Az egész blogolásnak addig van értelme, amíg az ember legalább magával őszinte, legalább arról ír, ami belőle jön. Sokan ismertek, sokan nagyon rég óta, sokan nagyon jól, azonban emlékeim szerint viszonylag ritkán keresett meg egy-egy ismerő azzal a felcsapással, hogy hiteltelen vagy, mást írsz, mást mondasz, és máshogy cselekszel.
Most például hisztis vagyok. A bezártság, az elmúlt év új kihívásai megtették a hatásukat. Hisztis vagyok, elment a kedvem, annyi minden mást csinálnék szívesebben, annyi új ötletem van, hogy milyen utakon, merre lehetne elindulni. Azt hiszem, egyedül a megszokás tart vissza, és valami furcsa kötelességtudat a magamban rögeszmésen tagadni próbált közösség felé. Ne haragudjatok, de egyedül most nem bírom, most fáradt vagyok, tényleg hisztis vagyok, most elegem van egy kicsit.
Nekem is lehet rossz napom, lehetnek rossz heteim. Nem egy robot vagyok, nem egy szolgáltatás, mindössze egy hobbi, hogy szeretek írogatni, és szeretem a témákat összehozni az általam megélt Kispesttel. A Pál utcai fiúk első albumain szinte minden témát a háború és a szerelem szó- és fogalomkészletébe csomagoltak be, ahogy én, mi a témáinkat a Kispest és a tágan értelmezet foci szó- és fogalomkészletébe. Ez is egyfajta tartalom, és nem feltétlen könnyen befogadható a széles nagyközönségnek, nem feltétlen váltja ki tömegek érdeklődését. Mégis ezt választottuk, ez jön belőlünk, mert így maradhatunk legalább magunk és az ismerőseink felé hitelesek.
egy kiszólást engedjetek meg
Mindössze azt nem veszik észre páran, hogy valójában ki erőlteti rá a véleményét, a mondandóját egy közösségre. Az oldalon tartalmak jelennek meg, az emberek ezeket a tartalmakat tudatos és egyéni döntéssel fogyasztják vagy nem fogyasztják, praktikusan kattintanak, vagy nem kattintanak. Az oldal tartalma innentől szinte lényegtelen, hiszen ha valaki visszatérő vendég, akkor nagyjából tisztában kell legyen azzal, hogy mit fog kapni a felületen. Magyarul: minekmentoda?
A tartalmak alatti hozzászólásmezőben viszont a hangosan, özönvízszerűen megjelenített, nem feltétlen releváns, a tartalmat, illetve a tartalmat előállítót, – kirívó esetben – utóbbit egyenesen a személyében támadó vélemény megjelenítése vajon minek minősül esetünkben? Miért kellene az oldal fenntartójának, többi felhasználójának mindezt eltűrnie, ha sem tartalmilag, sem az egyéb fogyasztók elvárásainak nem felel meg a befogadása, és nem tömegigény a tartós megjelenítése? Logikai következtetés: ha tömegigény lenne mögötte, akkor léteznie kellene saját felületen is, és nem csak másra rátelepedve.
Érdemes megfigyelni, hogy egy oldalra navigálni nem feltétlen kötelező, hiszen az internet szélessége viszonylag nagy, bőven rendelkezésre áll választási lehetőség. Azonban az oldalon, ahol a hozzászólásmező elhelyezésileg szorosan követi a tartalmi blokkot, ott igen nehéz máshová nézni, vagyis a hozzászólások megjelenítése, az ott elhelyezett közlések könnyedén minősülhetnek az oldalra navigálókra erőszakolt tartalomnak ebben az értelmezésben. Vagy másképp fogalmazva: az oldalon nem kötelező jelen lenni, azonban a szerkesztői tartalom és a felhasználói tartalom egymáshoz viszonyított térbeli elhelyezkedése miatt, a felhasználói tartalom erős hangsúlyt kapva, lehetőséget ad az oldal tartalmának elterelésére. Vagyis a parazitizmusra, a rátelepedésre, az akár kisebbségi vélemények harsány hangoztatására, amelyek a harsányságuk és olykor az erőszakosságuk miatt szinte kikövetelik maguknak a kizárólagosságot, az egyetlen létező igazság státuszát minden más szerkesztői és felhasználói tartalommal szemben.
