Melyik megyében mikor nyertünk először NB I-es bajnokit?

Tibi mondott minap egy érdekességet: tudtad, hogy Bács megyében még sosem nyert bajnokit a Honvéd? Kupában, NB II-ben igen, de NB I-ben soha.

Nyilván igaza van, csak a játék kedvéért ellenőrizzük le. Pipa, nem nyertünk, vagyis van még egy szűz megyéje e lángoktól öleltnek, e darabokra szakítottnak, megtépázottnak. Most lett külön öröm, hogy csodálatos módon feljutott a Kecskemét, így lesz legalább egy alkalmunk kimaxolni végre a térképet.

“Melyik megyében mikor nyertünk először NB I-es bajnokit?” bővebben

Száz éve függesztették fel a Kispesti AC játékjogát

A kispesti profiper volt a magyar futball történetének egyik legképmutatóbb pillanata.

1921 végén, alig pár évvel Schlosser Fradiból az MTK-ba történt átigazolását követően robbant ki az ún. kispesti profiper, az (ál)amatőr korszak egyik legnagyobb botránya. A lényeg, hogy ekkoriban még tilos volt, azonban valamilyen úton-módon az összes klub fizette a játékosait, és bár a szövetségben nyilvánvalóan mindenki tudott a dologról, hiszen a szövetség tagjai alapvetően a klubok képviselőiből álltak, az amatőrizmus eszményének védelmében álszent módon úgy tettek, mint ha nem lenne tömeges a jelenség. Nem véletlenül említettük Schossert, hiszen nehéz elképzelni, hogy a korszak legnagyobb magyar futballsztárja úgy igazolt volna pár villamosmegállóval arrébb, hogy az átigazolása mögött semmiféle anyagi érdek nem húzódik meg.

A KAC-nak viszont nem volt szerencséje. Előbb a korábbi profiválogatott Jeszmás egy túrán való szerepeltetése miatt az egész csapatot profivá minősítették, majd Jeny kezdett reklamálni amiatt, hogy kevesebb pénzt kap, mint Eisenhoffer, ráadásul a Pestszentlőrinci MOVE is feljelentette a klubot, mert állításuk szerint pénzért csábították el az egyik játékosukat. Végül Mayer Béla, a klub akkori vezetőre elismerte, valóban rendszeresen fizetnek egyes kulcsjátékosoknak, valamint alkalmilag a többieknek is, és ebből a célból a klub kettős könyvelést vezet.

A profiper következménye végül az lett, hogy a Kispest első nagycsapata széthullott, azonban az (ál)amatőrizmus létező problémaköréhez ekkor még nem nyúltak szövetségi szinten. Némi kényszerű leállást követően Eisenhoffer a Fradiba, Jeny az MTK-ba, Csontos, Jeszmás és Varga Péter az Újpestbe igazolt. Magyarországon végül négy évvel később, az 1926/27-es bajnokságtól vezették be a nyílt profizmust.

A KAC ellen száz évvel ezelőtt zajló profiper történetének feldolgozásával a közeljövőben több részletben is foglalkozni szeretnénk. A sorozat első részében szándékosan nem egy sportlap tudósítása, hanem a Pesti Napló 1921. december 31-én megjelent cikke olvasható.

“Száz éve függesztették fel a Kispesti AC játékjogát” bővebben

Két kérdés, amit általában elfelejtünk feltenni magunknak

Miért volt Sárkány utca a Sárkány utca neve?

Nem volt mindig Sárkány utca. Eredetileg Lőrinc (vagy Lőrinci) útnak hívták, a Sárkány nevet csak 1890-ben vette fel, és maradt az 1930-ig, amikor Szent Imre herceg útjára keresztelik át.

A Sárkány utca névadója egyébként Sárkány József ügyvéd, a budapesti királyi ítélőtábla alelnöke, akinek komolyabb birtokai voltak akkoriban a környéken. Az állam például az örököseitől vásárolta meg azt a területet 1908-ban, ahol később felhúzták az állami munkástelepet, vagyis a Wekerlét. Érdekesség, hogy a telep területét csak ezt követően csatolják át a Kispest szinte összes, nem Budapesttel szomszédos határán elterülő Pusztaszentlőrinctől Kispesthez, miközben Pusztaszentlőrinc (vagy Szentlőrincpuszta) 1910-ig Kispesthez tartozott közigazgatásilag.

“Két kérdés, amit általában elfelejtünk feltenni magunknak” bővebben

A „rugdaló“ labdajáték. (Football.)

(Négy képpel.)

Itt a labdázás ideje és hisszük, hogy a legmulatságosabb angol labdajáték bemutatásával sokakban kedvet költünk a szép idő mulatságos felhasználására.

A nálunk jobban ismert angol Cricket-játék után az angol játékoknak bizonyos unalmas, tudományos híre terjedt el; azt gondolják ugyanis sokan, hogy magának a játék menetének megtanulása is már nehéz, hát még a gyakorlati ügyesség elsajátítása. A Football-nak ez nem így van, mert a legegyszerűbb játéknak lehet mondani mind a játék eszközeit, mind a játékmenetet illetőleg.

“A „rugdaló“ labdajáték. (Football.)” bővebben

Hetven éves az első bajnoki címünk

Tele kispesti kötődésű játékosokkal előztük meg minden idők egyik legerősebb Ferencvárosát.

