Öt év után újra Kispest–Diósgyőr

Négy éve. Ha az ESMTK előtt lennénk, akkor azt írnám, hogy négy éve nyertünk utoljára kupameccset tavasszal. 2022 márciusában, Kecskeméten 2–1-re. Baromira hosszú idő. Előtte ugyanis teljesen normális volt, hogy a nyolc közé azért eljutottunk:

• 2021: februárban nyertünk a III. kerület ellen, majd kiestünk Zalaegerszegen. (Németh Ádám sporttárs remek meccsén.)
• 2020: kupagyőzelem a Mezőkövesd ellen.
• 2019: kupadöntő a Videoton ellen. (Iványi sporttárs, helló!)
• 2018: a Siófok ellen továbbszenvedtük magunkat, majd áprilisban estünk ki a Debrecen ellen a hazai 0–0 után idegenben 1–3-mal.
• 2017: a Fradival játszottunk csak tavasszal, és oda-vissza kikaptunk.
• és így tovább.

A kupában az elmúlt pár évet leszámítva általában jók voltunk. A négyig-nyolcig rendre elmentünk, ami valahol elvárható volt egy NB I-es klubtól, pláne, egy 2016 után pár évig élcsapatnak számító klubtól.

Ehhez képest egészen kellemetlen az elmúlt pár év története. Még akkor is, ha mindkétszer a végül győztes Paks állított meg minket az ősszel. Előbb egy hazai 2–2 után, tizenegyesekkel (ha másról nem, Szappanosról emlékezetes lehet), majd a következő évben egészen megalázó módon egy 5–1-es kiütéssel Pakson megint itthon.

Most viszont újra tavasz, és újra kupameccs.

Ráadásul a Diósgyőrrel, akikkel aztán évek óta nem találkoztunk, pláne nem nézők előtt.

• 2021: márciusban egy fura 0–0 Diósgyőrben, zártkapuval. Utólag próbálták páran belemagyarázni, hogy ha nincs a spori fura ítélete a végén, akkor lehet, mi esünk ki két hónap múlva, és nem a Diósgyőr.
• 2020: decemberében – szintén zártkapuk mögött – kiütöttük a Feczkót váltó Geri Geri Diósgyőrjét 5–1-re a Hungárián.
• 2020: szeptemberben Gazdi álomgóljával 4–2 Miskolcon. (A párosítás ezen meccsén voltak utoljára nézők.)
• 2020: februárban megalázó 0–4 a Hungárián, Sannino egyik utolsó meccsén.
• 2019: novemberben 1–0 a Hungárián.
• bla, bla, bla, itt van további hat meccs a Hungárián, Diósgyőrben és Debrecenben (közte egy kettős meccs a DVSC–Haladással), és
• utoljára 2017. július 22-én játszottunk velük teljesen hazai pályán, a Bozsikban (2-2).

A sorozat hányattatott sorsát jól jelzi, hogy 2017 áprilisában Mezőkövesden kaptunk ki 2–0-ra.

Szóval hazai pályán csaknem 9 év után játszunk egy olyan ellenféllel, amellyel azért elég veretes közös múltunk van. Csak az NB I-ben 112 alkalommal találkoztunk, ami nagyon nem kevés. Például a Felcsútnak mindmáig 390 NB I-es meccse van – összesen. Mondjuk az is pont 390-nel több a kelleténél, viszont ideraktam a számot, hogy érzékeltessem, mennyire komoly hagyománya van a Kispest–Diósgyőröknek.

Őket legalább tudom értelmezni, fasza, hogy egymással játszunk. És innen nézve pont nem érdekel, hogy járnak-e a szurkolóik meccsre vagy sem. Persze, jobb lenne, ha igen, és jönnének, de ez tényleg legyen az ő bajuk.

Viszont arról fogalmam sincs, hogy mik az esélyek. Mert ugye:

• a Diósgyőr az NB I-ben 11., mi az NB II-ben 1. Formailag a kettő között mindössze két helyezés van.
• A Diósgyőr az előző körben idegenben verte 6–2-re az elmúlt két év győztesét, a Paksot. Jól hangzik, azonban a Paks utoljára januárban nyert meccset Felcsúton, azóta ötből öt vereség a bajnokságban.
• Ha pedig a Diósgyőr oldaláról nézzük, akkor a hat tavaszi bajnokijukból egyet nyertek meg (azt is pont Pakson), két döntetlen és három vereség. Ha nem lenne az MTK és a Kazincbarcika, akkor a tavasz két leggyengébb csapatáról beszélnénk.
• Mi ezzel szemben az öt tavaszi bajnokiból négyet megnyertünk, és csak Budafokon ikszeltünk.

