Természetesen egy ilyen hangzatos és figyelemfelkeltő, valódi kattintásvadász cím mögött mi mást is találhatnánk, mint két grafikont, csupasz számokat, és az ezzel együtt járó mérhetetlen unalmat.
Nyugalom, nem fogunk csalódást okozni, azonban a fejezetek végén egy csipet szaftos demagógiát azért megpróbálunk belecsempészni a kontentba.
Egy »» Légiósok vs. magyarok
Sőt, a magyarok is két bontásban: MFA és sima magyarok, úgyismint Zsótér, Tamás, vagy mondjuk Lovric.
A halmozott diagramról könnyedén leolvasható, hogy ősszel mindössze két olyan meccsünk volt, ahol nem a légiósok adták az összes játékperc legalább felét. Ebből az egyiket speciel megnyertük, azonban ahhoz kevés az adatpont, hogy ennyiből nagyobb következtetéseket merjünk levonni.
Viszont az látszik, hogy amikor az MFA adta az összes játékidő legalább 25 százalékát, akkor négyből kétszer nyertünk és egy döntetlen (1,75 pont per meccs, a továbbiakban: ppm), és a másik véglet, amikor az MFA adta az összes játékperc kevesebb, mint 15 százalékát, akkor az öt meccsből mindössze egyet nyertünk meg, és egyet hoztunk döntetlenre (0,8 ppm).
Az igazsághoz tartozik, hogy amikor 600-nál is több percet kaptak a légiósok, akkor négy meccsen hoztunk egy győzelmet és egy döntetlent (1 ppm).
Tényleg alacsony elemszámok, ezért csak a játék kedvéért:
a bentmaradásunkat jelenleg inkább az akadémisták szerepeltetése segíti, mintsem a helyettük játszó külföldieké.
Kettő »» Újak vs. régiek
Nyáron lecseréltük a keret jelentős részét, lássuk, mire mentünk vele.
- Az újak három meccsen érték el az összes játékperc legalább felét: két döntetlen (0,66 ppm).
- A nyolc legalacsonyabb játékpercükre esett mind a négy győzelmünk (1,5 ppm)!
- Tehát amikor a legtöbbet játszottak, egyszer sem sikerült nyernünk (0,5 ppm)!
Utóbbi, vagyis az új igazolások egészének csődje egy erős állítás, azonban a számok pontosan ezt mutatják.
Ha szétbontjuk a fenti nyolc-nyolc meccset (legyen a nevük pozitív és negatív), és megvizsgáljuk, hogy ezeken ki mennyi időt töltött a pályán, akkor azt kapjuk, hogy mindössze két játékos (Capan és Mitrovic) mondhatja el magáról, hogy inkább a pontszerző meccseken játszott. A többiekre viszont az a jellemző, hogy amint visszaszorultak, kikerültek a csapatból, úgy kezdtük el a pontokat is gyűjteni.
Különösen látványos a visszaesés az ezüstvédelemnél: ha Cirkovic (-51%) és Prenga (-37%) a pontszerző meccseinken jóval kevesebbet, közel fele annyi időt töltött a pályán, mint a bénázós etapban.
A nap legerősebb megfigyelése, hogy Plakushchenkónál ismét felmerül kérdésként: minek van? A legnagyobb visszaesés nála tapasztalható: -79%, vagyis negyedannyit játszik a pontszerző meccseken, mint amúgy, és egyébként se sokat. Róla tényleg elmondható, hogy nem szabad a pálya közelébe sem engedni.
És ha az előbb mertem tenni egy olyan megállapítást, hogy inkább az akadémisták segítik a bentmaradásunkat, úgy most is merek tenni egyet:
nézzünk már rá, hogy ki a fene igazol Kispestre, mert az nonszensz, hogy az újakkal minden még sokkal rosszabb, mint az ittmaradtakkal és a fiatalokkal.
