van …
    A 88. perc környékén sírtam először a lelátón, a lefújáskor már ömlöttek a könnyeim. Megnéztem ma reggel felvételről a meccset, és a végén megint sírtam, Eppel góljánál libabőröztem. Ezt nem lehet megúnni! :)

    16 éves voltam, amikor legutóbb bajnokok lettünk, a szüleim nem engedtek el Diósgyőrbe, szóval nagyon régóta vártam, h ünnepelhessek egy bajnoki címet, és most hetekig/hónapokig (de akár évekig is) biztos ennek a varázsa/hatása alatt leszek. Csodás érzés, csodás csapat, a legjobb szurkolótábor az országban, és a legjobb edző!
    IMÁDLAK KISPEST TE ÖRÖK SZERELEM!!! :)

    1. Holender lökte meg talán Negot a 16-s vonalánál, de mivel a labda akkor már nem volt a vidisnél, a bíró továbbot intett…erre célzott az NS. De ahogy az első félidőben Lanza buktatására adott szabadrúgást, lényegében kiegyenlíteten vezette a meccset. De sokkal több sárgát ki kellett volna osztani.

      1. Köszi.Élőben szarul vezette,de a sport a elmaradt tizi miatt húzta le hatosra a szemetet.

    2. Sajnos csak tv-ben láttam, meg lehetett volna adni. Nem akarta akasztani Holender, de összeakadtak, és a vonalon volt. Szóval ha a másik oldalon nem adják meg, most anyáznánk, de ennyi járt nekünk, több is.

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.