Minél több meccset játszol, annál inkább kibuknak a kozmetikázott számok

Bp. Honvéd – Diósgyőr 0-4 // plusz osztályozókönyv

Nagyon nehéz egy ilyen meccs után bármit mondani. Már ahhoz is erő, kell, hogy visszafogjam magam, hogy ne küldjek el a vérbe nagyon sokakat, akik idáig züllesztették a Kispestet.

Az utóbbi tizenpár évben kétszer kaptunk ki négy góllal a bajnokságban. 2013 márciusában otthon, a Videotontól, amikor Ignja és Tandia eltiltott volt, Pascariu söprögetett, 0-4, négy tényleg szép góllal; majd 2014 októberében, Debrecenben, amikor Vérhód telefonon kapott utasításokat ki tudja honnan. Rossi 2013 tavaszán bronzot nyert, Vérhód pedig a következő meccsen már nem ült a padunkon.

A különbség mindössze annyi, hogy a Videoton ellen 0-4-en jól és perspektivikusan játszottunk, csak kaptunk négy elég szép gól. A meccs után RW se volt igazán bánatos, és ezt írta:

Ráadásul Rossi értékelése (“az első fél órában partnerek voltunk“) nem is a szokásos magyaredzős maszatolás, tényleg igaza van. Csak míg nálunk a laza Lanza elszórakozta, Diaby pedig szintúgy rontotta a helyzeteit, addig odaát az igényesebb futballkultúrákból ideszakadt minőségibb arcok lába nem remegett meg, ha sarkot kilőni/pókhálózni/kapust átemelni kellett nekik. Ez van, ennyivel jobbak – ettől még ha teljes a keretünk, és jön a kért 120%, akármi is lehetett volna. Csak most nem lett.

Vérhódot hagyjuk, ő tényleg egyszerre volt kókler, báb és még ki tudja micsoda.

Most újra kaptunk egy négyest egy elég furcsa szituációban – Sannino helyett Pisonttal a padon.

Viszont a négyest egyértelműen Sannino kapta, de Pisontot alázták meg érte. Beugrott, mert szereti a klubot, felelősséget tartozik, és mi történik? Lélektelen, rossz játékkal nem csak őt, hanem minket is megalázó csapat a pályán, és a nyolcvanadik perc környékén hazainduló nézők. Évek, sőt merem állítani, évtizedek óta nem láttam olyat, hogy a közönség ilyen látványosan forduljon el a csapattól. Hogy a tábor környékén mi történt, az egy másik téma, tegnap nagyon sokan mondtak csődöt.

Hónapok óta ott lebegett felettünk Akhilleusz kardja (Komora óta Kispesten ha lebeg valami felettünk, akkor az Akhilleusz kardja kell legyen), azonban a többség próbálta elnyomni magában, hogy nem, nem történhet meg, nullára le tudjuk hozni a meccseket bármilyen körülmények között. Nem sikerült – beleszaladtunk a késbe.

A fejetlenség, a szétesés ilyen következményekkel jár. Mondhatjuk azt, hogy a Fradi, Videoton, Craiova játékát szét tudjuk verni, de inkább ne mondjuk, mert ha ugyanazok a játékosok képtelenek felpörögni olyan fontos tétmeccseken, mint a Mezőkövesd, Felcsút vagy Diósgyőr, akkor nincs miről beszélni. Egy idényben nem hat-nyolc meccset játszunk, nem azokba kell kapaszkodni, hanem a szorgos hétköznapokba, amikor Paksok és Kisvárdák vannak, és amikor halvány fogalmunk sincs, mit akarunk játszani.

Fogadkozni azt mindenki tud. Kötelező lenne a győzelem, bizonyítanunk kell magunknak és a szurkolóknak is, de mindezek csak üres szavak, kötelező fordulatok a döntetlenek és a rossz futball utáni napokon.

Hazai pályán egyetlen egyszer sem találtuk el az ellenfél kapuját (via MLSZ/InStat)

Múlt héten talán még jogos volt a kritika, amikor a Felcsút után is szóvá tettük, hogy a tizenegyeseken kívül mindössze egyszer találtunk kaput, és arra jutottunk, talán jobb lenne xG-t használni a nyers számok helyett. Használnánk, ha lenne.

A Diósgyőr ellen egyedül Moutari hat-hét méterről, az üres kapu fölé két kapunyival lőtt labdáját lehet beírni komoly gólhelyzetnek. És ha a magát helyzetbe valahogyanozó Moutari se lenne, akkor helyzetek száma is ugyanúgy nulla közelében maradna, mint a kaput találó lövéseink száma.

És meccsek óta ez megy. Semmi gondolat, hogy mi történjen az ellenfél térfelén, ráadásul idő közben a játékosanyagunk mentális állapota is olyan lett, hogy már azt sem várhatjuk, valaki oldja meg egyedül, a saját zsenijéből. Se játék, se játékos. Parádés kombó.

