Mindben jót, Lajos!
A minap a Honvéd-pályán a kispadon üldögéltünk Mészáros Józseffel. Mögöttünk, a lelátón Honvéd-játékosok beszélgettek, félkaréjban ülve Tichy körül. A veterán csatárt terveiről faggatták.
— Itt maradok Kispesten. Edző leszek, s ha megengeditek, néha-néha rólatok is elmondom a véleményem.
— Kérünk is rá — bólintott Bicskei. — Sok hasznos dolgot tanultunk tőled!
Közben Babolcsay érkezett hozzánk.
— Valóban: milyen tervek vannak Tichyvel? — kérdeztük a szakosztályvezetőt.
— Ősztől edzősködik, a szakosztály egyik szakedzője lesz. És még játszik egy nemzetközi mérkőzést: a Hamburg elleni találkozón búcsúztatjuk el. Uwe Seeler régi barátja Lajosnak, biztos, hogy létrejön a meccs Budapesten és Hamburgban is.
Tichy jövője tehát Kispesten folytatódik. Ott, ahol igazán nagy játékos lett. Most ő nevel másokat, segíti a fiatalokat, oktatja őket a góllövés tudományára.
★
Hosszú évek óta készül az edzői hivatásra. Jól emlékszem, mintha tegnap lett volna. Tamperében jártunk. A Tatabánya együttese vett részt a VIT labdarúgótornáján és ott volt a csapatban Tichy Lajos is. A Honvéd kölcsönadta, hogy erősítse a bányászcsapatot.
A mérkőzés előtt jártuk a várost, Megnéztük a világ legérdekesebb színházi nézőterét, amely körbe forog. Voltunk hajókiránduláson is. Tichy mindenüvé magával hozta jegyzeteit. Aztán elérkezett a meccs. A CSZKA, Netto csapata ellen játszott a Tatabánya. Tichy egy felugrásnál olyan szerencsétlenül csapott össze ellenfelével, hogy súlyosan megsérült.
Helsinkiben találkoztunk újra, néhány nappal az eset után. Ágy mellett ott hevertek a TF szakedzőképző tanfolyamának jegyzetei.
Tetszett makacssága, ahogyan rávetette magát a tanulásra, mert elhatározta: megmarad a labdarúgásnál.
★
Két éve Rómában jártunk. A Honvéd KK-mérkőzésre készült a Lazio ellen. Az olasz lapok Tichyről írtak a legtöbbet. Szinte minden riport így kezdődött: ismét láthatjuk a pályán „vecchio” Tichyt.
— Hogy én öreg vagyok? — célzott a „vecchio”-ra a csatár.
— Majd megmutatom nekik!
Persze nem haragudott komolyan, de látszott, fáj neki az
„öreg” jelző.
Sokat barangoltunk Rómában azokban a napokban. Mindent, ami kultúrtörténeti érték, megnéztünk. Jártunk abban a templomban, ahol Michelangelo Mózes szobra áll. A félhomályban nem lehetett tökéletesen kivenni a vonásokat, a csodálatos rész leteket. Egy automata 100 líra bedobása után 20 másodpercre bekapcsolta a reflektorokat.
Tichy volt az első, aki bedobta a fém százlírást.
★
Este beszélgettünk. Megcsapott bennünket a halhatatlanság szele. Ennyi műemlék között tán nem is olyan csodálatos.
— A futball, mint játék, vajon meddig él az emberekben? Hány esztendeig beszélnek azokról, akik jól futballoztak? — fordult felém.
Feleletet nem tudtam adni, a beszélgetés félbemaradt. Pihenőre kellett térni a fiúknak. Másnap? Szinte mindenki em lékszik rá: Tichy rúgott egy hanyattvetődéses gólt a Lazio kapujába. Óriási sikere volt. A „vecchio” egyszerre eltűnt a tudósításokból Tichy neve elől.
És most eljött a búcsú, amitől annyira félt mindig. Túl van a 36. éven, ilyenkor nálunk elbúcsúznak a futballisták. Ez az első „nyugdíjba vonulás”. Éppen akkor, amikor az ember egyébként a legjobb korban van? Hát igen, a pályán ilyenkor már lejár az idő!
Nemzeti Sport, 1971.06.20.
Bp. Honvéd—Vasas 1:1 (1:0)
Kispest, 15 000 néző. Vezette: Petri (8), (Nagy, Szlávik).
Bp. Honvéd: Bicskei (7) — Kelemen (5), Ruzsinszki (6), Szűcs (7), Molnár (4) — Pál (7), Kocsis (4), Pintér (6) — Pusztai (4), Tichy (8), Kozma (3). Edző: Mészáros József.
Vasas: Tamás (8) — Török (5), Fábián (7), Vidáts (7), Ihász (6)
— Menczel (5), Lakinger (5), Antal (5) — Molnár (5), Puskás dr. (6), Szőke (4). Edző: Machos Ferenc.
Csere: Tichy helyett Tóth Gyula (60. perc), Szőke helyett Váradi (71. perc).
Góllövő: Tichy 45. percben, Antal 69. percben.
Szögletarány: 7:5 (4:3) a Honvéd javára.
