A tavalyi bajnokságban pályára lépő
- 34 játékosból idáig (a fakóba leküldött Petkoviccsal együtt) 20 játékos távozott, vagyis közel a kétharmada, és
- az összes, 32400 körüli játékpercből 12500, vagyis közel az egyharmada.
Már ezen a két számon is jól látható, hogy alapvetően nem a legtöbb játékperccel rendelkező játékosok között kell keresnünk a távozókat, hanem inkább az ún. resztlitől, vagy más néven tölteléktől, futballban esetleg a hasznos kiegészítő emberektől sikerült megválnunk.
Nézzünk azonban egy másik megközelítést, ami pontosabb képet ad a távozók szerkezetéről, mint az első blikkre összedobott nyers számok.
A fenti grafikonon azt láthatjuk, hogy egy játékosnak mennyi az egy kerettagságra eső játékperce, vagyis az az szám, amit akkor kapunk, ha az összes játékpercét elosztjuk azoknak a meccseknek a számával, amelyikre nevezték. Ebből megkapjuk azt az értéket, hogy kivel mennyire számol fixen a szakvezetés, mennyi időt tölt a pályán abból, amikor egyáltalán a rendelkezésünkre áll. Tehát ez az érték független attól, hogy valaki el van tiltva, hogy menet közben eligazolt, hogy sérült, és pontosan azt mutatja, ha játszhat, akkor játszik vagy sem?
A grafikonon
- félkövérrel jelöltük az elmúlt szezonban érkezett játékosokat,
- zölddel a télen távozókat, és
- pirossal a most nyáron távozókat.
És akkor pár megállapítás:
- télen Nono abszolút alapemberként távozott (vele 1,177, utána 1,125 pont per meccset produkált a keret, vagyis annyira nem éreztük meg a távozását);
- a következő fontos szereplőnek a keretből kitett Petkovic tekinthető, akit télen igazoltunk, és azóta az ideje kétharmadát a pályán töltötte, ahogy a régi motoros Hidi, és a nyáron igazolt Pantelic is;
- Bőlétől lefelé nyugodtan nevezhetjük a többieket részmunkaidős játékosnak;
- innen a cserekapus, és így nyilván a lista végére kerülő Tujvelt, a semmiből előkerülő, és a Nagy Csatárínséget enyhítendő Traorét, a fiatal Kerezsit, és a télen hozott, viszont egyáltalán nem használt Jónssont tartottuk csak meg;
- a 12 tavalyi igazolásból négy nevet lehet kiemelni: Szappanos, Nono, Lukic és Doka, akik valóban játszottak is, illetve ha a maradókat nézzük, akkor a kiegészítő embernek tekinthető Petrusenkót. Az egyharmad nem olyan vészes arány, viszont érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy miért veszünk kölcsön, illetve igazolunk le olyan külföldi játékosokat, akik alig lépnek pályára? Egy Kadiri, vagy egy Talys mennyit lendített a játékunkon?
A tavaszi tengelyt tehát a nyári selejtezés nem túlzottan érintette, vagyis valami ilyesmi alapról indulhat a skót (Nagy Dominik tartósan sérült):
Szappanos
Doka, Batik, Lovric, Tamás
?, Petrusenko, Zsótér
?, Lukic, ?
Három poszt mindenképp hiányzik, valamint azt is látni kell, hogy felnőtt játékosból mindössze pár cserénk maradt: Tujvel, Jónsson és Traoré.
Az igazolások közül
- Gomis belsővédő, vagyis komoly versenybe érkezett: Batik, Lovric, Prenga, Klemenz, Szabó Tibor.
- Prenga szintén belsővédő, akivel tényleg komoly lett a verseny Batik, Lovric és közötte a két helyért.
- Plakushchenko belső középpályás, ahol Nono és Hidi távozása miatt üresen maradtunk, egyedül Zsótér és a fiatal Eördögh (a Török, Csörgő, Eördögh tengely egyetlen megmaradt tagja) jöhetne itt számításba, vagyis nem baj, hogy ráigazoltuk
- Mitrovicsot, az egyáltalán nem fiatal (szeptemberben lesz 36 éves) középpályást Újpestről. Utóbbi két név azt jelenti, hogy Maximot ránksózta valaki, és reménykedünk, hogy bejön, Mitrovicsot viszont ismerjük, tudjuk mire képes, viszont egyáltalán nem a jövő embere. Vagyis könnyen lehet, hogy idővel marad Zsótér és Eördögh.
Az eddigi igazolásokat nehéz úgy értékelni, hogy sikeresek, egyedül Prengára lehet azt mondani, hogy fasza az érkezése. A többiek iszonyat lutri, hogy mire lesznek képesek nálunk. Maxim például 26 éves, Izraelben sem a csúcscsapatoknál játszott, és bár 181 felnőtt bajnokija van, vagyis évi átlag 30, eddig se az országon belül, se az országon kívül nem lépett igazán előre. Külön érdekesség nála, hogy a rájátszásos izraeli bajnokságban nagyjából ugyanannyi meccse van a felső- és az alsóházban (28 és 25) azonban ha a góljait és asszisztjait nézzük, akkor az derül ki, hogy fent nagyon nem megy neki (2/6 és 11/7).
Gomist inkább hagyjuk.
A tavalyi resztlitől megválás és a nyári igazolások szaldója egyelőre nem jelenti azt, hogy a keret minőségben előrelépett volna. Ismét előállt az a Kispestről elég jól ismert helyzet, hogy
a keretünk egyszerre bő, és egyszerre szűk,
vagyis egyes posztokon nem csak darabra, hanem minőségre is bőven megvagyunk, miközben a konkrét területek és posztok hiányoznak a keretből. Arról jelenleg álmodni sem merünk, hogy ezzel a szortimenttel többféle játékrendszert is begyakoroljunk, jelenleg annak is örülnünk kell, ha egy erősnek mondható kezdővel, és egy csírájában felismerhető elképzeléssel állunk ki két hét múlva a ZTE ellen.
Az edzőtáborban játszott játékpercek talán segítenek valamit, hogy ebből a szűkösségből a skót mégis mire gondol:
- legalább két meccsnyi játékidőt játszott összesen: Jónsson (2,42), Tamás (2,24), Kerezsi (2,13), Mitrovic (2,00)
- másfél-két meccsnyit játszott összesen: Klemenz (1,88), Bocskay (1,74), Plakushchenko (1,74), Doka (1,59)
(megjegyzés: Lukic és Zsótér sérült volt az edzőtábor alatt, Zsótér összesen egy félidőt kapott; Prenga a tábor közepén érkezett, egy félidőt játszott.)
Jól látható a játékpercekből a hiány és a bőség is:
- szélső és szélsővédő alig van a keretben, Tamás helye fixnek tűnik, és Jónsson komolyan képbe került, miközben tavasszal marginális szerepe volt;
- egyáltalán nincs támadósorunk Lukicon túl; (bár ide nagyon várunk egy kanadait)
- a középpályára három embert szeretne a skót, itt Bocskay jól jöhet a fiatalok pénzbeli dotálása miatt, valamint mert rajta kívül védekezni képes játékos nem nagyon maradt a környéken se (Petrusenko és esetleg Mitrovic);
- miközben az előrejátékunk három embertől függne: Zsótér, Plakushchenko és Mitrovic.
Két héttel a bajnokság rajtja előtt lassan fel merjük tenni a kérdést:
Betöltés ...