Végre bemutatták a Kispest új edzőjét, akivel az unalomig közismert, ezért itt nem részletezendő tudatos szakmai koncepció mentén nekifutunk az NB I-nek. A hivatalos kluboldal az „olasz vonal” visszatérésével vezeti fel Maurizio Jacobaccit, mi pedig voltunk olyan úriemberek, hogy nem a
svájci negyedosztály kiesőjétől igazoltunk edzőt
címmel jelentettük meg ezt posztot. Pedig ez az igazság. Télen vette át az akkor a bennmaradáshoz képest hatpontos hátrányban tökutolsó BSC Old Boys csapatát, azonban csodát tenni ő sem tudott, de legalább stabilizálta a helyzetet, és év végén ugyanúgy hat pontra voltak a bennmaradástól.
Nézzük, mit lehet tudni az új mesterről.
Jacobaccit olaszként harangozták be, azonban az olasz futballhoz mérsékelt köze van. Konkrétan semmi. Bernben (Svájcban) született, a szülei olaszok, a források szerint maga is olasz állampolgár, azonban a közel negyvenöt éves pályafutásában mindössze két olasz csapatot találunk, az egyaránt svájci, illetve annak olasz részén található Bellinzonát illetve a szinte már Olaszországgal határos Luganót. Mindkettőnél megfordult játékosként és edzőként is. Ennél közelebb az olasz futballhoz sosem került.
Az edzői karrierje, khm, izé, szóval eléggé változatos képet mutat.
Miután befejezte játékosként, amatőr szinten kezdett edzősködni. Az első komolyabb munkája 2000 és 2003 között a svájci Grashoppers segédedzősége volt. Itt rögtön kétszeres bajnok lett olyan nevek mellett dolgozva, mint a svájci válogatott korábbi pályedzője (Hans-Peter Zaugg) vagy a későbbi osztrák szövetségi kapitány Marcel Koller. Roy Hodgsont pont elkerülte, Krasimir Balakovot, vagy mondjuk Ciriaco Sforzát viszont már nem várta meg. Érdekesség, hogy bár a Grashoppers a svájci rekordbajnok, 2003 óta egyetlen címet sem szereztek, sőt, azóta még az a csúfság is megesett velük, hogy kipottyantak a másodosztályba.
Zürich után következett Delémont, amit kispestiként jól ismerhetünk, ugyanis a kilencvenes években megfordult itt például Kovács Kálmán, Sallai Sándor és Varga István (valamint Pölöskei Gábor). Nem indult valami fényesen az önálló edzői karrier, ugyanis a Delémont épp kiesett a másodosztályba, kinevezték Jacobaccit, majd innen is azonnal kiestek.
Megyünk tovább. A következő feladat fél év múlva találta meg, és télen átvette az FC Baden csapatát. Furcsa döntés volt, ugyanis az FC Baden ugyanúgy a svájci kettőben szerepelt ekkor, és pont az előző év kiesőjének edzője jutott eszükbe megmentőnek. Nem jött össze: a Badennel is kiesett. (Nem jártunk utána miért, azonban a Baden a következő idényben is a svájci kettőben szerepelt, és ott újra kieső helyen végzett.)
Kezdő edzőként két év alatt két kiesés az álmoskönyvek szerint nem néz ki jól egy önéletrajzban, Baden után mégis azonnal lett csapata, a szintén svájci másodosztályú FC Wil. Itt végre megtalálta a siker, és az előző szezonban még 13. csapatot egészen a 7. helyig emelte. A szerződését kitöltötte, azonban nyáron egy igen komoly kérője támadt, a
liechtensteini, azonban a svájci bajnoki rendszerben szereplő FC Vaduz. A Vaduz a szezont pont a Wil mögött zárta a svájci kettőben, azonban mint liechtensteini kupagyőztes, elindulhatott az UEFA-kupában. Jacobacci első meccse a Vaduz edzőjeként egy Újpest elleni 4-0 volt. Oda. A következő körben aztán megkapták a svájci kupagyőztest, az FC Baselt és kiestek. A bajnokságban nem ment rosszul, azonban télen, 17 fordulót követően, pont egy Wil elleni vereséget után mégis elvált az edző és a klub útja, mégpedig azért, mert
Jacobacci elfogadta a svájci élvonalban szereplő FC Sion pályaedzői posztját a korábban a Maradonával felálló Nápollyal (1989-90-ben) olasz bajnokságot nyerő Alberto Bigon mellett. (Mellékesen Bigon Nápolya is az Újpestettel játszott: a BEK-ben 0-2 és 3-0) Az előző szezonban még bronzérmes Sionnak azonban nagyon nem ment, és végül hetedik lett a tízcsapatos bajnokságban, viszont a Bigon-Jacobacci páros ezt már nem élte meg, mert márciusban távoztak.
