Igazából egyetlen állításom lesz a mai kupameccs előtt, és a poszt is nagyjából ennyiből fog állni. Szóval:
A Kispestnek nem létezhet olyan tétmeccs, amit elengedhet.
Vagyis. Nincs olyan, hogy a Nagyobb Fontosság, mondjuk a bentmaradás miatt elengedni a kupát, és edzésre, játékosok próbálgatására használni.
Kezdjük ott, hogy eleve ki a fenét akarunk kipróbálni erről a rövid padról? Plakushchenkónak teljes meccset adunk félidő helyett? Baromi nagy változás lenne. Klemenz mondjuk Cirkovic helyén? Lovric Capanén? Ismerjük jól mindkettőt, tudjuk mire képesek. Tujvel Szappanos helyett? Nahát.
Vagy Jonsson kap több időt? Hétvégén is kapott, máskor is kap. (Itt jegyezném meg, nem kell kedvelni a Gejzírek Ronaldóját, azonban ha a pályán van, akkor a sokat játszók közül egyedül vele pozitív a gólkülönbségünk, vagyis az eredményessége, netán hasznossága megkérdőjelezhetetlen.)
Esetleg végre játszhat Kerezsi az egyik Hatvanperces Ászunk helyett?
Tujvel, Klemenz, Ennin, Tamás, Lovric, Jonsson, Gomis, Krajcsovics, Kerezsi, Eördögh, Szabó Alex, Kocsis Dominik – így nézett ki a padunk a Kisvárda ellen. Olyan nagyon nincs mit variálni, különösen, ha észrevesszük, hogy Ennin, Tamás, Jonsson, Gomis, Szabó Alex és Kocsis Dominik ősszel masszív időket töltött a pályán, tehát inkább az volt a meglepetés, hogy hétvégén nem játszottak.
Rövid a keretünk, és ha felmerül bennünk, miért nem ez vagy az játszik az vagy ez helyett, akkor ott alapvető minőségi problémák is fennállhatnak. A lényeg, hogy
rotálni valamennyire lehet, és kell is, azonban látványosan elengedésre játszani ezzel a kerettel nem,
ahhoz a téli felkészülésről ismert Átrokhoz hasonló korú fiatalok kellenének.
Jó, az is igaz, hogy a fent felsorolt nevekből is össze lehet rakni olyan kezdőt, hogy abból levágós a kupa elengedése, és emiatt fontos a poszt egyetlen témájának másik pontja, premisszája, izéje:
Ha a Kispest/Honvéd tétmeccset játszik, akkor a célja kizárólag az adott tétmeccs megnyerése lehet, mert erre kötelezi a saját történelme.
Vagyis az, hogy Kispestként/Honvédként léphessünk fel, hogy egyáltalán képviselhessünk bármiféle nagyságot, annak alapvető feltétele, hogy nincs elengedett tétmeccs, hogy harc, küzdés, akarat van a győzelemért, továbbjutásért.
És nincs olyan, hogy egyszer belefér, mert pont az tesz Nagy Klubbá egy klubot, hogy számára nem létezik más út, mint az eredményesség akarása. Minden elengedett mérkőzés egy koporsószeg számunkra.
Pláne nem létezhet olyan, hogy a problémáinkat, mint amit összehoztunk a pályán és a klubházban, nem a legmagasabb szinten próbáljuk megoldani, a legmagasabb eredményességi elvárásokkal. Ismétlem:
elengedni a Kispesttel/Honvéddal kapcsolatos magas elvárásokat, koporsószegek, és így már maga a gondolata is történelmi bűn,
származzon az edzőtől, játékostól, klubvezetőtől, vagy akár egy mezei szurkolótól.
Az elengedés, az enbékettőzés (ránk fér, megtisztulás, etc) konkrét nem értése a kispestiségnek/honvédosságnak, és igen, – ebben RW-vel azért van egy komoly vitánk – a szememben az ilyesmi szemlélet, vagy hozzáállás az általam elképzelt és képviselt klubethosz legnagyobb ellensége. A merjünk, sőt, akarjunk átlagosak, arctalanok lenni értékké emelése számomra elfogadhatatlan. Alig száztíz évet tettek bele nagyon sokan, hogy idáig (és nem idáig) eljuthasson ez a klub, tartozunk nekik ennyivel.
Még egyszer:
nem lehet, nem szabad, egyenesen tilos elengedni ezt a kupameccset,
találjunk ki akármilyen reálisnak beállítható célt is a háttérben. Valamennyi rotáció belefér, azonban a továbbjutás lehetőségének elengedése nem.
Nem mi sodortuk ebbe a helyzetbe a klubot, nem mi csináltuk azt a szart, amiből most ki kéne kecmeregni, viszont mi vagyunk azok, akik kimondják:
nem fogadjuk el tőletek (vagyis a csinálóktól), hogy még egy kis türelmet kértek, akár egy kiesést, akár egy enbékettőt, és majd megoldjuk, majd valamikor jobb lesz,
hát kurvára nem, ne haragudjatok. Nektek nincs annyi kreditetek, hogy elnézzünk bármiféle kiesést, nem hoztatok semmi olyan koncepciót, ami mögé akár ilyen áron is be lehetne állni, egyszerűen csak szétcsesztétek a klubot – és belemartatok a közösségbe.
Ezt a szart csak itt az NB I-ben, és a kupában lehet és kell eltakarítani, mert egyszerűen nem létezik más út.
Elegem volt saját magam ismétléséből. Itt zárom soraimat.
Este meccs, tessék jönni. Sajnos bőven van még jegy a vendégbe, pedig alig négyszázat kaptunk.
Most, és egész tavasszal baromi nagy szükség lesz arra, hogy megmutassuk:
mi vagyunk a Kispest!
A tévé előtt, a kanapén most kevés. Csak nagyon erős kifogás elfogadható.
Vezeti: Andó-Szabó.
címlapkép: az 1996-os kupagyőztes csapat köszöntése. A fotó Piroska Jani hagyatékából származik. Teljes minőségben letölthetitek innen.
