Melyik megyében mikor nyertünk először NB I-es bajnokit?

Tibi mondott minap egy érdekességet: tudtad, hogy Bács megyében még sosem nyert bajnokit a Honvéd? Kupában, NB II-ben igen, de NB I-ben soha.

Nyilván igaza van, csak a játék kedvéért ellenőrizzük le. Pipa, nem nyertünk, vagyis van még egy szűz megyéje e lángoktól öleltnek, e darabokra szakítottnak, megtépázottnak. Most lett külön öröm, hogy csodálatos módon feljutott a Kecskemét, így lesz legalább egy alkalmunk kimaxolni végre a térképet.

“Melyik megyében mikor nyertünk először NB I-es bajnokit?” bővebben

Achilleus kardja lebeg felettünk

ahogy korának Révésze, Komora Imre mondta egyszer.

Mert valami ilyesmi történik. A Kispest amióta feljutott az első osztályba, azóta törzsgárdatagnak számít. Egyszer estünk ki, annyi épp elég volt, hogy a szép sormintát elcsesszük.

Gondoljatok bele, a két háború között, egy viszonylag szegény, Budapest melletti kisváros, sokáig értelmezhető stadion nélküli csapata folyamatosan ott tudott lenni a legjobbak változó, olykor 12, olykor 14 csapatos mezőnyében. Három klubnak sikerült ugyanez rajtunk kívül: Fradi, Újpest, és a megszűnéséig az MTK-nak. A kor világfutballjának egyik legerősebb bajnokságában voltunk állandó résztvevők.

Tettük mindezt egy elkötelezett vezetőséggel, élén Mayer Bélával, valamint idősebb Puskás Ferenc játékossal, edzővel, az ificsapat egyik szervezőjével. Ez a klub valóban kispesti volt, játékosai döntő többsége a környező településekről származott, és töretlen működésével felhelyezte a várost Magyarország térképére.

“Achilleus kardja lebeg felettünk” bővebben

Ennyi meccset ilyen rossz teljesítménnyel talán még nem kapott edző Kispesten

Mielőtt történelmet írt volna, felmondtak Ferinek.

Illetve igen, Aldo Dolcetti, azonban ha valaha jogosan lehetett körülményekre hivatkozni nálunk, akkor 2005-2006-ban mindenképp. Haász János, az index újságírója épp ebben az időszakban csinált végig egy alapozást a csapattal, hogy a cikkei ma már egészen hihetetlennek tűnő képet fessenek a Pini-éra végnapjairól.

Ehhez képest a lehetőségekben össze sem mérhető Dolcetti és Horváth között mindössze meccsenként 0,04 pont a különbség az utóbbi javára. A 0,04 pont a jelenlegi bajnoki szisztémában idény végén mindössze 1,32 pontot jelentene a tabellán.

“Ennyi meccset ilyen rossz teljesítménnyel talán még nem kapott edző Kispesten” bővebben

Százkét éve a spanyolnátha miatt rendeltek el zártkapus meccseket

1918 igencsak sűrűre sikeredett az emberiség történelmében. Utolsó évében járt az első világháború, tombolt (korabeli szóhasználattal: grasszált) a spanyolnátha-világjárvány, és ha mindez nem lett volna elég, Európában sorra bomlottak fel a hagyományos hatalmi struktúrák, és jöttek létre új, sokszor egymással ellenséges országok.

Pár napja a kormány újabb intézkedéseket vezetett be a koronavírus-járvány második körének megfékezésére, ami alkalmat adott arra, hogy az emberek megismerkedjenek családjukkal, hiszen este nyolc és reggel öt között kötelezően össze lesznek zárva egymással.

Posztunkban a spanyolnátha 1918-as őszébe kaphattok egy kis betekintést a Sporthírlap, a Sportlap és a Pesti Hírlap (utóbbi újság vitt viszonylag egységes szerkezetben állandó rovatot a járvánnyal kapcsolatos hírekről) cikkei alapján.

“Százkét éve a spanyolnátha miatt rendeltek el zártkapus meccseket” bővebben

Napikispest 2020.09.01.

  • Európa-liga // ma sorsolják a selejtező harmadik körét. Mi, a Malmö jogán a kiemeltek közé kerülnénk, vagyis továbbjutás esetén egy nem kiemelt ellenfelet kapnánk: (via UEFA)
    • kiemeltek // Honvéd / Malmö, Sporting (portugál), PSV (holland)
    • nem kiemeltek // Nömme Kalju (észt) /Mura (szlovén) / Aarhus (dán), Viking (norvég) / Aberdeen (skót), Lokomotiva Zagrem (horvát)
    • meccsnap // szemptember 24.
  • történelem // az megvolt, hogy az UEFA-együttható alapján az NB I. 1966-ban a harmadik, 1968 és 1972 között pedgi a második legerősebb bajnokságnak számított Európában, és ezzel a történelmileg hatodik legmagasabbra rangsorolt liga a spanyol, angol, olasz, német és holland után, beelőzve a szovjetet, skótot és belgát?

Hogyan futballozzunk? (1938) // 2. rész

Kiss Gyula gondolatai nagyon rosszul örögedtek.

Egy apró adminisztrációs hiba miatt tegnap véletlenül a századelőn dolgozó szövetségi kapitány, Minder Frigyes meglátásai kerültek ki elsőként a magyar futball 1938-ban aktuális problémáiról, miközben Az Est sorozata nem vele, hanem a húszas évek kapitányának, Kiss Gyulának a véleményével indult.

