Mastodon

Az utolsó meccs

Húsz éve ment el Tichy Lajos.

Mindben jót, Lajos!

A minap a Honvéd-pályán a kispadon üldögéltünk Mészáros Józseffel. Mögöttünk, a lelátón Honvéd-játékosok beszélgettek, félkaréjban ülve Tichy körül. A veterán csatárt terveiről fag­gatták.

— Itt maradok Kispesten. Ed­ző leszek, s ha megengeditek, néha-néha rólatok is elmondom a véleményem.
— Kérünk is rá — bólintott Bicskei. — Sok hasznos dolgot tanultunk tőled!

Közben Babolcsay érkezett hozzánk.
— Valóban: milyen tervek vannak Tichyvel? — kérdeztük a szakosztályvezetőt.
— Ősztől edzősködik, a szak­osztály egyik szakedzője lesz. És még játszik egy nemzetközi mér­kőzést: a Hamburg elleni talál­kozón búcsúztatjuk el. Uwe Seeler régi barátja Lajosnak, biztos, hogy létrejön a meccs Budapesten és Hamburgban is.

Tichy jövője tehát Kispesten folytatódik. Ott, ahol igazán nagy játékos lett. Most ő ne­vel másokat, segíti a fiatalo­kat, oktatja őket a góllövés tudományára.

Hosszú évek óta készül az ed­zői hivatásra. Jól emlékszem, mintha tegnap lett volna. Tamperében jártunk. A Tatabá­nya együttese vett részt a VIT labdarúgótornáján és ott volt a csapatban Tichy Lajos is. A Honvéd kölcsönadta, hogy erő­sítse a bányászcsapatot.

A mérkőzés előtt jártuk a vá­rost, Megnéztük a világ legérde­kesebb színházi nézőterét, amely körbe forog. Voltunk hajókirán­duláson is. Tichy mindenüvé magával hozta jegyzeteit. Aztán elérkezett a meccs. A CSZKA, Netto csapata ellen játszott a Tatabánya. Tichy egy felugrásnál olyan szerencsétlenül csapott össze ellenfelével, hogy súlyosan megsérült.

Helsinkiben találkoztunk újra, néhány nappal az eset után. Ágy mellett ott hevertek a TF szakedzőképző tanfolyamának jegyzetei.

Tetszett makacssága, ahogyan rávetette magát a tanulásra, mert elhatározta: megmarad a labdarúgásnál.

Két éve Rómában jártunk. A Honvéd KK-mérkőzésre készült a Lazio ellen. Az olasz lapok Tichyről írtak a legtöb­bet. Szinte minden riport így kezdődött: ismét láthatjuk a pá­lyán „vecchio” Tichyt.

— Hogy én öreg vagyok? — célzott a „vecchio”-ra a csatár.
— Majd megmutatom nekik!

Persze nem haragudott komo­lyan, de látszott, fáj neki az
„öreg” jelző.

Sokat barangoltunk Rómában azokban a napokban. Mindent, ami kultúrtörténeti érték, meg­néztünk. Jártunk abban a temp­lomban, ahol Michelangelo Mó­zes szobra áll. A félhomályban nem lehetett tökéletesen kivenni a vonásokat, a csodálatos rész­ leteket. Egy automata 100 líra bedobása után 20 másodpercre bekapcsolta a reflektorokat.

Tichy volt az első, aki bedob­ta a fém százlírást.

Este beszélgettünk. Megcsa­pott bennünket a halhatatlanság szele. Ennyi műemlék között tán nem is olyan csodálatos.

— A futball, mint játék, vajon meddig él az emberekben? Hány esztendeig beszélnek azokról, akik jól futballoztak? — fordult felém.

Feleletet nem tudtam adni, a beszélgetés félbemaradt. Pihe­nőre kellett térni a fiúknak. Másnap? Szinte mindenki em lékszik rá: Tichy rúgott egy hanyattvetődéses gólt a Lazio ka­pujába. Óriási sikere volt. A „vecchio” egyszerre eltűnt a tu­dósításokból Tichy neve elől.

És most eljött a búcsú, ami­től annyira félt mindig. Túl van a 36. éven, ilyenkor nálunk el­búcsúznak a futballisták. Ez az első „nyugdíjba vonulás”. Ép­pen akkor, amikor az ember egyébként a legjobb korban van? Hát igen, a pályán ilyen­kor már lejár az idő!

Nemzeti Sport, 1971.06.20.

forrás: Képes Sport, 1971. június 22.