Nálunk játszik az elmúlt két idény gólkirálya, és a második legkevesebb gólt lőjük a bajnokságban. Fordulónként éppen, hogy átlag egyet. És ha nincs Lanzafame tíz gólja, akkor még itt sem tartanánk. (Már Lanzafeme is nagyon gyenge hetek óta.)

Hétről-hétre alázzuk meg magunkat, alázza meg a csapat a nézőket, a klubot, alázza meg a klub a csapatot, a szurkolókat, mindenki mindenkit, hogy teljes legyen a kép.

ellenfélptrg-kgLanza
(11-es)
lövés
kapura
Debrecen0, 13-4210-7
Diósgyőr0, 3, 02-618-17
Felcsút3, 13-22 (1)5-14
FTC1, 10-01-7
Kaposvár3, 33-02 (1)14-9
Kisvárda0, 01-55-8
Mezőkövesd3, 03-38-11
Paks0, 33-41 (1)8-9
Újpest3, 13-28-9
Videoton0, 10-19-9
ZTE3, 33-02 (1)13-4
idény összesen24-2710 (4)89-104
ZTE, Kaposvár nélkül18-276 (2)62-91
Pontok, gólkülönbség, Lanzafame góljainak száma és a kaput eltaláló lövések (az összes adatot tartalmazó tábla itt érhető el)

A táblázatból jól látható, hogy a két utolsó helyezett elleni meccseink kozmetikázzák csak a mérlegünket nagyjából nulla közelébe, de inkább alá.


A húrok pattanásig feszültek, valaminek történnie kellene nagyon gyorsan, hogy legalább a bizalom visszanyerhető legyen. Gondolom majd a kupában javítunk, majd a jövő héten javítunk, összekapjuk magunkat, így még egyszer nem lehet, viszont jó lenne látni azt is végre egyszer, hogy mi a másik állapot, amihez képest így még egyszer nem játszhatunk. A 2011-es Arsenal, vagy micsoda?

Nem csodálom, ha az emberek idegesek, nem ehhez vagyunk szokva. Egy gazdátlan klub képét mutatjuk kifelé, ahol egy bolondos figura garázdálkodhat a kispadon. (A mobilapplikációban természetesen nem ez olvasható!)

Hadd ne kelljen beállnom mögé.


Lassan el kéne gondolkodni, hogy kik és miben felelősek a kialakult helyzetért.

  • a tulajdonosok, hogy csak ilyen feltételeket teremtenek?
  • a klubház, hogy egy másik valóságot kommunikálnak bele az arcunkba?
  • a játékosokat és az edzőt kiválasztó szakemberek, hogy csak ilyen minőséget hoztak ide?
  • a szakmai stáb, hogy csak ennyire képes, hogy mostanra érett be a munkájuk?
  • a játékosok, hogy csak ennyit hajlandóak kiadni magukból, hogy csak ennyit tudnak?
  • a szurkolók, hogy komoly elvárásokat mernek támasztani a csapattal szemben?

Azt, hogy kurva nagy válság van Kispesten, azt senki sem tagadhatja.


Egyébként ilyen edzői nyilatkozatokat se nagyon hallottam még:

 Nem tetszett a mi részünkről mutatott rohanó játék. Kevés sikerrel próbáltuk megbontani a zárt védekezést, nem építettük fel a játékot. Nem tetszett, hogy ívelt, hátulról a védők mögé rúgott labdával próbálkoztunk. Nem tudtunk felzárkózni, mert rendre ők szedték össze a lepattanókat. (…) A kiállítások után felborult minden, anarchia alakult ki. Sajnálom a történteket, valami nem passzolt ma. Döntő volt Moutari kihagyott helyzete, akkor még vissza tudtunk volna jönni. Boldog vagyok, hogy szeretett klubom kispadján tudtam bemutatkozni az NB I.-ben, de a heti munka, a keret kialakítsa, az összeállítás, a cserék túlmutattak a hatáskörömön. 

Pisont

(…) Gratulálok Kispest legnagyobb királyának, hogy végre odakerült, ahová kell, de ez nem az ő csapata volt. Majd akkor szidják a szurkolók, ha a saját csapatával kap ki.

Feczkó

Egyértelmű, hogy Sannino csapata játszott tegnap, Sannino nélkül. Esküszöm, én tényleg hittem abban, hogy Trezi valamit felszabadíthat bennük, bár nem pont így gondoltam. Valami tényleg felszabadulhatott, megmutatták, mit tanultak az elmúlt hónapokban, mire alkalmasak a tanultak, hogy mennyi van bennük, ha ki kéne egészíteni saját kútfőből. Ennyi.

Akhilleusz kardja.


Osztályozókönyv //

🗣 A poszthoz itt lehet hozzászólni:

címlapkép: honvedfc.hu