Igaz, az arany már 1950. június 11-én, az Üllői úton, egy ÉDOSz (Fradi) elleni gólnélküli eldöntetlennel biztossá vált. Négy pont előny az utolsó fordulóra ma, a hárompontos rendszerben is bőven elég, nemhogy akkoriban, amikor a labda még szögletes volt, és a győzelem is csak két pontot ért.

ÉDOSz (Fradi): Henni – Ombódi, Kispéter, Szabó – Lakat, Dékány – Budai, Guba, Kocsis, Mészáros, Czibor

Honvéd (Kispest): Ruzsa – Rákóczi, Patyi, Tóth III. – Bozsik, Városi – Horváth, Gyulai, Budai, Puskás, Babolcsay

Az utolsó fordulóban, a június 18-án játszott Honvéd (Kispest) – Postás (Szentlőrinc) 4-1 már a gáláról szólt.

“Hetven éves az első bajnoki címünk” bővebben

Hetven éve vették tudomásul, hogy a Kispestből Honvéd lett

Majd a kor szokásainak megfelelően természetesen megköszönték Sztálin generalisszimusznak, Rákosi Mátyásnak, Farkas Mihálynak, és a Magyar Dolgozók Pártjának.

Az 1950. január 6-án megjelenő Magyar Labdarúgók Szövetsége Hivatalos Közlönye című lap második oldalán egy szűkszavú határozat jelent meg:

B. 79/13-1949. Tudomásul veszem, hogy a Kispesti AC a jövőben HONVÉD SE néven fog szerepelni.

A Kispestet bekebelezte a Honvédség. Az első nagy dominó eldőlt, a következő lapszámokban sorra következtek a többiek.

“Hetven éve vették tudomásul, hogy a Kispestből Honvéd lett” bővebben

Az utolsó meccs

Húsz éve ment el Tichy Lajos.

Mindben jót, Lajos!

A minap a Honvéd-pályán a kispadon üldögéltünk Mészáros Józseffel. Mögöttünk, a lelátón Honvéd-játékosok beszélgettek, félkaréjban ülve Tichy körül. A veterán csatárt terveiről fag­gatták.

— Itt maradok Kispesten. Ed­ző leszek, s ha megengeditek, néha-néha rólatok is elmondom a véleményem.
— Kérünk is rá — bólintott Bicskei. — Sok hasznos dolgot tanultunk tőled!

“Az utolsó meccs” bővebben

Kispesten úgy lemondott az egész elnökség, hogy jegyzőkönyvileg megköszönték a munkáját, majd azonnal újraválasztották

1930/31 izgalmakban gazdag tele a Nemzeti Sport és a Sporthírlap korabeli cikkeinek illusztrálásával.

1930 tele az élvonal utolsó helyén találta a Kispestet. Elfogytak a nézők, a csapat képtelen meccset nyerni, a Nemzeti Sport közönségszavazásán az olvasók szerint a helye igazából a másodosztály középmezőnyében lenne, vagyis nem éppen rózsás a helyzet. A város polgármestert választ, talán a nagy esélyes, dr. Molnár József, a KAC korábbi főtitkára, a Wekerletelepi SE jelenlegi elnökének vezetése mellett a város is beszáll a sportegyesület fenntartásába.

Mayer Béla 22 év után mondja be az unalmast.

“Kispesten úgy lemondott az egész elnökség, hogy jegyzőkönyvileg megköszönték a munkáját, majd azonnal újraválasztották” bővebben

A sportlap élménybeszámolója egy 85 évvel ezelőtti Kispest-Fradiról

Nem véletlenül állítjuk, hogy a világ legmenőbb dolga Kispest-drukkernek lenni. Mindig is az volt.

Derbi odakünn…

(Messze van a Sárkány utca…)

Nem könnyű megközelíteni a kispesti sárkánybarlangot. Ez a sárkány göröngyös és sáros utak övezetével védi magát s csüggedést nem ismerő munka, önfegyelem, elszántság, cipőnek és ruhának épségével való bizonyos leszámolás kell hozzá, hogy eljussunk odáig. Az utak két oldalán szorosan vonulnak, szinte zárt rendben a nézők s a személyautó csak lépésben haladhat (nemcsak a teher), mert az autók kereke a sarat testvériesen szétosztja kétoldalt a ruhákon. Hát sár volt elég. Ezzel szemben viszont mit szóljanak szegény játékosok?

“A sportlap élménybeszámolója egy 85 évvel ezelőtti Kispest-Fradiról” bővebben

Történelmet írhat ma a Balmazújváros, amennyiben bejut a kupadöntőbe

Ha nem számítjuk, hogy az Újpest kupagyőzelme esetén a bajnoki negyedik is indulhat az Európa-ligában, akkor egyértelmű, minden vágyunk egy

Felcsút – Balmazújváros kupadöntő a csontüres Üllőin.

Ennél magyarfutballabb pillanatot mostanság csak úgy tudnánk elképzelni, ha kétezer, lóf*szt mutató Bocsi Annával lenne tele a VIP-oldal.

Alapvetően már az álmodott páros szereplése is megütné a történelmiséghez elengedhetetlen szintet, a Balmazújváros azonban annyit egy hajszálnyival továbbmegy, hogy ez a klub

lenne az első, amelyik a Szabad Föld és a Magyar-kupa döntőjébe is bejutott!

“Történelmet írhat ma a Balmazújváros, amennyiben bejut a kupadöntőbe” bővebben