Bp. Honvéd—Vasas 1:1 (1:0)

Kispest, 15 000 néző. Vezette: Petri (8), (Nagy, Szlávik).
Bp. Honvéd: Bicskei (7) — Kelemen (5), Ruzsinszki (6), Szűcs (7), Molnár (4) — Pál (7), Kocsis (4), Pintér (6) — Pusztai (4), Tichy (8), Kozma (3). Edző: Mészáros József.
Vasas: Tamás (8) — Török (5), Fábián (7), Vidáts (7), Ihász (6)
— Menczel (5), Lakinger (5), Antal (5) — Molnár (5), Puskás dr. (6), Szőke (4). Edző: Machos Ferenc.
Csere: Tichy helyett Tóth Gyula (60. perc), Szőke helyett Váradi (71. perc).
Góllövő: Tichy 45. percben, Antal 69. percben.
Szögletarány: 7:5 (4:3) a Hon­véd javára.

Negyedórával a hivatalos kez­dés előtt már felsorakozott a két csapat a főlelátó előtt, hogy ünnepélyesen elbúcsúztassák Tichy Lajost, a piros-fehérek sokszoros válogatott csatárát. Sárdy Tibor vezérőrnagy, a Bp.
Honvéd elnöke köszöntötte az aktív labdarúgó pályafutástól búcsúzó labdarúgót. Meleg sza­vakkal emlékezett meg Tichy sportolói múltjáról, a piros-fe­hér színekben megvívott nagy csatákról, és az egyesület ne­vében ajándéjkkal kedveskedett.

Machos Ferenc a Vasas, Né­meth József a Honvéd baráti köre nevében búcsúzott a közép­csatártól.

A Honvéd kezdett veszélyeseb­ben, Vidáts ismételten csak szögletre tudott hárítani, aztán Kocsis nagyszerű átadását Koz­ma hosszan, az alapvonalon túl kezelte le. Szűcs kísérletezett távoli lövésekkel, eredmény nélkül.

A 10. percben Kozma, a 16. percben Puskás hagyott ki ke­csegtető helyzetet. És az egyik szöglet után Vidáts a 11-es pontról sem találta el a ka­put! . . . Idegesen, kapkodva játszottak a labdarúgók. Nem volt különösebb iram, a szín­vonal is elmaradt a várttól. A 23. percben Kozma közeli bal lábas lövését a vetődő Tamás lábbal hárította. Aztán az ed­dig is feltűnően sokat szabálytalankodó Molnár magasra emelt lábbal beletalpalt Lakingerbe, és — Kozma kapott helyette a Vasas-védőktől.

Végre, a 45. percben, az ün­nepelt rúgta a gólt! Tichy—Pintér—Tichy volt a labda út­ja, s a búcsúzó csatár 13 m-ről, ballal, kapásból óriási bombát
zúdított a jobbsarokba. Tamás most is lábbal akart védeni, de az erős labda felpattant a lá­báról és a léc alá vágódott.

1:0

SZÜNET UTÁN

ismét egy Tichy-kapáslövés ka­pott tapsot. Szorongatott a Hon­véd. Az 57. percben Kozma 7 m -ről gurított Tamás kezébe. A 65. percben Pintér nagy erővel a bal kapufát találta el, aztán a kapujából 8 m-re kifutó, és ve­tődő Tamás kiejtette a labdát. Pontosan Kozma elé, de a vá­logatott csatár fordulásból az üres kapu mellé emelt!!

A 69. percben kiegyenlített a Vasas. Puskás a bal oldalon ve­zette fel a labdát, élesen, lapo­san középre játszott, Antal az 5-ösön lekezelte a labdát és a vetődő Bicskei mellett a kapu bal oldalába helyezett.

1:1

A 75. percben a 11-es pontján álló Puskás senkitől sem za­vartatva lőhetett kapásból ka­pura. A felhőket célozta meg, oda lett a győzelem kivívásának nagy lehetősége.

★ ★ ★

A rangadót Tichy Lajos búcsúzása tette ünnepélyessé. Az első félidőben végig ő forgott az érdeklődés középpontjában, neki szurkolt valamennyi, a Bp. Honvédot kedvelő néző, őt ke­resték labdáikkal a társai. Jel­lemző a búcsúzó csatár tudásá­ra, hogy amíg a pályán volt, stílust adott csapata játékának. Szellemesen osztogatott, önzet­lenül készített elő — és lőtt egy nagy gólt. A szünet után — ve­zéralakját elvesztve — vissza­esett a Honvéd, és megtorpa­nását a szívvel-lélekkel harcoló piros-kékek azonnal kihasznál­ták. A döntetlen Igazságosnak mondható annak ellenére, hogy a házigazdának több helyzete volt.