Valamint egy nagyon fontos megfigyelés, hogy a tavaly Kisvárdán elég jól működő Cirkovic-Prenga összetételű belsővédelem (az előző bajnokságban a Kisvárda kapta a második legkevesebb gólt, idén ősszel, a távozásuk után viszont a legtöbbet, közel annyit, mint tavaly egész évben), hogy a fenébe mondott ekkora csődöt Kispesten?
Egyáltalán milyen szakmai munka folyik nálunk?
Frissítés »» Még egy grafikon
(Egészen parádés dolgok hozhatók ki a RAWGraphs 2.0 és az Inkscape kombójából, miután egy SVG fileon keresztül képesek kommunikálni egymással.)
Egyetlen grafikonon próbáltam ábrázolni, hogy az egyes meccseken mennyi időt töltöttek pályán az új igazolások (vízszintes tengely), és mennyit az akadémiai nevelések (függőleges tengely). A metszéspontokban a karikák az egyes meccsek, és a méretezésük valamint színük azt jelenti, hogy az adott meccsen milyen eredményt ért el a csapat: piros, ha győzött, sárga, ha döntetlen, és fekete, ha vesztett.
Az ábrára berajzoltam három segédvonalat is: az új igazolásoknál a fél meccsnyi, az akadémistáknál pedig a negyed meccsnyi, vagyis fél félidőnyi időt. Az átlós vonal pedig egy olyan plusz tengely, amihez a közel eső adatpontokról elmondható, hogy nagyjából ugyanannyi időt töltött a pályán új igazolás és akadémista.
Jól látható, hogy minél messzebb kerül egy mérkőzés az azonos játékidőt mutató tengelytől, annál kisebb az esélye a győzelemnek. Magyarul: minél inkább új igazolás, annál kevesebb győzelem.
Az elején már említettük, azonban erről az ábráról olvasható le igazán, hogy
a négy legtöbb akadémiai játékperces mérkőzésből mindössze egyet vesztettünk el, miközben a nyolc legtöbb(!) új igazolásos játékpercet felvonlultató meccsből mindössze egyet nyertünk meg.
És még valamit ne feledjünk, az idén pályára lépő akadémistáink
- Szabó Alex tavaly kiesett az NB II-ből a Szolnokkal,
- Kocsis Dominik nem jutott fel tavaly az NB II-ből a Diósgyőrrel,
- Bocskay tavaly a szerb élvonalban játszott,
- Kerezsi és Keresztes tavaly a Honvéd fakóban, az NB III-ban,
tehát valahol mindannyiuk szintén új igazolásnak tekinthető.
Off amúgy tudom, de mivel játékosokról van szó többnyire:
Vajon ha általánosságban vizsgálom (a közgazdaságilag azért nagyképű kifejezés lenne) akkor egy játékos INKÁBB termelőeszköz, vagy termék? Nyilván mindkettő lehet, az „életpályája” folyamatát vizsgálva előbb termelőeszköz, aztán termékké válik, de kérdés lehet, minek tekinthető inkább. (Tudom, elsősorban munkaerő, sőt munkaerő-áru). Alap-, vagy még inkább optimális esetben, idekerül (pénzért, vagy ingyen) és termelőeszközzé avanzsál. Pénzt keres a klubnak a játékával, jegybevételt, merchandising-ot indukál ha jól játszik és a csapata a legfelsőbb osztályban marad, vagy meg is nyeri, szponzori pénzek, NER lóvék, TAO, tökömtudja támogatások jönnek -fajlagosan- miatta. Termelőeszköz. Más javak előállítását (esetünkben elérését) szolgálja. Aztán eladjuk (vagy megszabadulunk tőle, az néha ugyanaz) és ezzel termékké válik. Árát a piac határozza meg, helyettesíthető, ellenértéke pénzben kifejezhető, újratermelődik, szóval termék.
Dolgozatomban majd mindezeket részletesen is kifejtem. Tessék komolyan venni, ez az eszmefuttatás minimum Nobel-díjat ér. :-)
M4 sport, Banó az ősz csapatában!
