Mastodon Mastodon

Címke: történelem

Hetvenöt éves a Honvéd, azonban kispestiként vajon szabad ünnepelnünk?

Üdv, Kelet-Közép-Európában!

Nem tudom hova tenni december 18-át, a Honvéd születésnapját.

Eleve érdekes, hogy a Honvéd Sportközpont[ok]1, a Honvéd Sport Egyesület már létezett 1949. december 18. előtt, amikor a Kispesti AC közgyűlése kimondta a beolvadást2, a Honvéd mégis december 18-át tartja a születésnapjának3.

Vagyis a nagy Honvéd a kis Kispest utolsó napját ünnepli.

Ugyanazt a napot, amikor a Kispest, az AC pedig a megszűnését gyászolná, amennyiben ma is létezne. A sors fintora, hogy december 31-én maga Kispest település is megszűnt, és 1950. január 1-től Budapest XIX. kerületeként élt tovább4.

Röviden összefoglalva, létezett 1949-ben egy szinte tartalom nélküli Honvéd SE5, ami decemberben beolvasztotta magába a Kispesti AC-t, majd ezt a napot tekinti az utókor az egyesület születésnapjának.

„Hetvenöt éves a Honvéd, azonban kispestiként vajon szabad ünnepelnünk?” bővebben

A mondatok ismétlik önmagukat

A jó mondat nem vész el, de még csak át sem alakul.

Engedje meg az igen tisztelt Közgyűlés, hogy még egyre rámutassak. Soha még nem fordult elő, hogy valamely kormány olyan támogatásban részesítette volna a sportot, mint a demokratikus kormány. Hol van az, hogy egy annyira elfoglalt ember, egy új ország felépítésének ezer és ezer gondja között ilyen sokat foglalkozzon a sporttal és ilyen mértékben gondoskodjon róla.

Vajon ki mondta a fenti mondatokat?

  1. dr. Ries István, igazságügyi miniszter, az MLSZ elnöke 1949. december 18-án, a Kispesti AC 40. közgyűlésén, amikor kimondták a beolvadást a Honvéd Sport Egyesületbe.
  2. Szöllősi György bármikor.
„A mondatok ismétlik önmagukat” bővebben

Napikispest 2024/12/02

Edzőkeringő, játékoskeringő, állítólag

szigorúan állítólag //

Állítólag:▪️ Szabó István aláírt▪️ Desits Szilárd érkezik pályaedzőnek▪️ 1 millió eurót kapnak igazolni

— csakblog (@csakblog.bsky.social) 2024-12-01T14:49:36.472Z

Desits Séllei idején a Haladásnál dolgozott (Supkát váltotta 2019 őszén), majd a Vasasnál volt előbb pályaedző, aztán vezetőedző.

„Napikispest 2024/12/02” bővebben

#honved70

A Wolverhampton egészen menő módon emlékezik meg a legendás meccsünkről.

December 13-án lesz hetvenéves a legendás Wolverhampton–Honvéd 3:2 mérkőzés, ami nélkül ma lehet, hogy nem lenne Bajnokok Ligája. Jó, nyilván lenne, azonban egyértelműen ez a meccs sürgette meg. (Részletek például itt, most lusták vagyunk megírni.)

1954
„#honved70” bővebben

Tíz lépésben Puskásig

Milyen messze van Kesztyűstől a valódi világszínvonal?

Egy apró játékra hívunk titeket: találtok nálunk gyorsabb utat Puskáshoz a következő feltételek mentén:

  • a két egymást követő játékos volt egyszerre pályán a Kispest/Honvéd színeiben,
  • a játékosoknál csak összefüggő időszakokat veszünk figyelembe. Például Vadócz vagy 2002-2005, vagy 2018 vagy 2019, tehát nem 2002-2019. A kölcsönadás is számít, tehát például Mészáros Attila remekül összeköthetné a 2003-ban kieső csapatot, az NB IB-s csapatot és az újra NB I-eset, ha 2004-ben nem adták volna kölcsön fél évre Kecskemétre. Ahogy Kozma Mihály is 1969-81 és nem 84 a belgiumi kitérője miatt. (Egyszer majd megcsináljuk úgy is, hogy a visszatéréseket figyelembe vesszük, mert volt pár, például az említetteken túl Kovács Kálmán, Szabó Tibor vagy mondjuk Bobál Gergely.)

A legrövidebb út, amit eddig találtunk a tizenegy lépés. Menne valakinek nyolcból?

Ugye, ha Puskás megvan, akkor onnan alig egy lólépés Dennis Law, Raymond Kopa, Masopust, Djalma Santos, Lev Jasin, vagy éppen Szusza Ferenc, Sárosi doktor, miazmás, vagyis a futballvilág kevésbé ismert szereplői.

„Tíz lépésben Puskásig” bővebben

Vasárnap stadiont* és ellenfelet is avatunk

Miközben a világnak az lenne a normális rendje, hogy egy Honvéd a Magyar kupán túl, legfeljebb hírverő meccs miatt utazik Csákvárra.

