Egyetlen feladat van mára: bent kell maradni

Mindegy, hogy magabiztosan, mázlival, négykézláb, megaláztatva, parádézva, öngóllal, bírói segítséggel vagy a bíró ellenére, kapu elé tolt busszal, csúszva-mászva, lábujjhegyen, fénycipőben, fehér mezben, csíkos mezben, esőben, napsütésben, tizenegy légióssal, tizenegy saját neveléssel, vegyesen, cserével vagy csere nélkül, első percben lőtt góllal, utolsó percben egyenlítve, a másik meccsnek köszönhetően, magunknak köszönhetően, magunk se tudjuk, hogyan, vagyis bárhogy, mert a lényeg, hogy ma

bent kell maradni.

Tényleg nem érdekel a módszer, egyedül a végeredmény: délután háromnegyed hat magasságában, a végesípszót követően a vonal fölött legyünk.


Napok óta csak ténfergek, éjszakánként képtelen vagyok egy normálisat aludni, pedig mindent megpróbáltam a sörözgetéstől, a filmezésen át, a fizikai lefárasztásig. Legalább ennek ma vége lesz, bármi is történik.

Tizenegytől játszik a fakó az akadémián, addig egy gyors zuhany, egy bőséges reggeli, majd a meccs után irány a pub, és irány Felcsút.


🗣️ a hozzászólás // előmoderált. Ha valami nem stimmol, itt hagyhatsz nyilvános üzenetet, vagy itt írhatsz egyenesen nekünk.