Mert ennyivel lett az újvárosi meccsünk legjobbja. Jó, volt egy-két védése, amiből az egyik nagyobbnak nevezhető, de azért mégiscsak fura valahol. Mindegy, leborulok a közvélemény előtt. Meg amúgy sem Szabit akartam szidni, nem rajta ment el a meccs.
Fontos még, hogy menet közben összejött a szükséges meccsszáma (legalább 50%) Holendernek és Prossernek is, vagyis felkerültek az átlagolhatók közé. Filip amúgy szintén nem semmi figura. Néha hozza a fehér Jobot, néha meg felsőközép. Idén úgy igazán sosem jó, de még így is beelőzi a kétszer is meccs embere Hidit. Fura dolog ez a statisztika.
Az egyre inkább középpontba kerülő Cordella-bébikről pedig annyit, hogy a nyári igazolások közül Gyula, Traore és Portilla játszott elég meccset, viszont utóbbi kettőről azt hallani, távozni fognak. Alapvetően nem kár értük, bár Traorét sokan megnéztük volna fénykorában ugyanitt.
Job a játszók között továbbra is tartja az utolsó helyet, a szevaszosság a minimum számára. Alcibiade jórészt a pirosai miatt van ennyire a lista végén, amit könnyű bebizonyítani. Elég csak a rank nevű fülre/lapra kattintani, ahol azt láthatjátok, hogy az adott meccseken belül kit hányadik helyre értékeltetek: Alci általában a jobbak között szerepel.
Kosnic és Kristi a számok alapján kaphat még egy esélyt a télen, Vidovic és Navarro viszont felesleges.
Godoy pedig alap.
Ennyit a légiósokról.
A további lista (kicsit görgetni kell a táblázatot, közben kinőttük a blog kontentrészének szélességét, vagy akár meg is lehet nyitni külön ablakban):