Semmi gond, júliustól újra volt munka: maradunk Svájcban és jött a harmadosztályú SC Kriens. Itt rögtön az első évében ezüstérmes a Basel U21-es csapata mögött, majd a playoffban mindkét ellenfelét oda-vissza verve, feljutott a másodosztályba. Az első idényben ötödik (a Wil és a Vaduz előtt), a másodikban pedig tizenkettedik.
A sikerek ellenére Jacobacci nem maradt a Kriensnél. Fél évig nem volt csapata, majd a télen elfogadta a másodosztályból éppen kieső FC Schaffhausen ajánlatát. Harmadosztály, második hely (2011/12), azonban – ha jól értjük, akkor a – ligarendszer átalakítása miatt maradtak a harmadik vonalban. Viszont legalább a következő évben megnyerték.
Ismét a svájci kettőben, a számára oly ismerős nevek között. 2013/14-ben bajnok a Vaduz, harmadik a Wil és negyedik a Schaffhausen. A követező idényben ötödikek, a harmadikban is simán középcsapatnak számítottak (végül ötödikek lettek), azonban Jacobaccit egy rettenetes sorozat után (7 meccsből mindössze 2 döntetlen és 5 vereség) márciusban menesztették.
2016 júliusában országot váltott, és az osztrák másodosztályú FC Wacker edzője tett. Sokáig nem maradt, miután 10 forduló alatt mindössze 9 pontot csinált (0,9-es pontátlag), szeptember közepén kirúgták. A Wacker a hátra lévő 26 meccsen 45 pontot szertett (1,73-as átlag). Egy igazi Laczkó-Feczkó-pillanat lehetett.
Az osztrák bukta után 2017 márciusában visszahívta a Wil, hátha sikerül benntartani őket a svájci kettőben. Utolsók lettek, azonban mégsem estek ki. (A franc se érti a svájci ligákat.) 11 meccsen a 0,91-es pontátlag nem ért szerződéshosszabbítást.
Jacobacci ekkor visszalépett a karrierjében, és az FC Sion U21-es csapatának lett az edzője – mégpedig szokásos helyén, a svájci harmadosztályban. Sokáig nem maradt, ugyanis a Sion nagycsapatának szarul ment ekkoriban, és átültették a nagycsapat padjára. Utolsó helyen vette át a csapatot, és idény végén behozta őket a hatodik helyre. Ez a teljesítmény viszont szerződést jelentett, és a következő évre is maradt a Sionnál.
Egészen szeptember közepéig, vagyis pontosan hat fordulót. Ugyan nem álltak kieső helyen, azonban a két győzelem, négy vereség nem volt elég a maradáshoz.
2018 szeptember és 2019 augusztusa között nem volt csapata. Ekkor öt forduló után vette át a svájci harmadosztályú Bellinzona csapatát, azonban csak október végéig maradt, mert átült az élvonalbeli(!) Lugano padjára. Ez első idényében ötödik, a másodikban negyedik, harmadik és harmadik viszont nem volt, mert
2021/22-re átült a francia másodosztályú Grenoble padjára. Télen 15. helyen álltak a 20-ból, az utolsó három bajnokin kikaptak, mennie kellett.
Sokáig nem maradt kispad nélkül, mert pár napon belül elfogadta a tunéziai CS Sfaixen ajánlatát. December vége és február eleje között nyolc meccsen volt az edzőjük. Két győzelem azért belefért.
Az események felpörögtek: február végén már a német 1860 München edzője a német harmadosztályban. Itt majdnem egy évet maradt: tavasszal a középcsapat (8.) csapatból középcsapatot csinált (8.), ősszel azonban már alsóházi, kieséstől veszélyeztetett csapatként adta át utódjának.
Decemberben távozott, azonban a korábbiakkal ellentétben a következő egy évben (2024) nem volt csapata. A 2025-ös évet a szokásos helyénél is lejjebb, a svájci negyedosztályban töltötte. Itt tavasszal középcsapat az FC Langenthallal, ősszel pedig már a harmadik helyről távozik. A Langenthal végül befutott a második, osztályozós (rájátszásos) helyre.
2025/26 telén nem tudjuk mi történt (a svájci negyedoszály híreit még akkor sem követjük, ha Kántor), azonban átült az ugyanabban a csoportban szereplő BSC Old Boys padjára, és most, pár napja 2026. május 30-án kiesett velük a svájci negyedosztályból.
Leekensi figura?
