Háromezer meccs az első osztályban. Még egyszer: háromezer, azaz 3000!

Baromira nem kevés. Elég annyit, hogy Magyarországon 1901-től számoljuk a bajnokságokat, és mi vagyunk a harmadikak az Újpest és a Fradi után, akik megugrották ezt a létszámot. Egyedül az MTK van látótávolságban, mert amennyi többletük volt 1916 előtt a 8-16 meccses idényekben, azt bőven elégették a második világháború alatti megszűnésükkel, illetve azzal, hogy a nyolcvanas évek eleje óta többször is kiestek az NB I-ből, míg mi csak egyszer.

Egyébként nemzetközi összevetésben sem kevés a háromezer. Egy átlagos bajnokságban évente 30-38 meccset rendeznek, vagyis háromezer meccshez 79-100 idényre van szükség, és ugyebár Európában elég ritka az olyan ország, ahol ennyi ideje van egységes bajnokság. (Oké, papíron nálunk is csak 1926-tól, azonban közmegegyezés szerint a sporttörténészek mégis 1901-től számolnak.)

  • Németországban mindössze 60. szezonját tapossa a Bundesliga.
  • Olaszországban 1930-tól beszélhetünk egységes bajnokságról,
  • Spanyolországban 1929-től,
  • Franciaországban 1932-től,
  • satöbbi.
  • Oroszországban, Jugoszláviában a nagycsapatok jelentős részét eleve a háború után alapították, vagyis alig 70 éve.

Vagyis háromezret Európában nagyjából a klasszikus futballnemzeteknél, vagyis Ausztriában, Angliában, Belgiumban, Csehországban, Hollandiában, Skóciában és igen, Magyarországon lehet megugrani.

És itt sem egyszerű.

Eleve alapfeltétel, hogy szinte mindvégig az élvonalban kell játszanod, amire mifelénk nagyjából a Fradi, MTK, Újpest és a Kispest/Honvéd volt képes.

A következő probléma viszont egy számítási nehézség, hogy mit nevezünk egyáltalán első osztályú bajnoki labdarúgó mérkőzésnek?

Nos, többekkel, főleg az ún. szakmával egyeztetve végül a következőkben állapodtunk meg:

  • minden lejátszott mérkőzés, amiről a jegyzőkönyv készült: számít.
  • a nem befejezett bajnokságokban (pl. 1944 ősz, 1956) játszott mérkőzések: számítanak.
  • az osztályozó mérkőzések nem számítanak.
  • a félbeszakadt, viszont a bajnoki sorrendbe beleszámító mérkőzések: számítanak.
  • a hadibajnokság csak akkor számít, amikor egyesül a két serleg, az Auguszta és a Ligabajnokság.
  • a zöld asztalnál eldőlt meccsek nem számítanak (pl. 2008-ban a Sopron visszalépése miatt elmaradt Honvéd-Sopron, ami miatt Supkának nem 139, hanem csak 138 NB I-es meccse van a Honvédnál, és amivel a negyedik legtöbbször ült a padunkon id. Puskás (legalább 197), Tichy (193) és Komora (164) után.)

Ezeket mind figyelembe véve, az jött ki, hogy

szombaton, 2022. október 8-án a Bozsik stadionban a 3000. élvonalbeli bajnoki mérkőzésünket játsszuk a Mezőkövesddel.

Nem semmi.


Külön kiemelendő, hogy Tichy Lajos 320 mérkőzésen játszott játékosként és 193 meccsen edzőként szerepelt a jegyzőkönyvekben, vagyis az 517 mérkőzésével a klub összes élvonalbeli meccsének egyhatodán(!) szerepelt, és ezzel vezeti a rangsort Bozsik (447+47= 494), id. Puskás, Komora Imre és hasonló korszakos egyéniségek előtt. (A fenti példában említett Supkának a 138 edzői bajnokija mellé mindössze egyetlen meccse van játékosként. Megjegyzés: ezzel is azon ritka személyek közé tartozik, akik edzőként és játékosként is szerepeltek a Kispest/Honvéd meccseinek jegyzőkönyvében.)


Szóval, mit is kívánhatnánk ezek után?

Még legalább háromezret!


címlapkép: nem a Kispest, mindössze egy illusztráció.

🗣️ a hozzászólás // előmoderált
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. ||