Negyedórával a hivatalos kezdés előtt már felsorakozott a két csapat a főlelátó előtt, hogy ünnepélyesen elbúcsúztassák Tichy Lajost, a piros-fehérek sokszoros válogatott csatárát. Sárdy Tibor vezérőrnagy, a Bp.
Honvéd elnöke köszöntötte az aktív labdarúgó pályafutástól búcsúzó labdarúgót. Meleg szavakkal emlékezett meg Tichy sportolói múltjáról, a piros-fehér színekben megvívott nagy csatákról, és az egyesület nevében ajándéjkkal kedveskedett.
Machos Ferenc a Vasas, Németh József a Honvéd baráti köre nevében búcsúzott a középcsatártól.
A Honvéd kezdett veszélyesebben, Vidáts ismételten csak szögletre tudott hárítani, aztán Kocsis nagyszerű átadását Kozma hosszan, az alapvonalon túl kezelte le. Szűcs kísérletezett távoli lövésekkel, eredmény nélkül.
A 10. percben Kozma, a 16. percben Puskás hagyott ki kecsegtető helyzetet. És az egyik szöglet után Vidáts a 11-es pontról sem találta el a kaput! . . . Idegesen, kapkodva játszottak a labdarúgók. Nem volt különösebb iram, a színvonal is elmaradt a várttól. A 23. percben Kozma közeli bal lábas lövését a vetődő Tamás lábbal hárította. Aztán az eddig is feltűnően sokat szabálytalankodó Molnár magasra emelt lábbal beletalpalt Lakingerbe, és — Kozma kapott helyette a Vasas-védőktől.
Végre, a 45. percben, az ünnepelt rúgta a gólt! Tichy—Pintér—Tichy volt a labda útja, s a búcsúzó csatár 13 m-ről, ballal, kapásból óriási bombát
zúdított a jobbsarokba. Tamás most is lábbal akart védeni, de az erős labda felpattant a lábáról és a léc alá vágódott.
1:0
SZÜNET UTÁN
ismét egy Tichy-kapáslövés kapott tapsot. Szorongatott a Honvéd. Az 57. percben Kozma 7 m -ről gurított Tamás kezébe. A 65. percben Pintér nagy erővel a bal kapufát találta el, aztán a kapujából 8 m-re kifutó, és vetődő Tamás kiejtette a labdát. Pontosan Kozma elé, de a válogatott csatár fordulásból az üres kapu mellé emelt!!
A 69. percben kiegyenlített a Vasas. Puskás a bal oldalon vezette fel a labdát, élesen, laposan középre játszott, Antal az 5-ösön lekezelte a labdát és a vetődő Bicskei mellett a kapu bal oldalába helyezett.
1:1
A 75. percben a 11-es pontján álló Puskás senkitől sem zavartatva lőhetett kapásból kapura. A felhőket célozta meg, oda lett a győzelem kivívásának nagy lehetősége.
★ ★ ★
A rangadót Tichy Lajos búcsúzása tette ünnepélyessé. Az első félidőben végig ő forgott az érdeklődés középpontjában, neki szurkolt valamennyi, a Bp. Honvédot kedvelő néző, őt keresték labdáikkal a társai. Jellemző a búcsúzó csatár tudására, hogy amíg a pályán volt, stílust adott csapata játékának. Szellemesen osztogatott, önzetlenül készített elő — és lőtt egy nagy gólt. A szünet után — vezéralakját elvesztve — visszaesett a Honvéd, és megtorpanását a szívvel-lélekkel harcoló piros-kékek azonnal kihasználták. A döntetlen Igazságosnak mondható annak ellenére, hogy a házigazdának több helyzete volt.
A Bp. Honvédból
Bicskei kétszer bizonytalanul jött ki kapujából, de néhány beadást szépen lehúzott. Szűcs nagy területen játszott, biztos lábbal rombolt, de átadásai nem voltak elég pontosak. Az első félidőben Pintér volt a Honvéd legmozgékonyabb játékosa. Bejátszatta a középpályát, sok labdát szerzett és támadásokat készített elő. Szünet után visszaesett, ezzel szemben Pál végig megbízhatóan védekezett, jól fogott embert. Kozma, Kocsis, Pusztai mélyen formája alatti teljesítményt nyújtott. Különösen áll ez a balszélsőre, aki bizonyos szakaszokban valósággal akadályozója volt csapata támadó játékának.
A Vasasban
Tamás több, gólnak látszó lövést hárított, viszont a gólnálhibázott: nem lábbal kellett volna közbelépnie. Fábián és Vidáts körültekintően helyezkedett, jól megértették egymást. Vidáts a támadásokat is segítette. A többiek hullámzó teljesítményt nyújtottak, inkább a lelkesedésük dicsérhető.
Nemzeti Sport, 1971.06.21.
A cikk elkészítéséhez az Arcanum Digitális Tudománytár , a Hungaricana Közgyűjteményi Portál és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum digitalizált dokumentumait használtuk fel. Címlapkép: Nemzeti Sport, 1971. június 22. Az első cikket Varga Béla, a másodikat Borbély Pál jegyezte.
Tichy Lajos adatlapja az oldalunkon. A Honvéd és a Hamburg meccse végül nem jött össze.