A Bp. Honvédból

Bicskei kétszer bizonytalanul jött ki kapujából, de néhány beadást szépen lehúzott. Szűcs nagy területen játszott, biztos lábbal rombolt, de átadásai nem voltak elég pontosak. Az első félidőben Pintér volt a Honvéd legmozgékonyabb já­tékosa. Bejátszatta a középpá­lyát, sok labdát szerzett és tá­madásokat készített elő. Szünet után visszaesett, ezzel szemben Pál végig megbízhatóan véde­kezett, jól fogott embert. Koz­ma, Kocsis, Pusztai mélyen for­mája alatti teljesítményt nyúj­tott. Különösen áll ez a bal­szélsőre, aki bizonyos szaka­szokban valósággal akadályozó­ja volt csapata támadó játéká­nak.

A Vasasban

Tamás több, gólnak látszó lö­vést hárított, viszont a gólnálhibázott: nem lábbal kellett volna közbelépnie. Fábián és Vidáts körültekintően helyezke­dett, jól megértették egymást. Vidáts a támadásokat is segí­tette. A többiek hullámzó telje­sítményt nyújtottak, inkább a lelkesedésük dicsérhető.

Nemzeti Sport, 1971.06.21.

forrás: Nemzeti Sport, 1971. június 21.

A cikk elkészítéséhez az Arcanum Digitális Tudománytár , a Hungaricana Közgyűjteményi Portál és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum digitalizált dokumentumait használtuk fel. Címlapkép: Nemzeti Sport, 1971. június 22. Az első cikket Varga Béla, a másodikat Borbély Pál jegyezte.

Tichy Lajos adatlapja az oldalunkon. A Honvéd és a Hamburg meccse végül nem jött össze.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. ||

50 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
trackback

[…] Tichy Lajos utolsó bajnoki meccse (1971) […]

bendeguz1909
bendeguz1909
6 éve

Amúgy voltak már valaha ilyen szintű edzőmeccs-partnereink, mint most?
pl. a Ludogoreccel kezdünk január 18-án… Ott aztán gyakorolhatjuk majd a támadójátékot :D
De a másik három sem lesz sokkal könnyebb.

Pelso
6 éve
Reply to  bendeguz1909

ez nekem is feltűnt… lehet, hogy azt gondolja SA, h nem veszíthet: ha nem kapunk ki, akkor jók vagyunk, ha kikapunk, megindokolja az öregnek a kért igazolásokat

Sanzi
6 éve
Reply to  bendeguz1909

Azért az ellenfelek is válogatnak ám! Lehet, hogy szerintük fejlődik a magyar foci?

A69W
6 éve

„Kedves Bp. Honvéd!

Nem vagyok a szavak embere és nem szeretek búcsúzkodni. Annó 11 éve befogadtál az otthonodba, amiért nagyon izgatott voltam. Mikor elhagytam a családi fészket és ide költöztem kicsit féltem, hogy mi vár rám. Sok új emberrel ismerkedtem meg általad és nagyon sok életre szóló barátságot köszönhetek neked és persze általad ismertem meg a szerelmemet is. Végig jártam azt a bizonyos létrát, ami ütött-kopott volt néha. Utánpotlásban az ország legjobb csapatában játszhattam, ahol nagyon sok csatát megvívtunk a riválisainkkal. Szinte megnyertünk mindent, igaz egyszer nagyot botlottunk. Szépen, lassan kinőttem az U-korosztályt és elkezdődött a felnőtt pályafutásom. Sajnos nem úgy kezdtem mint, ahogy arról álmodtam. Voltak nehéz pillanatok mikor nb2 ben robotoltunk a srácokkal, de nem adtuk fel csináltuk, mert el akartuk érni a céljainkat. Folyamatosan tudtam edzeni az első csapattal, aminek nagyon örültem, mert sokat fejlődtem mentálisan és fizikálisan. Egyszer csak arra kaptam fel a fejemet, hogy azon a pályan játszom, ahol oly sok Kispesti Legenda kifutott és futballozott. Jó pár bajnoki cím van a gyűjteményedben, aminek külön örülök, hogy én és a társaim gazdagíthattuk eggyel. Próbáltam hű maradni azokhoz az elvekhez amiket lefektettél a játékosoknak, amik itt nálad alap elvárás. Remélem nem hoztam rád szégyent és mindig emlékezni fogsz rám. Én a magam részéről biztos hogy a szívembe zártalak és nyugodtan kijelenthetem, hogy a te otthonod az én második otthonom lett. Ezuttal is szeretném megköszönni neked ezeket a csodás éveket amiket eltölthettem a szárnyaid alatt. Kívánok még sok bajnoki címet neked.