Gratula minden edzőnek a klubnál…
Megkövetem Bencét, én ugyan mint srác kedvelem, de mindig (még fél éve is) azt mondtam, hogy a Kesztyűs Barnához hasonló „állandóanfutokábólbébedesosemérekodaidőben” játéka kevés lesz az nb1-hez. Erre a faterja kitalált neki egy olyan posztot, ahol kb. nem kell odaérnie sehova, csak ügyeskednie a megkapott labdákkal, ahhoz meg magyar szinten nem ügyetlen, sőt. A 15 meccs alatt 4 gól 6 gólpassz stat bizony komolyan megsüvegelendő. Szép volt Bence, csak így tovább! :)
Sőt, ha ezt a mutatót tartani tudja, jövőre lesz külföldi kérője! Középpályán a 30 meccs, 8 gól, 12 gólpassz kiemelkedő mutató bárhol európában
Azért ezek az elemzések elég szubjektíven tükrözik a valóságot, erre legjobb példa Plakucsenkó… Állítasod szerint, ha pályán van veszitünk…, akkor áll be jellemzően mikor hátrányban vagyunk… és szvsz nem ő a leggyengébb ebben a csapatban sőt azon a poszton se, persze szvsz.
Nem védem egyébként, csak ez is része a valóságnak
Plakushchenko összesen kétszer kezdett:
– 2. Videoton 0-4, 90 percet volt a pályán.
– 3. Paks 3-3, a 75. percben 3-2-nél kiállították, a vége 3-3.
Csereként jött be:
– 1. ZTE, 66.p. Mitrovic helyett. Maradt a 0-1.
– 5. FTC, 55.p. Lukic helyett. Ekkor már 0-3 volt, Prenga a 95. percben az ő szabadrúgását befejelve szépített.
– 8. Kecskemét, 69.p. Mitrovic helyett. Maradt a 0-0.
– 9. DVSC, 70.p. Mitrovic helyett. 4-2-nél jön be, a vége 4-3.
– 13. Videoton, 60.p. Mitrovic helyett 1-0-nál. A 90. percben Traoré jön helyette, az eredmény marad 1-0.
Plakushchenko az a játékos, aki hét meccsen lépett pályára, és ezeken összesen két pontot szereztünk. Az igaz, hogy rendre a végén érkezik csereként, azonban csak a Fradi ellen reménytelen helyzetben, és ha jön, akkor sem tud érdemi hatást gyakorolni a végeredményre. Legfeljebb vele nem kapunk ki még jobban. Viszont az is érdekes, hogy potenciálisan nyerhető, és végül megnyert meccsen eszébe nem jutott egyetlen edzőnek sem, hogy berakja a csapatba.
szerk (valamiért törlődött, ezért újra leírom inkább, mert így teljes a kép)
Szóval itt az volt, hogy ha csak azokat a perceket nézzük, amikor Plakushcenko a pályán volt, akkor 1,71 a pontátlaga (ZTE 0-0, Videoton 0-4, Paks 3-2, FTC 1-0, Kecskemét 0-0, DVSC 1-0, Videoton 0-0), amivel jócskán vezet Domingues 1,5 (6 meccs), Klemenz 1,5 (4),az isteni Jonsson 1,47 (15), és egyébként mindenki más előtt.
Egyébként a plusz-mínusz-mutatóval amúgy is külön akartunk foglalkozni, mert meglepően más képet mutat pár helyen, mint a fenti grafikonok.
A luxemburgi Bozsik 3.5 mil eur ból épült… No comment
Biztos vagy benne? A wikipedia szerint 80 millió volt az összeg.
https://en.m.wikipedia.org/wiki/Stade_de_Luxembourg
Egy másik oldal szerint az eredetileg 60 millió euróra tervezett beruházás 30%-al lett több, így a végleges összeg 78 millió euró volt.
https://www.google.com/amp/s/www.coliseum-online.com/luxembourg-stadium-costs-shoot-up-30-percent/amp/
Biztos az is azért van, mert mi magyarok korruptak vagyunk 😉
A meccs kommentátora mondta ezt az összeget tegnap.
