Koronanapló 3. nap

Halasztják az Eb-t, törölték a kosárbajnokságot, két öngóllal döntetlent játszottunk Sopronban

drapi sopron

Egyre rosszabb hírek érkeznek a sportvilágból, úgy tűnik, egyelőre senki sem tudja mire számítson, mennyi idő lesz visszatérni a normál üzembe. Kosárlabdában egyszerűen befejezettnek nyilvánították a bajnokságot, bajnok és kieső nincs, az UEFA és a dél-amerikai szövetség egy-egy évvel eltolja a kontinenstornákat, az olimpia viszont egyelőre még tartja magát. A kérdés, hogy mikor és hol készülhetnek fel rá a sportolók?

Bárhogy számolom, egy kéthetes leállás után még két két legalább kell, hogy újra induljanak a bajnokságok, vagyis ma tartunk ott, hogy április 9. a legkorábbi irreális dátum, amikor talán valami már lehet. Elnézve a nemzetközi tendenciákat, és feltételezve, hogy az élet nálunk is hasonlóan alakul, meglepődnék, ha május előtt itt bármiféle foci lenne. Onnantól viszont van nyolc forduló, két kupaelődöntő és egy döntő, vagyis legfeljebb tizenegy meccs. Június végétől heti két meccsel visszafelé számolva, ez azt jelenti, hogy elég legkésőbb május közepén újrakezdeni. Az még két hónap, akár egy téli szünet az átkosban.

Tegnap meg is kérdezte egy ismerős, hogy mennyi volt a leghosszabb idő, amit meccs nélkül töltöttem? Fogalmam sincs, de van annyira érdekes, hogy kicsit utánajárjak.

Egyébként a maga monotonitásában telt volna a kedd, ha nem kellett volna reggel vonatra szállnom, mert az irodában hagytam a fejhallgatómat, és annyi most a mindenféle értekezlet, hogy agybadugóssal, meg telefonos megoldással már egyszerűen kényelmetlen. Ráadásul felvetődött, hogy unalmasabb óráinkban vegyünk elő egy régi projektet, a Parasztbelsőt.

A Parasztbelső egy podcast volt valamikor a hőskorban, ahol hétről-hétre átbeszéltük a magyar futball nagy kérdéseit. Volt idő, amikor ezerötszáz feletti hallgatóságot ért el, amit mi elég szép számnak tartottunk, különösen, hogy akkoriban még nem terített podcastot a Spotify, és képtelenek voltunk megoldani, hogy iTunes alatt elérhetők legyünk, igaz, tenni se sokat tettünk érte. Szóval a hazahozott fejhallgató erre is jó lehet.

A podcast gondolatából következik, hogy mostanában nincs nap új szoftvertermék elsajátítása nélkül. Ezúttal a Discord és a Discord viszonya a botokhoz, különösen a hangcsatornákat rögzítő botokhoz volt a téma, és jelentem, sikeresen megugrottuk, vagyis egy 20-30 perces podcastnak (podcastnek?) technikai akadálya nem igazán lehet.

7:55

7:55 környékén élesítem a posztot, tegnap is valahogy így, tegnapelőtt is, vagyis kezd kialakulni egy reggeli rutinféleség. Ébredés fél hét magasságában (normál esetben fél nyolckor szoktam), kikászálódás, kávé, posztírás, kávé, posztírás, ébredezés, ilyesmik. Utána reggeli, zuhany, séta és napindító meeting telefonon a tóparton.

Még mindig Lütyő az edző?

Igen.

Bajnokcsapat 3. mérkőzés

Az mondja Sámán, kéne kicsit szpojlerezni, és felajánlani a könnyebb utat, a menekülés lehetőségét a tömbösített élvezetekbe azoknak, akik az otthoni munkavégzés, gyerekre vigyázás, főzés, mosás, lakásfelújítás, Max Weber protestáns etikájának németről franciára fordítása, és egyéb bokros teendők mellett egyszerűen nincs kapacitásuk végignézni a napi betevő bajnokcsapatot. Pláne olyan mellékesen lejátszott meccseket, mint a mait, egy jó soproni Haladás-Honvédot, a padon még Sámán névadójának fiával, a Szőke Kaviccsal.

A lényeg, hogy a teljes meccs mellé beteszem az összefoglalókat is ezentúl.

Egyébként sokáig azt hittem erre az 1-1-re, hogy emlékszem, meg, hogy ott voltam, de aztán rácseteltem RW-re, mert nem derült ki a posztjából, aztán nagy nehezen összeraktuk, hogy nem, helyette Szántódon – ismét – egy esküvőn. Sorozatban két kihagyott meccs. Ilyen se fordult elő velem sem akkoriban, sem előtte, sem azóta. (Ha másra nem is lesz jó ez a Koronanapló, legalább elszámolok magammal kicsit.)

Viszont az megvan, hogy valamikor tuti végignézhettem az egészet videóról, mert olyan dolgok is beugrottak, amiket nem vágtak be az összefoglalóba. Valamint közben leesett, hogy szoktam is volt használni egy lelátóról lőtt képet, és tényleg, nem vagyok rajta, és az is tuti, hogy nem sörért mentem. (Beteszem címlapképnek.)

Ha nem vagy időmilliomos, itt találsz egy 4 és fél perces összefoglalót.

Helyreigazítás

Úgy tűnik valótlanul állítottam, hogy az idénynyitó Újpest-Honvéd után átugrottam Bastille-hoz, hogy együtt utazzunk ki Kolozsvárra. Azon a nyáron augusztus végén, a Magyar Napokon jártunk arrafelé, vagyis nem tudom mi történt az Újpest elleni előtt és után. A naptáram szerint a meccset követő hétfőn aktívan leveleztem az MTVA-val, ami nem meglepő, hiszen akkoriban egy újságnál dolgoztam, de semmi több. Fura.

Az esős idő megvan, az is megvan, ahogy Csabi ordibál a büféssel, hogy minek állnak ott hárman-négyen, ha csak egy nyitja a dobozos söröket és tölti ki, a saras gólok is megvannak, meg Bobál kiállítása. Még viccelődtünk is rajta, hogy vissza kéne küldeni a padon ülő másik Bobál mezében, ki venné észre?

Éééééés, beszarok, ez a kiállítás sem akkor volt, mert azon a meccsen egyáltalán nem volt kiállítás, hanem majd augusztus közepén lesz, szintén a Fáyban, de már a Vasas ellen. Ami után tényleg nekivágunk Bastille-al Kolozsvárnak.

De akkor mi történt 2016. július 17-én az Újpest-Honvéd környékén? (Tuti ott voltam, RW beszámolójában látszok egy fotón.)


🗣 A poszthoz itt lehet hozzászólni:

“Koronanapló 3. nap” bejegyzéshez egy hozzászólás

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.