Ha két gólt tudsz becserélni, akkor nagy baj nem lehet egy meccsen

Azt is lehetne mondani, hogy sima volt. Vagyis nem pont sima, hanem olyan, amilyet év elején megszoktunk. Még tovább pontosítom:

• gyorsan megszerezzük a vezetést (az első negyedórában az 5. és 6. gólunkat lőttük),
• majd bár talál egy gólt az ellenfél,
• jön a szokásos egy-két hatalmas bravúr Tujveltől, nehogy bármiben reménykedjenek, és ezt követően
• rárúgjuk a harmadikat.

A plusz kettő után persze jött egy megbicsaklás, azonban most először lehetett azt érezni, hogy van minőség a padunkon. Zuigeber és Gyurcsó helyére Medgyes és Pinte érkezett, vagyis lement két gól, és bejött két gól és egy gólpassz. Helló!

A cserék két gólja egyébként is fontos volt, mert bármilyen hihetetlen, az első tíz fordulóban nulla, azaz nulla gólt lőttünk a meccsek utolsó negyedóráiban.

Tényleg az van egyelőre, hogy az első félidőre el kell döntenünk a meccseket, mert ha nem, onnantól kurva nehéz. Elég megnézni az őszi félidős gólkülönbségeket: 16-6 vs 9-6, és azt a tényt, hogy idén (2025-ben) nagyon kevés olyan meccsünket tudtuk megnyerni, ahol nem vezettünk az első félidőben legalább két góllal.

Bennünk van a magabiztosság, azonban nem mindegy, hogy közben mi áll az eredményjelzőn.

Nem ugyanaz a plusz kettő-három egy Mezőkövesd ellen, mint a plusz egy a Tiszakécske ellen. Azt hinné az ember, hogy az utóbbi a könnyebb, pedig nem. Erre is mutatok egy eredménysort 2025-ből:

• Kazincbarcika (feljutó) @ Bozsik 0–1
• Kisvárda (feljutó) @ Bozsik 3–0 (erősen tartalékos csapattal)
• Vasas @ Fáy 2–2
• Videoton @ Székesfehérvár 3–0
• Kecskemét @ Kecskemét 0–0 és 0–1
• Mezőkövesd @ Bozsik 5–2

Jó is, hogy mutatom, mert mint látszik, mégsincs igazam. A Kazincbarcika, bár feljutó helyen állt, úgy nyert a Bozsikban, hogy mi, miután meglett a bentmarasdás, egyszerűen képtelenek voltunk felpörögni egy Kazincbarcika ellen. Aztán rá egy hétre megvertük a Kisvárdát, és a Fáyban is játszottunk egy jó meccset, amit az utolsó percben ugyanúgy megnyerhettünk volna, mint ahogy a Vasas is (és akkor feljutnak). Ott egyedül az fájt, hogy a kérdést korábban le kellett volna zárnunk, mert voltunk annyival jobbak.

Ősszel aztán hatalmas lendület Fehérvárott, és kiábrándító pofon kétszer is Kecskeméten, majd most ez a Mezőkövesd.

Tényleg nem tudom melyik az igazi arcunk. Eddig azt hittem, nem kell félteni magunkat a játszó, a feljutással kacérkodó ellenfelektől, amit igazolt a tegnapi 5–2 is, azonban – miután ránéztem – az idei idősor nem.

Most megyünk Debrecenbe, lehet játszani egy jó kupameccset, majd vasárnap Soroksáron próbálkozunk Hangya és Pekár nélkül. Ma pedig hétfő van, és fogalmam sincs, hogy mit várjak. Se a kupától, se a bajnokitól, amire nyilvánvalóan tartalékosan és fáradtan fogunk beesni.

Nem szeretem az ilyet. Mármint azt, hogy nem tudom mi van, mit gondoljak, hova tegyem magamban az elvárásaimat a csapattal szemben. Nyilván Az Elvárás (nagybetűvel) a feljutás, azonban a hétről-hétre elvárásomat nem érzem. Mint például ami volt Moralesnél, hogy kimegyek, unatkozok, aztán 0–0 vagy 1–0, és az unatkozás helyett botrányos foci. De mondhatnék más példát is, akár például Supkát és az állandó cseréjét az 57. percben: Horváth Adrián be. Az egy ilyen foci volt, ahol szükség volt Horváth Adriánra az utolsó fél órában. Most viszont tényleg fogalmam sincs mi lesz egy-egy hétvégén. Nem kizárólag alkalmanként, hanem úgy nagyátlagban. Egyszerűen nem tudom mit várjak, és ez nekem fura.

Jó, persze a futball nem egy unalmas államkötvény, vagy tarhonyás étel, ennek pont az a lényege, attól szép, hogy váratlan, hogy bármi megtörténhet. Viszont van az, amikor az ember a kockázatkerülő konzervatív befektetési formákat keresi, vagy mondjuk szereti a tarhonyát, és így a nyugalomra vágyik, a biztosra. A Honvéd most minden, csak nem ez a biztosság, pedig mennyire jó lenne.

Majd izguljunk az NB I-ben. (Vagy inkább ott se.)

egyéb //

• Hangya 25. meccse volt a Honvéd csapatkapitányaként.
• Zuigeber a 7. gólját lőtte/fejelte -> ezzel vezeti az NB II-es góllövőlistát, ahol
• Csontos az 6/5 tizenegyesével szintén az élmezőnyben van.
• Hangya 5. sárga -> kihagyja Soroksárt.
• Pekár 5. sárga -> kihagyja Soroksárt.
• 2025-ben a 14. meccsünket játszottuk a Bozsikban, és a mérlegünk: 11 győzelem, 1 döntetlen, 2 vereség, 38-14-es gólkülönbség. (Ugyanezen idő alatt idegenben: 12 mérkőzés, 4 győzelem, 3 döntetlen, 5 vereség [ebből három a legutóbbi három meccsen], 14-13-as gólkülönbség.)
• 2025-ben harmadszor rúgtunk egy bajnoki meccsen legalább 5 gólt. Ilyesmi naptári évben utoljára 2004-ben fordult elő velünk, akkor szintén a másodosztályban. Mondjuk akkor négy forduló alatt sikerült: 24. Vác 5–0, 26. Szeged 5–0, 27. Dabas 5–2. (2003 őszén is volt három ötgólos meccsünk.)

_gólok, gólpasszok

_összefoglaló

_osztályozókönyv

címlapkép: 1909foto

✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. || vh összes bejegyzése