Megkövetlek! Én nem néztem utána
Igazából nem tudom pontosan mennyiből, de a stadion honlapja, és az ott elérhető elképesztően informatív pdf-ből az derül ki, hogy
– 2016-ban az állam vállalta a költségek 70%-át, legfeljebb 40 millió euróig,
– a városi tanács 60 millió eurót szavazott meg rá (adókkal együtt),
– majd 2019-ben a város további 16 millió eurót.
Akkori árfolyamon kb. 25-28 milliárd forintba kerülhetett a stadion, ami egyrészt nemzeti, tehát full-fullos fullextrást, másrészt a rögbi is használni fogja. Ez a Bozsik árának nagyjából másfél-kétszerese.
https://www.stadedeluxembourg.lu/en/explore-stadium
https://www.stadedeluxembourg.lu/sites/default/files/upload/media/document/2021-09/stade-de-luxembourg-brochure.pdf
Itthon bármiféle ehhez hasonló átláthatóságra törekvés elképzelhetetlen lenne.
Igen, jó lenne, ha hazánkban is átlátható lenne az ilyen közbeszerzés – talán majd az új szabályozással ez meg is valósul (de nem vennék rá mérget)
Kategóriáját tekintve a luxemburgi ugyanolyan, mint a Bozsik, szerintem függetlenül attól, hogy nemzeti stadion, nagyon nagy különbségek nem lehetnek benne.
Egyébként, szerintetek, vajon lehet olyat állítani elfogultság nélkül, racionálisan a mai helyezésünket, helyzetünket ismerve, látva, az előző érával kapcsolatban, hogy: az idő mindent megszépít? Volt vajon annyi ideje az időnek, hogy csak ő szépítsen meg két évenkénti nemzetközi indulást; a kupadöntőket-győzelmeket; bronz ill aranyérmet? Valóban már csak az IDŐ az, ami viszonylagos tudatosságot, koncepciót akar beleláttatni, elhitetni velünk- kizárólag szentimentális – szurkolókkal a múltba és állít szembe galád módon a mai, szinte egyesek számára áldozati bárányként beállított jelenlegi tulajdonosi körbe? Csak ennyi lenne a különbség…. az IDŐ rosszindulata? Semmi valóban kézzelfoghatóbb pozitívum nem játszik, csak az IDŐ múlásának szokványos erénye?
Ha így, akkor a franc ebbe a galád IDŐ–be! 🙂
Ezt az idei csapatképet vajon hol lehet beszerezni a neten?
Minek kell? Darts táblának?
Gyűjtöm…
Én hülye meg azt hittem, csak viccelsz, még be is lájkoltam… :D
Kikeresem holnap.
Köszi!
https://honvedfc.hu/tartalom/letoltesek
Köszönöm!
Ebből a vezetőség csak 1 következtetést fog tudni levonni : elő kell keresni Cordella telefonszámát.
Egy következtetést fog levonni: Hemi a hibás!
Én inkább attól tartok, hogy Kaya Ibrahim vagy Orgován Béla telefonszámát keresik
Most viccen kívül, ez a száma : +39 340 9725652
Qrva jó poszt ez is! Imádom az ilyeneket / is /, mert a számok -amikor azok ” ki vannak bontva „, nem pedig csak úgy oda vannak bszva, mint pl úgy, hogy ” …’07-től – ’17-ig is rendre így szerepeltünk, mint az újaknál- nem hazudnak!!!
Azt gondolom egyébként, hogy -ma- az akadémisták sem jobb futballisták feltétlenül mint / lehetne / mondjuk Lukic, Doka, Mitrovic és a többi, csak a szívük, kötődésük, akaratuk nagyobb a klub felé, mint ennek a sok zsoldinak!
Anno pl Boti, Zsótér, NagyG, Koszta és a többi sem volt labdazsonglőr, de a tudásuk szintje + a hozzáadott szív együttesen, ebben a deformált magyar futballban, eredményeket szállított, természetesen kiegészülve 1 klasszis játékossal / Lanza / és 1 klasszis edzővel / Rossi /!
E 3 tényező közül bármelyik kiesik, ma nincs meg a 14.
Lord Capan