Ui: Ha megengeded a jövőben valamikor szeretnék legalább egy meccset játszani a felújított házadban.

Köszönettel Baráth Botond”

Sok sikert az Újvilágban!

Pelso
6 éve
Reply to  A69W

már tegnap szétlájkolták a FBon… :) de tényleg korrekt búcsú!
reméljük sikeres lesz és a visszatérés után sem felejti el, mit írt most.

CSAK
6 éve

vicces… vagy nem…
úgy tűnik, az NSt szöllősi annyira leprostitualizálja, hogy pl. egy csomó cikknél az NS reklámozza a Szöllősihez tartozó FFT cikkeit..
rákattintasz és utána tovább kell kattintanod az FFT magyar oldalára.
http://www.nemzetisport.hu/angol_labdarugas/fft-a-valaha-volt-husz-legjobb-mez-az-angol-elvonalban-2677381

áfonya bácsi

„aztán Kocsis nagyszerű átadását Koz­ma hosszan, az alapvonalon túl kezelte le”
Ezt a szituációt valahogy nem tudom elképzelni. Mégse lehetett az olyan nagyszerű labda, ha Misi bácsi csak az alapvonalon kívül tudta lekezelni… :) Vagy ez az újpesti Kozma Pista volt egy időugrással kölcsönjátékon, róla el tudom képzelni, hogy 10 méter távolság kellett neki a labda megszelídítéséhez. :)

kgyula
6 éve
Reply to  áfonya bácsi

Ha emlékezném is a szitura, akkor sem lenne hiteles, mert az első félidőben a temető felőli kapura támadott a csapat, én meg a másik kapu mögött álltam. ;) Egyébként meg labdát elpattanni a nagy Cruyfftől meg Maradonától is láttam; nem mondom, hogy nem ciki, de sokmindenkivel megesett és meg is fog. :)

Szó ami szó, Kozma Misi úgy volt háromszoros magyar gólkirály, hogy ha a helyzeteinek egyharmadát berúgja, minimum hatszoros lett volna. Nagyon könnyen tudott helyzetbe kerülni. Ma nem tudnék megnevezni senkit, akinek csak megközelítőleg annyi helyzete volna egy-egy meccsen, mint neki volt.

áfonya bácsi
Reply to  kgyula

Az akadémista rendszer előtt ki tudtak termelődni Tökölik, Bajzátok, Kabátok, Keneseik, akik valahogy mindig jó helyen álltak és kellőképp agresszívek is voltak. Nem tudom, mi történt azóta, hogy nagyítóval sem találni ilyeneket, pedig ez aztán végképp nem tehetség kérdése…

Döme Sanya
6 éve
Reply to  áfonya bácsi

Minek helyzetbe kerülni, ha így is dől a lé.

kgyula
6 éve
Reply to  áfonya bácsi

Mivel nem látok bele az akadémiai képzésbe, és szakember sem vagyok, csak sejtem, illetve kikövetkeztetem abból, amit olvasok, hogy hiába van ott a gyerekben az „isteni szikra”, már gyerekkorban agyonverik a taktikával, hülye játékrendszerekkel, és még büszkélkednek is vele, hogy egy adott csapatnál minden korosztály ugyanazt játssza, ettől aztán könnyű beépíteni a fiatalt az elsőcsapatba (aztán meg nem építik be). Kiölik az egyéniséget, a játékos improvizációs hajlamát, pedig anélkül szart se ér a futball.

Így aztán valóban nem tehetség kérdése az egész, mert a megtanulhatót a nagy többség megtanulja. Csakhogy a futball attól igazán szép, ami megtanulhatatlan. Amit nem lehet utánacsinálni egy Puskásnak, Albertnek, Kocsis Lajosnak, Varga Zolinak, Göröcsnek. És amit hagyni kellene érvényre jutni. Amivel nem azt akarom mondani, hogy nem kell a takitikai fegyelem, minden játékos csinálja azt, ami éppen jól esik neki, de nem kell feltétlenül lecseszni, ha mégoly öncélúnak is tűnik egy kötény- vagy esernyőcsel.