Valami érthetetlen okból úgy alakult a magyar labdarúgás története, hogy sem a Kispest, sem a Honvéd nem játszott még bajnokit a Csákvárral. Sőt, a második csapatunk sem.

A Kispest erre egyébként nagyjából objektíve is képtelen lett volna, ugyanis Csákváron 1948-ig nem igazán létezett klubszintű labdarúgás, és mivel az önálló Kispest 1949 végén megszűnt, ráadásul az egykori Kispest település még véletlenül sem Fejér megyében található, ahol a születőben lévő csákvári labdarúgás bontogatta a szárnyait, a találkozás valószínűsége abban az egyetlen közös évben pontosan a rettentő és az iszonyatosan valószínűtlen közé eshetett. A matematika végül működött, és a két klub nem találkozott egymással.

„Vasárnap stadiont* és ellenfelet is avatunk” bővebben

Mivel, tehát, akkor

Mivel Titkos Pál a Kispest játékosaként és edzőjeként is szerepelt, érthetően Kispest-drukker. (Tehát a Honvédnak lett egy újabb világbajnoki ezüstérmese!)

Mivel Kalmár Jenő Kispesten a Kistext játékosaként és edzőjeként, valamint a Honvéd edzőjeként is szerepelt, érthetően Honvéd-drukker.

Mivel Lóránt Gyula a Honvéd játékosaként és edzőjeként is szerepelt, érthetően Honvéd-drukker.

Mivel Mészáros József a Kispest játékosaként és a Honvéd edzőjeként is szerepelt, érthetően Kispest- és Honvéd-drukker.

Mivel Varga Zoltánról elterjedt a pletyka, hogy Albert elől 1968-ban a Honvédhoz igazol (végül disszidált) és volt a Kispest-Honvéd edzője, ezért érthetően Honvéd-drukker.

Mivel Détári Döme, hozzám hasonlóan, az FTC játékosaként és edzőjeként is szerepelt, érthetően zöld-fehér drukker.

Nyilatkozta Mucha József a Borsnak.
„Mivel, tehát, akkor” bővebben

Háromezer meccs az első osztályban. Még egyszer: háromezer, azaz 3000!

Baromira nem kevés. Elég annyit, hogy Magyarországon 1901-től számoljuk a bajnokságokat, és mi vagyunk a harmadikak az Újpest és a Fradi után, akik megugrották ezt a létszámot. Egyedül az MTK van látótávolságban, mert amennyi többletük volt 1916 előtt a 8-16 meccses idényekben, azt bőven elégették a második világháború alatti megszűnésükkel, illetve azzal, hogy a nyolcvanas évek eleje óta többször is kiestek az NB I-ből, míg mi csak egyszer.

Egyébként nemzetközi összevetésben sem kevés a háromezer. Egy átlagos bajnokságban évente 30-38 meccset rendeznek, vagyis háromezer meccshez 79-100 idényre van szükség, és ugyebár Európában elég ritka az olyan ország, ahol ennyi ideje van egységes bajnokság. (Oké, papíron nálunk is csak 1926-tól, azonban közmegegyezés szerint a sporttörténészek mégis 1901-től számolnak.)

„Háromezer meccs az első osztályban. Még egyszer: háromezer, azaz 3000!” bővebben

Melyik megyében mikor nyertünk először NB I-es bajnokit?

Tibi mondott minap egy érdekességet: tudtad, hogy Bács megyében még sosem nyert bajnokit a Honvéd? Kupában, NB II-ben igen, de NB I-ben soha.

Nyilván igaza van, csak a játék kedvéért ellenőrizzük le. Pipa, nem nyertünk, vagyis van még egy szűz megyéje e lángoktól öleltnek, e darabokra szakítottnak, megtépázottnak. Most lett külön öröm, hogy csodálatos módon feljutott a Kecskemét, így lesz legalább egy alkalmunk kimaxolni végre a térképet.

„Melyik megyében mikor nyertünk először NB I-es bajnokit?” bővebben

Achilleus kardja lebeg felettünk

ahogy korának Révésze, Komora Imre mondta egyszer.

Mert valami ilyesmi történik. A Kispest amióta feljutott az első osztályba, azóta törzsgárdatagnak számít. Egyszer estünk ki, annyi épp elég volt, hogy a szép sormintát elcsesszük.

Gondoljatok bele, a két háború között, egy viszonylag szegény, Budapest melletti kisváros, sokáig értelmezhető stadion nélküli csapata folyamatosan ott tudott lenni a legjobbak változó, olykor 12, olykor 14 csapatos mezőnyében. Három klubnak sikerült ugyanez rajtunk kívül: Fradi, Újpest, és a megszűnéséig az MTK-nak. A kor világfutballjának egyik legerősebb bajnokságában voltunk állandó résztvevők.

Tettük mindezt egy elkötelezett vezetőséggel, élén Mayer Bélával, valamint idősebb Puskás Ferenc játékossal, edzővel, az ificsapat egyik szervezőjével. Ez a klub valóban kispesti volt, játékosai döntő többsége a környező településekről származott, és töretlen működésével felhelyezte a várost Magyarország térképére.

„Achilleus kardja lebeg felettünk” bővebben