Sok a pesti és kevés a fellegvár, és ezért nyilván a sok pesti a hibás

Amikor arról van szó, hogy kiesés, meg minek a sok pesti csapat, és amúgy is, hol vannak a nagy vidéki fellegvárak, akkor hajlamosak lehetünk túllendülni pár apróságon.

Például, hogy a nagy vidéki fellegvárak közé simán besoroljuk a Szegedet, ahonnan öt különböző induló (EAC, AK, Honvéd, VSE, LC) együtt nem tud felmutatni ötven NB I-es idényt. Vagy a Nyíregyházát (13, miközben a Paks már 16, és a Felcsút is 8), Kaposvárt (16), Zalaegerszeget, ahol húsz éven át a klub sem működött, és még csak most közelítenek a 40. szezonjukhoz. Ennyit a Fellegvárakról.

Vagy ha mégis nagyon akarunk fellegvárazni, akkor szereplés alapján használjuk a Győrre, Tatabányára, Salgótarjánra, Pécsre, újabban a Videotonra és a Debrecenre, valamint nagy jóindulattal az évtizedes általános töltelék Haladásra és Diósgyőrre. A hagyomány, eredményesség és vidék kombinációjából a következő idényben igazából csak a Győr fog igazán hiányozni.

A pesti nagycsapatok és a kiesés //

A másik irány a jól ismert pesticsapatozás, mármint, hogy sok van belőlük, szintén egy furcsa képződmény. Az első világháború óta, vagyis amikor felkerült a Kispest és a Vasas, valóban elmondható, hogy az ötből négy egész nyolc tized képviselte magát az NB I-ben. Viszont az is elmondható, hogy ha alacsony a liga létszáma, akkor egyáltalán nem érinthetetlenek ezek a klubok. Bár ennek némileg ellentmond, hogy a Vasas kétszer is úgy esett ki, hogy maradhatott az NB I-ben.

A táblázatból jól kiolvasható, hogy mindössze három olyan klub van, ahol a kiesés szinte elképzelhetetlen: a Honvéd, a Fradi és az Újpest. Ez a három klub összesen kétszer esett ki, és ezt követően összesen öt idényt töltött a másodosztályban.

A Honvéd és az Újpest az egy-egy kiesését követően azonnal és bajnokként került vissza az első osztályba. A bajnoki címnél az MTK sem adja alább, és mind az öt kiesését követően azonnal és elsőként tért vissza.

A Fradi és a Vasas ezzel szemben elmondhatja magáról, hogy története során mind az NB I-ben, mind az NB II-ben szerzett legalább egy arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet. Rajtuk kívül a Debrecennek és egy félbeszakadt NB II-es a bajnokságban szerzett bronz miatt kis szépséghibával a Győrnek jött csak össze a dupla mesterhármas.

Érdekesség, hogy mindhárom osztály (NB I, NB II, NB III, vagy ahogy épp hívták őket) bajnoksága milyen keveseknek sikerült: Honvéd, Debrecen, Győr, Vác, ZTE, valamint a már megszűnt Dunaferr.

Idények, amikor több ún. nagycsapat is hiányzott az NB I-ből //

A 2021/22-es mezőny a szokásos tirádák mentén //

• Ferencváros – nyilván helye van az NB I-ben, rekordbajnok, ilyesmik. Nemzet csapata, miazmás.
• Újpest – nyilván helye van az NB I-ben, hiszen ők játszanak ott a legrégebben, csomó rekordjuk van, miazmás.
• Honvéd – jó, most igazán szarok voltak, és ha már pestiek, akkor ők az egyik felesleges, bár nem a legfeleslegesebb. Puskás csak történelem, a klubot úgyis a komenisták kreálták, satöbbi, igaz, 1916 óta fixen NB I-es, és akkor még bőven nem voltak komenisták.
• MTK – hiába a magyar futball talán legfontosabb, és a világfutball történetének egyik jelentős klubja, az már száz éve volt. Manapság a száz inkább a nézőszámuk, nyilván tök feleslegesek. Az persze fel sem merül kérdésként, hogy ha kiesnek, nekik miért sikerül mindig és azonnal visszajutni, a fellegváraknak miért nem?
• Debrecen – vidéki fellegvár, hagyományosan sok néző, bár ez pont nem igaz. Nemrég ugyan kiesek, de azonban végül sikerült megegyezni, és nem BKV Hurka néven indultak a következő szezonban. Kellenek.
• Videoton – vidéki fellegvár, országosan népszerű évtizedek, vagyis az UEFA-kupa-döntő óta, bár ez nem igaz. Az első bajnokságukat már a hetvenes években úgy kellett elcsalnia Müncz bírónak, és megbundáznia a Fradinak. Kellenek.
• Zalaegerszeg – vidéki fellegvár, igaz, eredménye nem sok van, amit fel tudnánk sorolni. A magyar focihoz sem sokat tett hozzá, Kerekin és Preisingeren kívül csak Koplárovics Bélát.
• Paks – szimpatikus vidéki kiscsapat, csupa magyarral, és helyivel (utóbbi tételesen sem igaz), ráadásul a feljutásuk óta nem estek ki. Szimpatikusak, de minek vannak? Érted, egy Paks, kisváros.
• Mezőkövesd, Kisvárda – újabb két vidéki kisváros, ahol egyszer fel lehet jutni véletlenül, majd mesélni ötven évig a Fénykorról. Mivel van Paks, mindkettő felesleges. Egy darab minden hagyományt nélkülöző tizenötezres kisváros bőven elég.
• Gyirmót, Felcsút – nyilván a feleslegesség abszolút szinonimái. Ha nincs a becsavarodott módos gazda, az ilyen klubok se léteznének. Illetve a Gyirmót talán igen, hiszen volt olyan, hogy Stadler, Gázszer, Tiszakécske és Tokod, majd hamar elmúltak. Sőt, egyszer még a Büki TK is majdnem feljutott, de aztán gyorsan Kecskemét lett belőle.