Most légy okos.

Annyi biztos, hogy Feczkó látványosan pihentetett Csákváron, mert nem csak a Diósgyőr fontos, hanem a hétfői Kecskemét is. Azt mondjuk nem tudni, hogy Szamosi, Szabó Tibi és Pinte miért maradt még a keretből is ki, azonban reméljük, nem valami tartós sérülés miatt.

A kupában nincs U20-as szabály, bárki játszhat. (Kösz, MLSZ!) Szamosi például alap lenne a tavalyi teljesítménye alapján, a korától függetlenül, azonban tavasszal valahogy nem megy neki. Szerencsére Feczkó rátalált Kállaira, aki egész jól megoldja a nagyjából hasonló posztot.

A legnagyobb kérdés általában a középcsatár. Csákváron Nyers gólt lőtt és jól játszott, Kántor pedig végig a padon maradt. Vajon hogy gondolkodik a mester, kivel kezd a kupában? Egyáltalán mi a meccsterve legalább az elejére? Merthogy egészen más stílust képvisel a két játékos.

A védelem lehet bármi, akár Pauljevic is kezdhet a jobbszélen, miközben a többi négy a megszokott. Szerencsére a kupában beszedett sárgák nem számítanak a bajnokságban, szóval se Bakinak, se Szabó Alexnek nem kell félnie.

Az ESMTK-t inkább nem tekinteném kapaszkodónak, azonban a debreceni meccset igen. Viszont ott meg az a baj, hogy még előtte voltunk Szamosi soroksári sérülésének, illetve Zuigeber műtétjének. Ennek ellenére Feczkó, egy fontos hétvégi bajnoki előtt simán bevállalta a közel legerősebbnek gondolt kezdőjét. Ugyan Szamosi kimaradt, azonban ahogy lehetett érezni, akad keresnivalónk, azonnal bejött. Ezen kívül a kapuban volt még változás, azonban azt már megszokhattuk, hogy a bajnokikon Tujvel, a kupában pedig Dúzs véd. Debrecenben így kezdtünk:

Dúzs
Szabó Alex, Baki, Csontos
Pauljevic, Pekár, Sigér, Hangya
Gyurcsó, Kántor, Medgyes

Pauljevic egyenlítő gólja (55. perc) után nem sokkal Pekárt Szamosi, Kántort Pinte, Medgyest pedig Zuigeber váltotta. Innentől aztán inkább nekünk állt a továbbjutás. A végén jött Pauljevic helyett Kállai, majd a hosszabbításra Hangya helyett Varga Bence és Gyurcsó helyett Kesztyűs.

Nem spóroltunk, na. Meg is szenvedtünk a hosszabbításos-utazós csütörtök éjszakába nyúló meccs után vasárnap Soroksáron. Cserébe továbbmentünk a kupában, ahol aztán parádés sorsolást kaptunk (kösz, MLSZ!): egymás után otthon az ESMTK, most a Diósgyőr, és ha továbbjutnánk, akkor a ZTE-Soroksár győztesével már a kupadöntőért mehetünk. (A Zetével – a szerk.)

Nem tudok és nem is akarok Feczkó fejével gondolkodni, és csak remélni tudom, hogy bevállalja a lehető legjobb kezdőt, és rámegy a továbbjutásra. A Kecskemét ugyan fontosabb, mert elég volt az NB II-ből, azonban ha kaptunk egy ilyen jó lehetőséget a sorsolással, akkor miért ne?

Amikor legutóbb hülyére nyerve a másodosztályt feljutottunk, akkor egy ZTE elleni elődöntő után kupadöntőt játszottunk a Fradival a Népstadionban. A másik ágon az ETO már továbbment, ma este játszik a Fradi (továbbjutott – a szerk.), szóval huszonhárom év után simán összejöhet egy újrázás: hülyére nyert másodosztály és kupadöntő a Népstadionban (azóta már új épület és új név).

Kb. ennyi.

címlapkép: a máig utolsó Diósgyőr elleni meccs egy jelenete.

✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. || vh összes bejegyzése