Ránézésre sz*rabbul állunk, mint egy éve

És bizonyos szempontból tényleg, bizonyos szempontból viszont az előrelépés megkérdőjelezhetetlen.

Bár egy ponttal kevesebbet szerezetünk, mégis ugyanúgy hat pontra vagyunk a legjobb kiesőtől, mint tavaly ilyenkor. Ráadásul tavaly volt a kiesők és közöttünk egy Zalaegerszegnek (29 pont) nevezett ütközőzóna, amivel mindvégig számolni kellett.

Idén semmi ilyesmi nincs, tisztán a bentmaradásért megyünk, vagyis több pontunk kell legyen a végén, mint a mögöttünk lévő Gyirmótnak és MTK-nak.

A sorsolásunk tavaly és idén:

  h pt 29 30 31 32 33
2021 9 33 Videoton Paks Mezőkövesd Budafok FTC
2022 10 32 Gyirmót Kisvárda Videoton Mezőkövesd Felcsút
h: helyezés, pt: pont, utána ellenfelek

Ugyanaz a táblázat helyszínek és helyezések szerint:

  h pt 29 30 31 32 33
2021 9 33 H, 3 I, 4 H, 6 I, 11 H, 1
2022 10 32 I, 11 B, 3 I, 5 B, 9 I, 2
h: helyezés, pt: pont, utána ellenfelek (B/H/I, h: Bozsikban/Hungárián/Idegenben, helyezése)

Ránézésre semmivel sem egyszerűbb a helyzet:

  • ugyanúgy játszunk két csapattal a dobogóról, viszont most csak az egyiket (Kisvárda) otthon.
  • ugyanúgy játszunk az egyik kiesőjelölttel, és ugyanúgy idegenben.
  • annyival talán jobb a helyzet, hogy tavaly két középcsapat volt még hátra, idén csak egy (Videoton), és helyette egy ellenfél a közvetlen közelünkből érkezik (Mezőkövesd).

A matek viszont rém egyszerű:

  • HA megverjük a Gyirmótot és a Mezőkövesdet, AKKOR 38 pontunk lesz, amit a Gyirmót négyből négy győzelemmel még behozhat, azonban a több győzelmünk miatt (11 vs. 10) mi maradunk bent. Az MTK-nak ötből négy győzelem szintén kevés lenne (10 győzelem, 38 pont), tehát legalább kell még mellé egy döntetlen.
  • HA csak a Gyirmótót verjük meg, AKKOR 35 pontunk lesz, tehát izgulhatunk, hogy se a Gyirmót, se az MTK ne szerezzen 10 pontot, vagy többet a hátra lévő 4, illetve 5 meccsén.
  • HA csak a Mezőkövesdet verjük meg, ÉS Gyirmóton kikapunk, vagy döntetlenezünk, AKKOR nagyon kellemetlen a helyzet, hiszen nekünk 32 vagy 33 pontunk lesz, a Gyirmótnak pedig 29 vagy 27. Előbbi esetben egy meccsnyire kerülne, ami igazából kettő, mert eggyel több győzelmünk van, és a végén az számít.

A rém egyszerű egyetlen mondatban:

  • HA Gyirmóton nyerünk, AKKOR valószínűleg megvan a bentmaradás.

A rém egyszerű egyetlen negatív következtetésben:

  • HA Gyirmóton kikapunk, ÉS izgulhatunk erősen a kiesés miatt, AKKOR az egy csodálatos megkoronázása lenne a Metalcom-érának. Egy három év alatt alsó hangon megtriplázott költségvetésből táncolunk folyamatosan a vonal környékén, miközben nem lehet azt állítani, hogy az NB I. mezőnye ugyanezen idő alatt olyan brutálisan megerősödött volna, hogy ennyiből sem lehet sokkal többet kihozni, szóval igazából a helyünkön vagyunk. (Kiskezitcsókolom, ha még mindig valami ilyesmit tetszik képzelni, akkor ott nagyon nagy bajok lehetnek fejben és/vagy a józan gondolkodás technikai KO-val veszített a vak és feltétlen hittel szemben.)

Egy év alatt a következő történt:

  • tavaly minden, de minden arról szólt a 28. forduló után, hogy meg kell verni a Budafokot, és akkor nagyon, de nagyon valószínű, hogy bentmaradunk. Sikerült. Az utolsó öt fordulóban végül négy pontot szereztünk.
  • idén minden arról szól, hogy meg kell verni a Gyirmótot, és akkor nagyon, de nagyon valószínű, hogy bentmaradunk. Ha nem sikerülne, akkor van egy mentőkötél: az utolsó előtti fordulóban egy hazai Mezőkövesd, viszont – elnézve a Gyirmót sorsolását: Újpest, ZTE, Paks, Fradi – addig folyamatosan matekoznunk kell.

Az előrelépés megkérdőjelezhetetlen: 2020/21-ben a 32. forduló döntött matematikailag a bentmaradásunkról, 2021/22-ben a már a 29. fordulóban eldőlhet, igaz nem matematikailag, hanem mindössze nagy valószínűségre.

A dilettantizmus szót addig kikeressük a szótárból.


