A Mediterráneumba ékelt Hófödte Pannóniában kezdődik legkésőbb a futballtavasz

Üdvözlet az Új Stadionok Országából!

Évek óta tombol a stadionépítési láz Magyarországon, egyre több helyen vetik be pályafűtéssel a pusztát, nőnek ki a földből fedett lelátók, vidéken sok helyütt búza helyett már akadémista terem, a futballunk pedig túllépett a szerethetőségen, mára tisztán láthatóan beállt egy fejlődési pályára. Vagy valami ilyesmi.

Közben lassan lejár a trianoni száz év, érdemes tehát megnézni, hogy mi a helyzet az elcsatolt végeken, milyen futballal terveznek hazatérni az anyaországhoz, milyen rontást hoztak rájuk a rút megszállók.

A magyarországitól komoly mértékben eltérő fekvésű és klímájú Szlovákiában például már egy héttel korábban (l. nyitóképünk) alkalmasak a pályák a futballra, de könnyű nekik, hiszen Kossuth sem véletlen a pozsonyi pálmafák árnyékát választotta az angyalföldiek helyett, amikor úgy döntött, hogy az Országgyűlési Naplóval beszáll a blogolásba.

Ezen a ritka felvételen azt láthatjuk, ahogy a pirospozsgás arcú Kossuth két diéta között Széchenyi Hitelén mereng 1842 zimankós telén

Aztán ott van a bocskoros-bugris-szőröstalpú Románia, ahol egészen odáig merészkednek, hogy három tévé is adja a bajnokság összes meccsét, miközben mi jól tudjuk, hogy az egyharmadánál többet nem szabad közvetíteni, mert akkor nem lesz néző a stadionokban. Ebben a korrupt, húdeutáljuk, elnyomjákamagyarokat országban, amelytől hófödte hegyeket követelünk vissza szépirodalmilag, szóval itt február másodikán rajtolt el a tavaszi idény, alig 46 nappal az utolsó őszi mérkőzés után.

Vagy ott vannak ezek a délszlávok. Szerbia és Horvátország huszonpár éve még egymással háborúzott, majd mindenketten Boszniában egymással és Boszniával is, ha már ott van, aztán Szerbia kicsit Amerikával és saját magával, vagyis volt itt minden, csak nyugalom nem. A nagy békétlenség vége az lett, hogy egy-két hete már futballoznak.

A téli szünet hossza napokban

Mondjuk az is igaz, hogy a térségre nehéz lenne egységes mintát ráhúzni, mert miközben Horvátországban 53 nap a téli szünet, addig a szomszédos Szlovéniában például 79, ami egyedüliként hosszabb a magyarnál. Montenegróban a tengerhez közel 72 nap, Macedóniában, a tengertől elzárva viszont csak 53. A fene se érti.

De vajon mi a helyzet az egykori birodalom szívében, a nagy kelet-európai civilizátornál, Ausztriában? El sem hisszük, hogy ezeknek van pofájuk tele heggyel, hóval, sípályával és übermagas életszínvonallal  már február elején, alig 48 nappal az őszi lezárása után elindítani a tavaszi szezont. Szerencsétlen hüttetulajdonosok azóta is hápognak, hogy mi  lesz így a forgalmukkal, ha az emberek a forralt bor helyett a hideg sört választják a tél közepén. Talán nem lesz dühös hüttetulajdonos-menet a fővárosba.

A jelenleg is háborúzó Ukrajnát hagyjuk, végső elkeseredésükben nyilván nem tudják mit csinálnak.

Aztán ott van a görög szigetvilág és a törökországi Antalya és Belek legnagyobb vetélytársa, a télen is kellemes időjárású Lengyelország. Komolyan, lehet, a lengyel-magyar barátság mögött pusztán annyi van, hogy nem akarjuk elengedni a debil Pistike (Pavel) kezét a nagy forgalomban? Ki hallott már olyan hülyeséget, hogy február kilencedikén meccsre menjen? Mi ilyen eszetlenséget tuti nem csinálunk.


Aranyak száma a téli olimpiákon 2017-ig, vagyis a most futó pjongcsangi nincs benne

Már csak azt nem értem, hogy ha a Szarajevó-Budapest-Bukarest-kúp a téli olimpiák aranyhatára, vagyis ettől délre és keletre nem számítasz télisport-nemzetnek, akkor miért nálunk a leghosszabb a szünet ősz és tavasz között? Azt pedig feszegetni sem merem, hogy Szarajevó 1984-en hogy a jó francba rendezhetett téli olimpiát, amikor tőle picit északabbra, harmincnégy évvel és legalább ennyi stadionnal később még futballozni is képtelenség ebben az időszakban?