Mastodon

A Honvéd szurkolójaként egy számunkra igen fontos kérdést fogunk hosszan és kellő unalommal feszegetni

Talán lesz köztetek egy nyelvész, nyelvtanász, nyelvőr (aki még nem fordult el tőlünk), és a helyünkre tesz minket.

ornamented hieroglyphs on wall

Sosem volt túl jó a helyesírásunk, és ennek ellenére mégis rögeszmésen próbálkozunk azzal, hogy szövegeket állítsunk elő, majd ezeket a szövegeket szélesebb közönség előtt is bemutassuk. Legalább ennyiben hasonlítunk Schmitt Pálra.

Tudatában léve a szélesebb közönséghez eljutás felelősségével, többször is felvállaltuk olyan kérdések tárgyalását, és foglaltunk állást valahol, amelyek a klubnak, vagy éppen a szurkolók egy részének nem szimpatikusak, kellemetlenek, esetleg érdektelenek, azonban nekünk, illetve az általunk elképzelt klubethosz szempontjából fontosnak tartunk.

Például a zártkapus meccsek ellen folyamatosan felemeljük a hangunkat, folyamatosan szembesítjük a klubot az általa tett ígéretek be nem tartásával, azonban egyetlen dologban végig bizonytalanok voltunk és vagyunk:

egybe (zártkapus) vagy külön (zárt kapus) kell írni?

Itt van tehát a felelősség elásva: tovább romboljuk a lakosság – hozzánk hasonlóan – amúgy is gyenge helyesírási átlagát, vagy megtanulunk legalább egy dolgot leírni helyesen?

Zártkapus vagy zárt kapus?

A kérdésre három választ ad A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása (továbbiakban: AkH12), amennyiben megkérdezzük tőle, hogy egybe vagy külön írjuk a zárt kapus szerkezetet:

1. lehetséges magyarázat

A „zárt” melléknevet és a „kapus” melléknevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-108AkH12-105, OH-107]

2. lehetséges magyarázat

A „zárt” melléknevet és a „kapus” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A befejezett melléknévi igenévi jelzős szerkezetek tipikusan (állandó vagy alkalmi) szókapcsolatok, tehát különírandók. [AkH12-105, OH-114]

3. lehetséges magyarázat

A „zárt” melléknevet és a „kapus” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-107aAkH12-105, OH-107]

A rövidítések között szereplő OH az Osiris-féle Helyesírást jelenti, de azt tisztességes tartalomgyártó ember nem használja, mert nincsen online elérhető példánya. (Aztán lehet, náluk a zártkapus egybeírandó lenne, de akkor sem. Az asztalomon egyébként egy rongyosra forgatott AkH11 van 1987-ből, valamint egy szintén Akadémiai kiadású Helyesírási kéziszótár 1988-ból. Utóbbiban még az van, hogy zárt körben, de zártkörű. Az AkH11 legjobb kapaszkodója a zárva tartás.)

Szóval az AkH12 online külön vagy egybe? keresője szerint három érv is szól amellett, hogy külön kell írni: zárt kapus mérkőzés.

Viszont ott van mindegyik magyarázatban, hogy általában, tehát nem mindig, nem kizárólag. Éppen ezért hajlamosak vagyunk hasonló szókapcsolatokat keresni, hátha ott mást mond a szabályzat. Ilyen például a zárvatartás, amit 1987-ben még külön írtunk (l. az imént), és amit a helyesírás-ellenőrző még mindig aláhúz helytelenként, ha mégis egybe írnánk:

“zárva tartás” magyarázat

A „zárva” határozószót és a „tartás” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
Ha határozói igenévi szófajú a bővítmény, a határozói viszony jelöletlen. A szerkezet különírandó. [OH-105]

De!:

“zárvatartás” magyarázat

A „zárva” határozószót és a „tartás” főnevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:
Ha jelentésváltozás történt (a jelentés ’üzemen kívüli idő’, akkor egybe kell írni a szót. [AkH12-95AkH12-105]

Jó, az utóbbi esetben kicsit zagyva a gép által dobott magyarázat, azonban ha megkattintjuk a 95-ös és 105-ös pontokat, akkor máris egyértelmű lesz:

Ha két szó kapcsolatának jelentése több vagy más, mint a tagok jelentésének együttese, akkor ezt az alkotóelemek egybeírásával érzékeltetjük. Például a szárazföld nem azt jelenti, hogy ’nem nedves föld’, hanem hogy ’a Föld felszínének tengerrel, vízzel nem borított része’, a tízórait nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el; a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem tűzről pattant, hanem ’élénk, ügyes, talpraesett’. A szóbeszéd is más, mint a szó és beszéd: ’közszájon forgó beszédtémá’-t, ’híresztelés’-t jelent. (…)

AkH12-95 (részlet)

És:

Ha azonban a tagok együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének együttese, akkor egybeírjuk őket, például: botcsinálta (= képzettség nélküli), eszeveszett (= őrült), lélekszakadva (= nagy sietve), madárlátta (= hosszabb útról maradékként hazavitt), nyakatekert (= bonyolult), ügyefogyott (= gyámoltalan, félszeg); forgószél (szélfajta), holtág (folyóé), melegágy (a kertészetben), söröspohár (= sörnek való pohár); ezermester (= sok mindenhez értő ember), hatökör (= buta), öttusa (sportág), tizenkétszög (mértani idom). [Vö. 111.]