István Szabó
István Szabó
6 éve
Reply to  András

Miért? Hefflernél csak jobb lehet, de még semmi érdemi nincs.

Pelso
6 éve
Reply to  István Szabó

úgy tűnik h ez jut nekünk szélső védő posztokon: vagy védekezésben jó vagy támadásban, ha mindkettőben, akkor vagy elviszik tőlünk vagy ide sem jön

A69W
6 éve
Reply to  András

Buksi2

Döme Sanya
6 éve

comment image

Pelso
6 éve
Reply to  Döme Sanya

vajon lehet ezt még kapni ?

Döme Sanya
6 éve
Reply to  Pelso

Max. antikváriumba online keresheted. Előjegyzheted ha nincs, és ha be érkezik egy, értesítenek. Van olyan könyvem amit 6 éve jegyeztem elő, és a héten megyek érte, de általában sokkal rövidebb idő alatt meglehet.

veghhanta
6 éve

Vicces a számítása, mert Thury is harminc bajnokról ír, ami csak úgy jön ki, hogy bajnokként kezeli ő is (mint például én) Nagy Sándort és Göblyöst, akik pályára ugyan nem léptek, de többször is nevezve voltak a meccskeretbe.

Döme Sanya
6 éve

comment image

Pelso
6 éve

többen vannak, akikre ez illik

Geri
6 éve

Szerintetek annak van valamilyen jelentősége, hogy a Bobál Dávid lájkolta a szombaton kitett képeket a klub hivatalos instagramján?
pl.:
https://www.instagram.com/p/BsQ207LFVQ_/

Csak furcsálom, hogy megy a Paksba, s közben meg lájkolja a honvédos képeket…

Laszka
6 éve
Reply to  Geri

Hrutka is lajkolta, pedig csak egy fel evet volt velünk….ki is estünk…mondjuk akkoriban amelyik csapatban jatszott az esett ki…

áfonya bácsi
Reply to  Laszka

Valamiből meg kellett alapozni a menedzser-karriert… :)

Laszka
6 éve
Reply to  áfonya bácsi

ilyet nem merek leirni :) de gyanus, nagyon gyanus volt akkoriban…

áfonya bácsi
Reply to  Laszka

Ja hát én sem úgy gondoltam, ha a Bíróság kérdezi… :D

Sanzi
6 éve
Reply to  Laszka

Emlékeztek amikor Dvéri Zsolt egy hétvégén a saját szemébe szúrta a fúrószárat??? majd utána abbahagyta a profi labdarúgást… 2 évre…
Szép 90-es, 2000-es évek!

áfonya bácsi
Reply to  Sanzi

De Ő legalább nem lett „öngyilkos”, mint annyi sok REAC-os.

Sanzi
6 éve
Reply to  áfonya bácsi

ööö, nem ölték meg!
Nem tudom ki vitte többre. Dvéri, aki szvsz kora egyik legjobb magyar középpályása volt, én nagyon szerettem a játékát, vagy Hrutka, aki olyan középszervolt mint amilyen okos…

Sanzi
6 éve
Reply to  áfonya bácsi

ez már kriminalisztika… + annyian voltak benne, hogy ki tudja, hogy önszántából lett e öngyilkos? érted…

áfonya bácsi
Reply to  Sanzi

Erre utaltam az idézőjellel :) Nekem ne mondja senki, hogy Kutasi Robi magától felsétált egy ház tetejére és leugrott… Előbb fogok újra hinni a Télapóban, mint ebben. Talán csak ha szóltak neki, hogy ha nem ugrik, reggelre már a családja sem él.

Laszka
6 éve
Reply to  áfonya bácsi

Nincs Telapo?????? :( :_(

áfonya bácsi
Reply to  Laszka

Van, de ez egy másik, amelyikben nem hiszek. :)

októberes
októberes
6 éve
Reply to  áfonya bácsi

Remélem a Télapót sem úgy gondoltad, ha a Bíróság kérdezi.

