Két kérdés, amit általában elfelejtünk feltenni magunknak

Miért volt Sárkány utca a Sárkány utca neve?

Nem volt mindig Sárkány utca. Eredetileg Lőrinc (vagy Lőrinci) útnak hívták, a Sárkány nevet csak 1890-ben vette fel, és maradt az 1930-ig, amikor Szent Imre herceg útjára keresztelik át.

A Sárkány utca névadója egyébként Sárkány József ügyvéd, a budapesti királyi ítélőtábla alelnöke, akinek komolyabb birtokai voltak akkoriban a környéken. Az állam például az örököseitől vásárolta meg azt a területet 1908-ban, ahol később felhúzták az állami munkástelepet, vagyis a Wekerlét. Érdekesség, hogy a telep területét csak ezt követően csatolják át a Kispest szinte összes, nem Budapesttel szomszédos határán elterülő Pusztaszentlőrinctől Kispesthez, miközben Pusztaszentlőrinc (vagy Szentlőrincpuszta) 1910-ig Kispesthez tartozott közigazgatásilag.

Kispesten a második világháborút követő átnevezési lázig több korábbi nagybirtokos nevét is őrizték utcanevek: a Herrich utca (ma: Esze Tamás utca) Herrich Károlyét, aki az Ady és az Üllői út közé eső birtokát parcellázta fel 1870 körül; az egykori Herrich-birtokon keresztülhaladó Eggert utca (ma: József Attila utca) Eggert Józsefét; a Rózsa utca (ma: Jahn Ferenc utca) Rózsa Lajosét; egyedül a sokáig Kispest legnagyobb adózójának számító, a városi szemétszállításról ismert Cséry Lajos nevét nem találhatjuk meg a korabeli térképeken.

Mit ábrázol ez a kitűző, és lehetett egyáltalán a Kispesti AC címere?

3.§.
A város pecsétje köralak. Felirata fehér mezőben: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kispest r. t. város 1922. A köriratot szegélyező fehér mezőben levő kis körben 5 ágú gereblyét tartó két egymással szembe fordult, álló oroszlán, talapzatuk alatt jobbról harapófogóval és ezt keresztező kalapáccsal, mellette balról gyaluval a rendezett tanácsú városnak a mezőgazdaságra, különösen azonban az iparfejlesztésre irányuló törekvésének jelzőivel. A város színei: vízszintesen kék — fehér. (forrás: Kispest rendezett tanácsú város szervezési szabályrendelete (in: Dokumentumok Kispest történetéhez 1873-1950, 110.o.))

A kitűzőben tehát Kispest város (kerület) folyamatosan használt címerállatait, a két oroszlánt láthatjuk a gereblyével, természetesen a klub színeihez igazítva.

A harapófogó, a kalapács és a gyalu valamikor 1883 és 1922 között kerülhetett a város címerébe, mert ezen pecséten csak az oroszlánok és a gereblye látható

Kispesti iskolák címere a két háború közötti évtizedekben. Az ötfogú gereblyét tartó két oroszlán mindegyikben szerepel. (forrás: Berényi Zsuzsanna Ágnes: Az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyárban készült iskolajelvények katalógusa, in: Numizmatikai Közlöny 2007/08 188-189. o.)

Azt, hogy az AC hivatalosan milyen címert használt az alapítását követő években, arról nincsenek pontos információink, annyi azonban biztos, hogy alapításakor a klub pecsétje mindössze a klub nevét, az 1909-es évszámot és három apró díszítő motívumot tartalmazott. (A pecsét képe megtekinthető a Piros-fekete krónika I. számának 6. oldalán.)

Mivel a Kispesti AC amatőr sportegyesületként rendszeresen részesült a városi tanács pénzbeli támogatásában, teljesen nem zárható ki, hogy címerébe vette a város hagyományos jelképét, az ötágú gereblyét tartó oroszlánokat. Ahogy az sem zárható ki, hogy – a kornak megfelelően – nem egy, hanem több címert is használt a klub. Egy egyszerű, mindennapi használatra alkalmas ún. kiscímert, és egy díszesebb, ünnepibb megoldást – például azt, amiről most szó van.


a poszt 2018.01.17. óta vázlatként pihent a rendszerben. nem tudom miért nem élesítettük akkoriban.

figyelmeztetés // a fenti poszt nem esett át semmiféle előzetes ellenőrzésen, így alkalmas lehet a Kispest-szurkolók félrevezetésére, éppen ezért a poszthoz kizárólag előmoderációt követően lehetséges hozzászólni.