Az 1963-as születésű, tehát idén 63 éves Jacobacci edzői pályafutásában találhatunk sikerként értelmezhető fejezeteket, azonban az elmúlt években egyértelműen leívelőben van a korábban sem kimondottan szárnyaló pályafutása.
- 2000-2002, pályaedző, Grashoppers, svájci 1. osztály
- 2003-04, SR Delémont, svájci 2., kiesett
- 2005, FC Baden, svájci 2., utolsó lett
- 2005-06, FC Wil, svájci 2., 7. hely
- 2006-07, FC Vaduz, svájci 2., 6. helyen állva távozott
- 2007-08, pályaedző, FC Sion, svájci 1.,
- 2008-11, SC Kriens, svájci 3., majd 2.
- 2012-16 FC Schaffhausen, svájci 3., majd 2.
- 2016 FC Wacker, osztrák 2., hamar kirúgták
- 2017 FC Wil, svájci 2., utolsó lett
- 2017-18, FC Sion U21, svájci 3.
- 2018 FC Sion, svájci 1., benntartotta
- 2018-19 nem volt csapata
- 2019 FC Bellinzona, svájci 3.
- 2019-21 FC Lugano, svájci 1., 5. és 4. helyek
- 2021 Grenoble, francia 2., kieső hely közelében, hamar menesztették
- 2022-23 (két hónap!) CS Sfaxien, tunéziai
- 2023 1860 München, német 3., kieső hely közelében menesztették
- 2024 nem volt csapata
- 2025 FC Langenthal, svájci 4.
- 2025-26 BSC Old Boys, svájci 4., kiesett
„Ahonnan igazolsz, oda tartasz” –
mondta nekem valaki egyszer a klubtól. És csak bólintani tudtam rá.
Feczkót a korábban edzőként sehol sem bizonyító Fórizs nagy nyilvánosság előtt lefeljutóedzőzi a köztévében, gyakorlatilag alkalmatlannak tartja az NB I-re (ezzel szemben a valóság valószínűleg: féltékeny volt rá és összeveszett vele), erre idehoz egy olyan edzőt, amelyik a svájci alsóbb ligákból hol feljut, hol kiesik, de inkább az utóbbi. Ennyit a hitelességről.
Ez a figura konkrétan háromszor esett ki a svájci másodosztályból, egyszer a svájci negyedből, a francia kettőből és német háromból pedig azért menesztették hamar, mert kiesés közelében állt a csapataival.
63 évesen minden, csak nem győztes edző.
Anomáliák (javítva!)
Edzői pályafutását 2000-ben kezdte a svájci rekordbajnok Grasshoppers csapatánál, ahol 2003-ig asszisztensedzőként dolgozott. A zürichi együttessel ez idő alatt kétszer is svájci bajnoki címet nyert – ami a mai napig az utolsó volt a klub történetében. Később vezetőedzőként Svájcban, Ausztriában Olaszországban, Franciaországban és Németországban is dolgozott.
honvedfc.hu, bejelentés
Arról, hogy Olaszországban edzősködött volna, nem találtunk semmit, egyedül a Honvéd bejelentésében szerepel. (Ott is – a vesszőhibát nézve – könnyen lehet, utólag szerkesztették be az országot.)
frissítés // jól tippeltem, elütés lehetett, javították.
A 2020-as években a francia másodosztályú Grenoble és az 1860 München vezetőedzője is volt.
ugyanott
Ez így jól hangzik, azonban mindkét helyről hamar menesztették, miután kieső helyek közelében állt a francia másod-, illetve a német harmadosztályban. Az utóbbi osztály valamiért megint lemaradt.
Ahogy az is, hogy 2023, vagyis a német harmadosztály óta nem volt értelmezhető csapata. A svájci negyedosztályból kiesés pedig egyenesen hab a tortán.
Ígérem, hogy minden tudásomat és tapasztalatomat a klub szolgálatába állítom annak érdekében, hogy elérjük a céljainkat.
részlet Jabobacci székfoglalójából, ugyanott
Ajjaj.
Csak a szokásos
Betöltés ...címlapkép: honvedfc.hu
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.
5 meccs 5 vereseg után elküldik.
Eddig sem értettem, de most végképp nem, hogy hol vannak Fórizs főnökei. Mondjuk az elnökséget leszámitva van tulajdonos, a Leisztinger és az ügyvezető Séllei. Ők nem látták ezt a listát? Vagy ha látták, akkor mivel győzte meg őket Fórizs, ha egyáltalán ő hozta ide,
De adjuk meg neki a sanszot, hátha. Azonban ez nem az NB2 és ha félévkor lesz 4 pont hátrányunk a reményt jelentő 11. helytől, akkor egy új edzővel sem biztos a bennmaradás.