Talán nem is baj, hogy így történt, legalább el tudjuk helyezni a kor futballgondolkodásának mentális térképén a most következő anyagot, amelyben Kiss Gyula kétszeres szövetségi kapitány konkrétan tagadja a taktika fontosságát a labdarúgásban. Sőt, a taktika tanítását, gyakorlását kifejezetten káros jelenségnek tartja, ami csak arra jó, hogy megzavarja a csapatok játékát. Arra sajnos nem tér ki, hogy egy alapvető taktikai elemeket nélkülöző játékban egyáltalán mit tarthatunk játéknak?

Tényleg rosszul öregedett a mester mondandója

“Hogyan futballozzunk? (1938) // 2. rész” bővebben

Hogyan futballozzunk? (1938) // 1. rész

Minder Frigyes.

1936-ban megjelent egy viszonylag nagyhatású magyar szakkönyv Holits Ödön és dr. Mamusich Mihály gondozásában Hogyan futballozzunk? címmel.

1938-ban a magyar válogatott világbajnoki döntőt játszott Olaszországgal, és ott 4:2 arányban veszített.

Általános vélekedés volt az elbukott döntő után, hogy a magyar futball, bár tehetséges játékosok tömegével rendelkezik, taktikai szinten komoly elmaradásban van a kor világelitjéhez képest. Az utólagos visszatekintések, valamint a futballjáték változásának irányai mindezt később egyértelműen igazolták.

1938 végén Az Est című lap felmelegítette a Hogyan futballozzunk? címet, és a magyar futballban korábban komoly szerepet játszó szakembereket kérdezett meg a témáról, majd ezeket a véleményeket a téli lapszámokban közzé is tette.

Most a sorozat első második darabját olvashatjuk.

“Hogyan futballozzunk? (1938) // 1. rész” bővebben

Időutazás gyerekkorunk focivilágába

Vincze Lilláék, MINT NÉGER, de ne ijedjünk meg, nem ez lesz a lényeg

Meló végén, már félig kifolyt szemmel még gondoltam, ránézek a privát levelezésemre, ahol egy külön csoportban Öcsémmel, Totó és Doki barátommal, valamint az ex-labdabiztos blogger Vérfarkassal küldözgetünk egymásnak mindenféle vállalhatatlan hír-kommentárokat. A szokásos Bohócliger-vonatkozások mellett mai adagként valami Pataky Attilás borzalom fogadott, aminek kapcsán Vér valahonnan kerített egy Három kívánságos klipet, amiben az Edda igric szekunder szégyenérzetet keltő Batman-jelmezben énekli valamelyik slágerét. Miután ezen már könnyesre röhögtem magam, Vérfarkas még bevitt (a Vincze Lilla-rajongásom porba zúzni kívánó) mélyütésként egy ugyaninnen származó Napoleon Boulevard klipet, ahol a színpadon egy megszeppent kissrác azt kéri Tibi bácsitól, hogy a Napoleon adja elő vele a színpadon a Bicikli c. slágert, MINT NÉGER (igen, jól hallják a kedves olvasók). Hiába, akkor még más volt a PC fogalma. Konkrétan nem létezett.

20 másodpercet bírtam a szürreális élményből, mikor észrevettem, a video meglehetősen hosszú, egy egész évadnyi Három kívánság műsort sűrít bő egy órába, beletekertem hát, és a közepén (kb. 29.30-tól) megleltem, amire számítottam: egy panellakos kiscsávó kéri csodatevő Tibi bácsit, hogy hozza őt össze az akkor épp az Olympiakosban profiskodó Dömével. Erre az epizódra halványan emlékeztem még 1988/89 tájékáról, hát most újranéztem. Mit mondjak: ’80-as évek fetisisztáknak több mint ajánlott!!!

“Időutazás gyerekkorunk focivilágába” bővebben

Hetven éve vették tudomásul, hogy a Kispestből Honvéd lett

Majd a kor szokásainak megfelelően természetesen megköszönték Sztálin generalisszimusznak, Rákosi Mátyásnak, Farkas Mihálynak, és a Magyar Dolgozók Pártjának.

Az 1950. január 6-án megjelenő Magyar Labdarúgók Szövetsége Hivatalos Közlönye című lap második oldalán egy szűkszavú határozat jelent meg:

B. 79/13-1949. Tudomásul veszem, hogy a Kispesti AC a jövőben HONVÉD SE néven fog szerepelni.

A Kispestet bekebelezte a Honvédség. Az első nagy dominó eldőlt, a következő lapszámokban sorra következtek a többiek.

“Hetven éve vették tudomásul, hogy a Kispestből Honvéd lett” bővebben

Valakinek nem ismerős egy-egy név véletlenül az 1936-os kispesti reálgimnázium csapatából?

Kivágás a Nemzeti Sport, 1936. május 12-i címlapjáról

Annyi biztos, hogy a jobbösszekötő a nagyfaterom, és az egyik védő, Onódy (helyesen: Ónody) nem más, mint Andor, aki később bajnok lett a Nagyváraddal, ezüstérmes a Nagy Fradival, valamint a válogatottban is bemutatkozhatott. A későbbi években aztán helyet cseréltek, és nagyfater ment vissza balhalfnak, Ónody pedig előre balösszekötőbe.

update // Csomor Lajos később a Hungáriában volt peremember, mint azt közben kiderítették.

“Valakinek nem ismerős egy-egy név véletlenül az 1936-os kispesti reálgimnázium csapatából?” bővebben