Mastodon

Mit műveltünk mi 17 éven át?

Ismét vége egy idénynek, és most kicsit vonatkoztassunk el úgy általában a dolgoktól, legfőképp az elmúlt héten történtektől, helyette inkább emlékezzünk meg a sikercsapatról.

Supimester egy nyilatkozatában utalást tett arra, hogy az őszi Honvéd játéka még a szakmabelieket is meglepte, hovatovább jónak, látványosnak tartották. Mi tagadás, olykor mi is. Egerszegen, otthon az Újpest, vagy a Videoton ellen, az idényzárón Győrben, hogy csak a legjobbakat emeljük ki.

Természegesen egy ilyen év nem csak az igen előkelő negyedik hely megszerzése miatt maradhat emlékezetes, hanem egyéb olyan, számokban, években mérhető dolog miatt is, amire most egy külön posztot szánunk.

Dimitrije Davidovic17 Utoljára az 1994/95-ös évadban fejeztünk be ilyen magasságokban egy bajnokságot. Davidovics mesterrel a kispadon az első meccs jól indult, 4-0-ra vertük otthon a címvédő Vácot (Kovács Kálmi három és Illés Béla góljaival), és ősszel is egész jól teljesítettünk, hogy jöjjön egy manapság szokásos, akkoriban viszont egyedülálló tél, és az összeomlás. Davidovics ment, érkezett helyére a klubmanagementből Kozma Misi, majd hét meccs után Török Péter. Az egész tavasz másról sem szólt mint, hogy kik fognak távozni, kik érkeznek helyükre a fakóból. Ekkor lett alapember a nagy ígéret Bárányos, tanultuk meg Vezér Ádi, Hungler, Kovács Béla vagy Gabala nevét. Velük kellett volna pótolni Kovács Kálmit, Illést, Sallóit, Stefanovot, Oroszt. Úgy látszik, a negyedik hely nem életbiztosítás Kispesten.

Hercegfalvi Zoltán14 Utoljára ennyi, vagy több gólt Kispest-játékosként még a 2008/09-es szezonban ért el Hercegfalvi Zoltán, aki akkor 28 mérkőzésén 14-szer talált be. (Többet legutoljára Kovács Kálminak sikerült összeügyeskednie, amikor 1994/95-ben 28/19-el végzett a Bajszos Bombázó.) Idén Danilónak a Hercegéhez hasonló teljesítményhez 16 meccs kellett, vagyis átlagosan 0,875-ös gólátlagot hozott. Hasonló eredményességért (ismétlem: hasonló!) egészen az 1986/87-es bajnokságig kell visszalapoznunk, hogy megtaláljuk Détári Dömét, és a 24/19 hányadosaként képzett 0,79-et. (Megjegyzés: 1991/92-ben a tavaszra visszatérő Kálmi 10/10-el zárt.)

13 Ha a győzelmek számát nézzük, újra ahhoz – a lassan – origóként kezelhető 1994/95-ös idényhez kell visszanyúlnunk. A felemás szezonban (ld. első pontunkban) 14-szer győztünk, hogy azóta a 12 legyen a maximum, amit 30 fordulós bajnokságban csak kétszer (egyszer épp Supkával), valamint 34, 36 és 38 fordulósokban egyszer-egyszer sikerült összehoznunk. Egy bajnokság mérkőzéseinek több, mint felén utojára 1993/94-ben, a Kuusela és Davidovics mesterek fémjelezte idényben nyertünk, egész pontosan 18-szor. Fényévnyi távolságok.

Török Péter10 Vereségeink ilyen relatíve alacsony száma szintén ritka vendég mifelénk. Az 1995/96-os Török Peti-féle szerelemcsapat 8-as teljesítménye óta mindössze egyszer, tavalyelőtt, a Sisa-Morales-páros csapata végzett úgy, mint az ideiek. Érdekesség, hogy a korábban átlagosan egy évtizedben volt két olyan év, amikor elértük a 10 vereséget, míg mostanság az arány épp fordított.

48 A 48 lőtt gól szintén nem történelmi magasság, mégis pont ugyanennyiért a 2006/07-es bajnokságig kell visszamennünk. Ne lepődjünk nagyon meg, de Supka Attilát már ekkor is ott találjuk bábáskodni a dolgok felett, annyi kiegészítéssel, hogy az idénynek még Dolcettivel futottunk neki. Viszont ha nem akarunk engedni a 48-ból, akkor máris 2001/2002-nél tartunk, valamint 51-nél, igaz 38 meccsen, amúgy pedig 1995/96 és 49. Ne feledjük, alig valamivel több, mint másfél gólos meccsenkénti átlagról beszélünk, ami Kispesten, a világnagy góllövők földjén legalább a történelmileg szánalmas kategóriába tartozik.

35 Háromnál is több csapatra való játékost szerepeltettünk idén a bajnokságban. A legtöbb meccsen Lovric (29), Debreceni, Botis (28-28), valamint Délczeg és Tchami (26-26) szerepelt. A  Hemingway-érában ez a 35 amúgy igen átlagos mutató, 2006/07 óta rendre 37, 32, 32, 34, 38 volt az elemszám.

Aldo Dolcetti1 Egy edzőnk volt egy bajnokság alatt, Supka Attila. Vicces, hogy mifelénk ebből is lehet statisztikát gyártani, de kénytelenek vagyunk, elég arra gondolni, hogy utoljára 2005/06-ban, Dolcetti húzott ki egy teljes évet. Ha nem számoljuk Gálhidi Gyuri 2003/04-es évét a második vonalban, akkor Dolcetti előtt szintén Gálhidi Gyurit találjuk, még 1998/99-ben, valamint Török Petit 1995/96-ban. Ennyit a nyugalomról.

92 Az 1945 óta íródó újkori klubtörténelemben Supka Attila 92 mérkőzésével a hatodik legtöbbet foglalkoztatott kispesti edzővé nőtte ki magát. Előtte olyan neveket találunk, mint id. Puskás Ferenc (197), Tichy Lajos (193), Komora Imre (164), Kalmár Jenő (125) és Preiner Kálmán (94). Bajnokok, kupagyőztesek, legandák. A vert mezőny se rossz eresztés: Babolcsay György (73), Bicskei Bertalan (71), Gálhidi György (60), Sós Károly (69), Lakat Károly (68). Attila: Isten otromba!

2100 A sportlap adatai alapján átlagosan 2100-an tekintettünk meg egy-egy mérkőzést a Bozsikban. A mélypont a tavalyelőtti 1300 volt, utoljára pedig a kiesés évében, 2002/03-ban jártunk ki legalább ennyen, akkor 2200-an. Ennek is örülni kell.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. ||