Hidy
Hidy
6 éve

Nagyon jó az összeállítás! Nekem a kedvenc játékosom volt Tichy Lajos és ott voltam a bucsúmeccsén is. Hatalmas élmény volt és a cikket olvasva jó volt újra felidézni azt a hangulatot, amit Lajos gólja után akkor a nézőtéren éreztünk. Mondjuk akkoriban még valamivel többen jártunk a meccsekre mint most és a Népsport sem kozmetikázta a nézőszámot! A tribünnel szemben akkor még mindenhol álló volt, és olyan szorosan álltunk egymás mellett, hogy az ember szinte a kezét sem tudta felemelni a tömegben. A sors is kegyes volt Lajoshoz, és góllal tudott bucsúzni, ráadásul a 45. percben lőtte, így percekig lehetett ünnepelni. Azt nagyon sajnálom, hogy csak 70 válogatottság jutott Neki, főleg ha az Ő tudását a mai kilencven feletti válogatottsággal büszkélkedőkkel vetem össze. Lehet, hogy ha Barótival nem veszik össze elérte volna a 100-at. Szerintem is Róla kellett volna elnevezni az akadémiánkat!

A69W
6 éve

Tichy Lajos Futball Akadémia.

Nem akarom újratölteni a kérdést, tudom, hogy itt is bőven a többség ellene van, de kitartok mellette, hogy akkor is megérdemelte volna az utókortól, hogy róla nevezték volna el az új Akadémiát!

Kinomban mosolyogni tudok csak az olyan ütős „érveken” hogy „nem Kispesti nevelés” volt és ezért nem méltó egy kispesti utánpótlás képző névadójának.

Talán majd a 40-ik évfordulóra, helyére kerülnek a dolgok, addig is éljen a markáns és fantáziadús jelenlegi elnevezés!

októberes
októberes
6 éve
Reply to  A69W

Nem” kispesti nevelés” volt, csupán CSAK felnőtt korától haláláig szolgálta a klubbot, nem is akárhogy! Sokan miatta lettek Kispest szurkolók.

A69W
6 éve
Reply to  októberes

Ez így igaz, de a fenti „kifogás” volt a fő ideológiai fegyver a múltkori vitában itt, amit akkor és most is abszurdnak tartok!

HoLa
HoLa
6 éve
Reply to  A69W

szerintem meg fontosabb, hogy a Honvéd név rákerült…
..így azért még pofátlanabb lesz majd átnevezni később Ferencvárosi akadémiára, vagy Felcsút PAFC Budapesti kirendeltsége Akadémiára, stb.

A69W
6 éve
Reply to  HoLa

Pontosan hová gondolod, hogy rákerült?
http://magyarfutballakademia.hu/

kgyula
6 éve
Reply to  A69W

Nem ez az oka, hanem az, hogy ha nem lehet a legnagyobb kispestiről elnevezni (mert elorozták a nevet), akkor legyen a mindent überelő „Magyar”… Nem sok mindenért szoktam dícsérni a tulajdonost, de ezért a döntéséért köszönet és elismerés.

októberes
októberes
6 éve
Reply to  kgyula

Csakhogy a „Magyar” elnevezés -miközben mindent überel- a klubhoz nem kötődik.

A69W
6 éve
Reply to  kgyula

Szerencsére annyi zseni volt ennél a klubnál, hogy szerintem ez nem jelentett volna problémát jelen esetben!

Pelso
6 éve

a sokadik ilyen igazán minőségi anyagot olvasva csak azt nem értem, hogy miért nem osztják meg ezeket a színtelen, szagtalan, hivatalos oldalon is…(annyi gáz oldalról osztanak meg nem túl veretes honvédos cikkeket)
az a nyitó kép…bexarás…3 évtized Honvéd/Magyar foci „történelem” 1 képen. :)
baromi jól összeszedted, szerkesztetted az egészet!
köszönet, Hanta!

Ray
Ray
6 éve

Többször elgondolkodtam rajta,hogy mi lett volna ha Puskás 56-ba nem megy külföldre. Azt hiszem két ilyen játékossal évekig nem lett volna ellenfele itthon a Honvédnak.

bendeguz1909
bendeguz1909
6 éve
Reply to  Ray

Itthon??
ha még valahol, akkor leginkább itthon a brazil bajnokságon kívül

trackback

[…] Mindben jót, Lajos! A minap a Honvéd-pályán a kispadon üldögéltünk Mészáros Józseffel. Mögöttünk, a lelátón Honvéd-játékosok beszélgettek, félkaréjban ülve Tichy körül. A veterán csatárt terveiről fag­gatták. — Itt maradok Kispesten. Ed­ző leszek, s ha megengeditek, néha-néha rólatok is elmondom a véleményem. — Kérünk is rá — bólintott Bicskei. — Sok…Az utolsó meccs […]