Tavaszra összeraktuk

Szegény Feri például nem kapta meg ezeket a minőségi játékosokat tavaszra, hogy velük aztán, de tényleg. Helyette a mantra, hogy a felkészülésbe beleszólt a vírus (jah, mert másnak nem), hogy nem volt játékos, hogy így a keret, meg úgy, és egyébként is: a körülmények. Mert ilyen peche nem lehet egy csapatnak, edzőnek, keretnek.

név szerződés m pad p p/m g/gp s/p
Petrusenko 1,5 év + opció 10 1 789 78,9 1/- 2/-
Petkovic  1,5 év + opció 7 3 528 75,4 1/1 1/1
Drazic kölcsön 5 3 318 63,6 -/- -/-
Doka kölcsön + opció 8 624 78,0 -/1 1/-
Jónsson 1,5 + 1 év 4 3 76 19,0 -/1 -/-
Kadiri kölcsön + opció 7 1 274 39,1 -/- -/-
m: mérkőzés, pad: padon töltött meccsek, p: perc, p/m: perc per mérkőzés, g/gp: gól, gólpassz, s/p: sárga, piros

Az újak közül háromra lehet azt mondani, hogy játszik, hogy hasznunkra van tavasszal:

  • Petrusenko szűrőben – Vignjevic egy helyett két szűrővel játszik, ebből az egyik rendre Petrusenko. A posztján alapember, tavasszal ő játszotta itt a legtöbb percet (789/990): Hidi 755, Kadiri 274, Pantelic 229, Nagy Geri 16.
  • Doka jobb- és szükségből balhátvédben is – Tamás sérülése miatt került ki a baloldalra. Tamás közben visszatért, tehát kérdés, hogy Doka marad jobbhátvédben, vagy visszakerül oda Petkovic, aki
  • egyébként a harmadik hasznosnak tűnő játékos.

Petrusenko és Petkovic 2023 nyaráig írt alá (opcióval), vagyis annyira nem fájó, hogy Doka csak kölcsönben van (opcióval), bár azért jó lenne őt kivásárolni, mert a tavasz egyik kellemes meglepetése.

  • Drazic kölcsönbe érkezett, mostanában padozik, nem fér be.
  • Jónsson másfél évet írt alá, egyelőre azonban kiegészítő embernek se lehet nevezni.
  • Kadiri kölcsönbe jött, azonban nem úgy tűnik, hogy ki tudná szorítani Hidit a csapatból.

A további téli erősítés három játékos reaktiválása volt:

  • Traoré, mert tényleg nincs más (átlag 22 perc, ha pályára lép).
  • Gale, mert a széleken kevesen vagyunk (betűrendben: Bőle, Doka, Drazic, Jónsson, Kerezsi, Machach, Májer, Nagy Dominik, Zsótér).
  • Machach, aki átlag 48 percet kap, vagyis rendre lecserélik vagy már a félidőben, vagy nem sokkal utána.

Vagyis:

  • Ferihez képest három játékos érkezett (Doka, Petkovic, Petrusenko) érdemben.
  • Ferihez képest három alapember (Balogh, Mezghrani, Nono) távozott.
  • A többiek (szintén hárman) helyben voltak, csak Feri nem számolt velük.

Átlagpontszámban (1,11 vs 1,2), helyezésben (10. vs 8.) nem léptünk egy fikarcnyit sem előrébb, sőt, a helyzetünk egyenesen rosszabb ránézésre (32 vs 33 pont), mint tavaly ilyenkor, egyedül annyiba kapaszkodhatunk, hogy Vignjevic alatt legalább voltak jó meccseink, legalább rendszeresen úgy nézünk ki, mint egy elképzeléssel rendelkező futballcsapat.


Innentől

teljesen érdektelen, hogy akadémistázik egy szurkoló, vagy a Kis Magyar Nagy Nevekben hisz, mert az igazolások, az elmúlt két év igazolásainak jelentős része vagy besült, vagy teljesen alkalmatlan, vagy semmivel sem jobb, mint bárki más, aki amúgy is kéznél van.

2020 nyara óta érkezett: Bódog, Horváth, Vignjevic (edzők), Balogh, Baráth, Bardea, Bőle, Craciun, Doka, Drazic, Eppel, Jónsson, Kadiri, Klemenz, Lukic, Machach, Nagy Dominik, Nagy Sándor, Nono, Pantelic, Petkovic, Petrusenko, Szappanos, Talys, Tamás, Tóth-Gábor, Traoré, Zsótér.

Négy átigazolási szezon, három edző, huszonöt játékos, ebből tizennyolc most is a keretben, és a következtetés: az akadémia alkalmatlan, hozunk helyette sokkal jobbat. Mondjuk most legalább már látjuk, hogy mihez képest mit.

Ha valamire, akkor erre tényleg tök szívesen adok bármennyi adóforintot! (Ugyanezen idő alatt a kispesti akadémia közvetlen állami támogatása – normatívával együtt – évi 300 millió forint környékéről valahova 2 milliárd környékére ugrott.)


Apropos, említettük már a dilettantizmus szót? Kikerestük közben:

Vmely szellemi tevékenységnek, főleg irodalomnak, művészetnek v. tudománynak kellő szakértelem v. tehetség nélkül való művelése.


Itt jegyezném meg, hogy ennyi idő után nem feltétlen az a hülye, aki szóvá teszi a jelenséget.


címlapkép: lisa runnels/Pixabay

🗣️  a hozzászólás // előmoderált.