Ha páran egy zárt buborékban szeretnének létezni, akkor azt a buborékot miért kell erőszakkal kipukkasztani, miért érez erre késztetést pár felhasználó? Miért jó érzés szétverni valamit, amit mások alkottak meg, esetleg másokkal közösen tartanak fenn másoknak, maguknak? Pusztán mert nem tetszik nekünk, amit leírnak, és ez elég indok kell legyen? Érthetetlen számomra az a gyűlölködés, einstandolási- és rombolási vágy, ami megjelenik egyes felhasználóknál, talán végig sem gondolva, hogy ha egy felületet végre, szívós munkával kicsinálnak, akkor keresni kell a következőt. A mindennapi szükségletek szerves részévé vált a végtelen harc, ami nélkül félő, üres lenne az élet, hiszen az a megérkezést jelentené a Kánaánba, ahol már nincs mi ellen küzdeni. (Egyes elméletek, valamint a történelmi tapasztalat alapján, a kánaánközelinek nyilvánított állapotban a korábbi harcostársak szükségszerűen egymás ellen fordulnak.)
eddig
Most elmegyek kicsit pihenni, mert ahogy írtam a bevezetőben, épp – nevezzük így munkanéven – hisztis vagyok. Telt, telt a pohár, tuszkoltam valahogy vissza, hogy a végén még nagyobb erővel, még nagyobb nyomást felszabadítva szabaduljon ki belőle minden, és árassza el a szobát.
Nem egyes emberek, nem egyes kommentek, nem egyes körülmények, egyszerűen az idő és a telítettség. Mostanában lett elegem.
És pont leszarom, ha egyesek szemében esetleg játszom a műáldozatosat, hogy ez a poszt sem más, mint egy erőszakos nyomásgyakorlási kísérlet, most akkor is ez van. Könnyen előfordulhat, hogy én is egy szar alak vagyok, akkor hadd viselkedjek ahhoz méltóan, egy pillanatra sem kiesve a szerepemből.
Posztok ettől még lehetnek, és valószínűleg lesznek is, mert a késztetés az írásra megvan, azonban a hozzászólásokat a saját posztjaimnál átmenetileg felfüggesztem. A #napikispesteknél és az egyéb kötelező tartalmaknál azonban maradnak, viszont erősen korlátozott formában.
A közösség számára, ha nem akar mondjuk a Facebookon szerveződni, akkor javaslom a teljesen szabad KisKöz használatát, amihez a hozzáférési adatokat kitettem ide. Ha kérdésed lenne a használatával kapcsolatban, akkor itt teheted fel kommentben, hogy esetleg másoknak is segíthessünk vele.
A KisKözt mindaddig fenntartjuk, amíg megfelel pár apró szabálynak, legfőképp, hogy csak olyan tartalmi elemek (pl. képek) jelenhetnek meg rajta, amelyek felhasználási jogai rendezettek az oldal számára. A nyílt felhasználót idővel szeretném megszüntetni, és átadni valakinek, vagy akár többeknek az oldal üzemeltetési feladatait, hiszen ezzel a felhasználóval iszonyatosan nagy kockázatot vállal az oldal biztonságügyileg. A nyílt felhasználónak az összes poszt felett szerkesztési joga van, ami az oldalon megjelenik!
Ha csinálnád, vagy saját szerzői fiókot szeretnél (ehhez egy felhasználói névre lesz szükségünk tőled), akkor dobj egy levelet a hanta@taccs.hu címre, vagy írj telegramon, esetleg twitteren. A KisKözhöz bekötött Disqus moderálására szintén lehet jelentkezni, illetve alapértelmezetten biztosítjuk minden szerzőnek, aki a nyílt felhasználó helyett sajátot használna.
Lehet továbbvinni szabadon, tőlünk függetlenül a régi szellemiséget, legyen egy igazán jó felület a Kispestről.
Elérhető közösségi tartalmak //