Összefoglalva: az NB I. mezőnyét alkotja négy pesti, amiből nyilván egy felesleges, mert ugye a történelemre nem kéne hivatkozni (ahogy a lista másik vége meg sem próbálja, vagy ha igen, akkor másét veszi alapul), három vidéki fellegvár (innen hiányzik egy Győr és mondjuk egy Pécs, valamint a Haladás/Diósgyőr egyike outsidernek, hogy a következő évre cseréljenek), egy szimpatikus kiscsapat (Paks), hogy legyen valaki, aki majd rotálódik egy másik szimpatikus kiscsapat feljutóval, esetleg azt sem baj, ha hagyományos fellegvárból jön, mondjuk Tatabányáról, netán Békéscsabáról, bár utóbbi nem fellegvár, vagy ha igen, akkor miért? A Szarvas-Kulcsár duó miatt, vagy a Váczi Zoli – Fradi 5-2 okán? Esetleg a bajusz miatt? (Valószínűleg a bajusz miatt.)

Aztán van négy tök felesleges klub, hogy elmondhassuk: sok a pesti, és amúgy is hol vannak a vidéki fellegvárak? Előbbi nem sok (jó, most épp a liga harmada, de ugyanennyi a resztli is), utóbbi pedig valójában nem is létezik, és ha mégis, akkor nagyjából pont szerepel a felsorolásban.

Szóval nem az a baj, hogy hiányoznak innen klubok, hanem, hogy olyanok vannak a rotációs helyeken (a pestiek és a megkövesedett fellegvárak mellett) a ligában, akikre tényleg semmi szükség sincs, pláne, hogy egyáltalán nem érdekelnek senkit. A Felcsút legalább némi gyűlöletet vált ki az emberekből, és akarják a nem létezését (kevés dolgot kíván ennyire egyhangúan a nemzet), viszont amikor egy Gyirmót-Kisvárda megy főműsoridőben a tévében, akkor el lehet gondolkodni, hogy ki, mit és hol baszott el a saját klubja környékén.

A magyar fociban az elmúlt évtizedekre kialakult egy hagyomány, miszerint a 4-5 pesti csapat mellett fixen ugyanaz a 4-5 vidéki szerepel az NB I-ben, nagyjából létszámtól függetlenül, és a maradék helyeken egymást váltja Egertől Nyíregyházán át Kaposvárig úgy másfél tucat klub, és nagy ritkán feljut egy-egy évre valami igazán nagyon furcsa képződmény, hogy a gyors felívelést betetőző kifutott szezon után törvényszerűen eltűnjön örökre.

Ezt a hagyományt törték meg a Kisvárdák, Felcsútok, Mezőkövesdek, Gyirmótok, vagyis az elmúlt pár évben létrejött, vagy mesterségesen felfuttatott klubok.

Ja, és még egy apróság: az elmúlt húsz évben egyáltalán nincsenek bebiztosítva a Pesti Érinthetetlenek. Alig találni olyan évet, hogy az ötből egy klub ne az NB II-ben szerepelne:

Darabra összesen két olyan idényt (2004/05, 2015/16) találunk az elmúlt húsz évben, amikor az öt fővárosi nagy egyszerre szerepelt az NB I-ben.

címlapkép: jegyelővétel a 2019-es gyirmóti Honvéd-MTK vendégszektorába.

? a hozzászólás // előmoderált. 
? az offtopicot // az offtopicba.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. || vh összes bejegyzése