AkH12-105 (részlet)

Vagyis ha jól értem, ha a zárt és kapu(s) szavak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének együttese, akkor egybe kell írni. Mit jelent tehát a zárt és a kapu(s) külön-külön, de mégis egyben?

Az én értelmezésemben nem többet, mint egy nem nyitott (zárt) közlekedésre szolgáló nyílászáró (kapu, ajtó), egy olyan kapu, ami be van hajtva, esetleg le van lakatolva, ráhúzták a riglit, ráfordították a kulcsot, tehát vagy eleve nem nyitható nyitható, vagy csak fizikai ráhatással vagyok képes változtatni az állapotán (kinyitni). Példamondat: „A balatoni üdülőövezetben zárt kapus telkek, és kihalt házak jellemzik az utcákat télen.” Vagy: „Ugyan mindkét kezemben cekker volt, mégsem jelentett akadályt a zárt kapu, mert lábbal kicsit megtaszítva, könnyedén kinyílt.”

Ezzel szemben a zártkapus mérkőzésnek nem az a jellemzője, hogy a nézők számára kijelölt helyekhez vezető kapuk zárva (lelakatolva) vannak, hanem az, hogy a mérkőzés nem nyilvános, tehát nézők nélkül megrendezendő. Innen vizsgálva viszont esetünkben miért is nem az AkH12-95-öt és AkH12-105-öt kell figyelembe vennünk, és zártkapus mérkőzésnek írni a zártkapus mérkőzést?

Csak pár példa az elmúlt évekből, hogy mennyire nincsenek zárva a kapuk a Honvéd edzőmeccsein, miközben mégis zártkapus maga a mérkőzés:

  1. Zodony utca (volt Téglaégető), ESMTK edzőpálya, pár éve, két edzőmeccs egymás után. // Hemingway külön jelezte, hogy a meccs zártkapus lesz, mert úgy meg lehet úszni a rendezési költségek egy részét, azonban ez a zártkapusság csak részben volt igaz, ugyanis Hemingway azt is jelezte, hogy a pálya oldalvonala egy kerítés, aminek a túloldalán közterület van, és azzal ő nem tud mit csinálni, hogy ha valaki onnan benézne. Valamint az ESMTK sportközpontja se volt zárva, mert a mérkőzések előtt a főépület büféjében sörözgettünk. A mérkőzés zártkapus volt, miközben a kapuk fizikailag nem voltak zárva, valamint a mérkőzés is látható volt adott feltételek mellett.
  2. MFA, edzőközpont, rendszertelenül. // Az akadémián több pálya van, azonban az edzőmeccseket nem feltétlenül a nézőtérrel is rendelkező centeren játsszák. Néha a hátsón, az erdő mellett, néha az egyik oldalsón, a Maros utca végén. Az itt rendezett meccsek kivétel nélkül zártkapusak, azonban jól láthatóak az egyik alapvonal mögül. Fontos megemlíteni, hogy miközben a pályán zártkapus mérkőzés zajlik, az akadémia kapui egyáltalán nincsenek zárva.
  3. Fáy utca, edzőpálya, pár éve. // Kintről, a kerítésen kívülről néztük vagy kétszázan a zártkapus edzőmeccset, miközben a sporttelepen nem volt egyetlen zárt kapu sem. Javítás // valótlanul állítottuk, hogy a mérkőzés zártkapus lett volna, és a mintegy kétszáz kispesti szurkoló is túlzás. A korabeli beszámolók alapján az edzőmeccs nézőszáma 184 fő volt, azonban ez valószínűleg nem tartalmazza a kerítésen kívülről szurkoló kispestieket.
  4. (és még sorolhatnám)

Értelmezésem szerint, és itt szembe megyek a Szent AkH11-gyel (l. zárva tartás), a zártkapus mérkőzés esetén a zárt kapu olyan jelentésváltozáson megy át, ami túlmutat a pályát körbevevő kapuk fizikai állapotán, és egy önálló minőségjelzője (nézők kizárásával rendezett) lesz a mérkőzésnek – éppen ezért egybe fogom továbbra is írni.


Viszont lassan döntenem kellene, hogy AkH11 vagy AkH12, mert olyan nincs, hogy ebből is egy kicsit, meg abból is egy kicsit. Egyelőre hajlamos vagyok ragaszkodni az AkH11-hez, azonban a zártkaput egyszerűen képtelen vagyok külön írni, annyira nem esik kézre. Ugyanígy az AkH11-gyel szemben sosem fogok ésszerűt írni észszerű helyett, és f*sszopót f*szszopó helyett, cserébe a dzsesszszaxofont dzsesszszaxofonnak írnám, ha az életben bármikor szükségem lenne rá.


Szerintetek?

Egybe vagy külön?

Eredmények megtekintése

Betöltés ... Betöltés ...

címlapkép: Diego F. Parra/Pexels.com

🗣️ a hozzászólás // előmoderált.
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. ||