Amióta Hemingway elment, minden bizonytalan, szinte semmilyen információt nem kapunk, komoly igazolás nem történt, értékeinket, Somogyit és Nyers Ádámot idő előtt eladják.
Simone Inzaghi és Thomas Anders szerelemgyereke.
Szumma szummárum: szegény embert még az ág is húzza.
Az oké egynek, hogy a magyar enbé1 az Svájcban max a második liga, vagy lehet , hogy a harmadik, de ezt valahogy nem kellett volna.
Bízzunk a többi csapat kóklerségében, nem CSAK mi leszünk bohócok az őszi szezonban.Ha valahogy sikerül vele a bennmaradás, akkor meg jövő nyáron mehet, hisz úgyse marad egy évnél tovább sehol.
A kedvenc mondatom a honvéd honlapjáról: „A Luganóval a 2020-as évek elején egy pont híján Európa-ligát érő bronzérmes helyen végzett,…” ez egyszerűen annyit jelent, hogy nem sikerült neki…mi is 80 másodpercre voltunk a kupadöntőtől, a válogatott is 5 másodpercre a pótselejtezőtől…tipikusan a kutyát macskát nem érdekel, hogy hogyan buktál el valamit, nem kerül bele az évkönyvekbe, csak a nyertes. Ha egy edzőnek az a legnagyobb eredménye, hogy nem sikerült neki a nemzetközi kupát elérnie az mindent elmond…Marco Rossival kár összehasonlítani, ő alacsony szinten sem nagyon kapta meg a lehetőséget (mondjuk azokkal ő sem élt, viszont 16 évvel fiatalabb volt), ez a fickó megkapta és nem élt vele sehol, illetve már nem is a jövő embere. nem is értem, hogy kerülhet a neve egy cikkbe Dolcettivel és Rossival. Leisztinek még mindig örülök, de bóhócát még mindig megvetem
Még Laczkót és Tam Courtsot is jobban értettem mint választást. Ezt most egyáltalán nem értem szakmai szempontból. Na meglátjuk, hátha valahogy varázslatosan összeillenek a mozaikok, és nem esünk ki a svájci harmadosztályba.
Hát ez a csávó aztán azt fogja csinálni, amit Sándor majd mond neki, nulla ellenállás. Remélem szeptember-október környékén, mikor majd az utolsó négyben leszünk valahol, kéz a kézben fognak eltakarodni Sándorral együtt.
Addigra talán megtalálják a csapat kamu elnökét is, ki szintén eltakarodik, mert ahogyan látszik, maximum a hónap játékosát tudja időnként megválasztani, a kamu elnökséggel együtt.
Pontosan ezek után valamikor kerül majd a klub az önkormányzathoz, 1 forintért. Faxom ebbe, Hemi elátkozott minket
Ez sajnos lehangoló hír. Én nem látom benne az X-et. Nagyon szeretnék kellemesen csalódni, de azaz érzésem, hogy az őszi szezonunk nagyon problémás lesz.
Mashova irtam ezt, de nyilvan vallalom, akarhol is:
„Az edzokerdes margojara. Hangsulyozottan szubjektiv, es velelmezett dolgokat tartalmazo hozzaszolas:
Igen. A rengeteg (tenyleg gyakorlatilag megszamlalhatatlan) rossz edzovalasztas kozott ez lehet az egyik.
Stacok, en probalnek alapbol pozitivan hozzaallni a faszihoz, de ismerve az eredmenyeit, ismerve a szociopata forizs szerepet a klubnal, a nyilvan „oszd meg es uralkodj” hozzaallast, azert jon -jelen tudasunk szerint- ket, egymassal nem dolgozo, de karakteres – nem feltétlenül jó, karakteres!- segededzo es egy kulfoldi, a magyar viszonyokat meg foltokban sem ismero vezetőedző, hogy forizs a hatterbol megmondhasson mindent ugy, hogy nem az ove az elsodleges felelosseg.
Aki hallotta valakitol, az hirbol ismeri azt a permanens alazast, amit Feczko kapott forizstol. Nos az „olasz” eseteben talan mas lesz. Taln mas, mert nagyon szava sem lesz jo darabig, eleg ha palyat megtalalja, ami egyreszt ertheto, masreszt meglhetosen veszelyes.Attol tartok ez sem a csapat javat szolgalja majd, de egyet igerhetek: ha tevedtem fentiekkel, csupa nagybetűvel fogok az edzotol bocsanatot kerni.”
Jákob bácsi inda house!