Kellett a szerencse, hogy visszajöjjünk a lassan szokásos összeomlásunkból (és amit idővel majd mentalitásnak szeretnénk nevezni, de azért többet, jóval többet kell tenni)

Annyiban mindenképp elégedett voltam, hogy ezen a mérkőzésen már legalább helyzeteket láttam a csapattól. Mondjuk a gólokat pont nem abból lőttük, hogy lábról-lábra járt a labda, és a végén valaki a hálóba juttatta, hanem

• egy szögletet gyönyörűen beemelt Szabó Alex,
• Szabó Alex beadását Kántor elől Króner a saját kapujába lőtte (érdekesség: a legutóbbi négy meccsünkön ez a harmadik öngól),
• egy kifejelt beadást Kántor lőtt ollózó mozdulattal a kapuba.

Viszont mindez semmit sem von le abból az érdemből, hogy tavasszal először láthattunk érdemi helyzeteket, dolgoztattuk meg az ellenfél kapusát, miazmás, ami egy labdarúgó mérkőzésen elvárható lenne, pláne egy olyan csapattól, amelyik a bentmaradásért hajt, és ahol ígéret megegyezés van arra vonatkozólag, hogy ez a bentmaradás május 4-ig megtörténik. (A dolog állása: mínusz egyből kell hét forduló alatt plusz kilencet csinálni, vagyis vagy a Soroksárnál, vagy a Békéscsabánál kell ennyi idő alatt a lehetséges huszonegyből tíz ponttal többet szerezni úgy, hogy a Tatabánya mögöttünk marad. Maga a tíz pont is közel 1,5-ös pontátlagot jelent, viszont ha más is szerez pontot, akkor ennél jóval több kell majd. Hajrá, hajrá! Csináljuk meg!)

_idővel talán mentalitásnak fogjuk nevezni

A másik pozitívum, hogy ha szerencsével is, de vissza tudtunk jönni a meccsbe. Amikor a Soroksár tíz perc alatt fordított, egy kanyit nem adtam volna a bentmaradásunkért, ahogy sokan mások se. Egyszerűen ugyanúgy összeomlottunk, mint Ajkán, és ugyanúgy az ellenfél durvasága, és egy véleményes bírói ítélet miatt. A helyzet annyival volt súlyosabb, hogy Hangya agyrázkódását, illetve annak következményeit végignézte a csapat a félidőben, halhatták, ahogy az orvos nem engedi vissza a pályára, és láthatták, ahogy sír, mert nem jöhet vissza. (Utóbbit Feczkó sajtótájékoztatójából tudhatjuk.)

Érdekes módon, az ilyen előzmények inkább mentálisan erősebbé szoktak tenni csapatokat, még akkor is, ha több játékos számára szokatlan poszton kénytelen játszani. Ilyenkor extrán kell koncentrálni. Ezzel szemben mi az első lehetséges alkalommal gólt kaptunk, majd ugyan fejeltünk egy kapus által a kapufára tolt labdát, mégis a Soroksárnak voltak helyzetei, majd egy súlyos védelmi hibát követően Szabó Szilárd felvarrta a rövid felsőbe. Alig tíz perc és 2–1 oda.

Egy látványosan összeomlott csapatnak kellene megfordítania egy meccset nagyjából fél óra alatt, mert ha nem, akkor gyakorlatilag el lehet könyvelni a kiesést, hiszen pont a leggyengébb ellenfelekkel szemben maradnánk mind a pályán, mind mentálisan alul.

Rohadtul, de rohadtul kellett Króner öngólja, és időben talán a legjobbkor jött. Volt még hátra hosszabbítással együtt nagyjából húsz perc, a tábor felé támadtunk, meg kell legyen. Hogy őszinte legyek, itt kezdtem el gecire izgulni. Egyszerűen nincs jobb szavam erre, tényleg gecire. Nem nagyon, nem nagyon-nagyon, hanem gecire. Ezt a meccset valahogy és mindenképp meg kell nyerni.

Az nem lehet, hogy egy félidőn át simán uraljuk a játékot, majd egy vélelmezett igazságtalanság miatt összeomlunk, és jön az újabb vereség. Ha ennyire egyszerű lenne ellenünk játszani, akkor mindenki így csinálja majd. Egy kis szükségtelen durvaság, lehetőleg a bíró háta mögött, és a Honvéd összeomlik.

Amennyiben akarunk valamit a bentmaradástól, akkor sutba kell dobni az igazságérzetet, mert az NB II-ben nem lornyonos úriemberek párbajoznak egymással a lovagiasság szigorú szabályai szerint, hanem egy csomó türhő addig rugdossa egymást, amíg az egyik fel nem adja.

Igazságtalanság ért? Nabumm, bazmeg, ez egy ilyen sport. Lépj túl rajta, mert itt ez a feladat, ezt kell megugrani.

Kellett Króner öngólja (ismét Kántor elől lőtte el valaki a labdát – mintha nem bíznának benne az ellenfél játékosai), hogy egyáltalán legyen esélyünk bentmaradni, hogy valamire azt mondhassuk utólag és erősen hunyorítva: ezt mentalitásból csináltuk meg.

Ajkán nem tudtunk túllépni magunkon, és félek, most sem sikerült volna, ha nincs az öngól.

Márpedig tényleg ennyin múlik. A közvetlen ellenfelekkel szemben nem szabad fejben alulmaradni, mert nekik jóval nagyobb rutinjuk van a szarnak levésben, a kiesés elleni fociban, magában az NB II-ben. Ráadásul a többségüknek minden mindegy, hiszen a klubjuknak sincs valódi célja.

_hosszabb lett a keret

_darabra

Ha Puskás visszavonultatott 10-es mezét nem számoljuk, akkor idén 45 mezre került szám, név és Honvéd-címer. Márpedig ez rettenetesen sok. Hogy érzékeltessem a méretét:

• 2017-ben 30 mezzel lettünk bajnokok.
• 2023-ban 36 mezzel estünk ki az NB I-ből.
• az előző szezonban 34 mezt használtunk.
• a Covid alatti bajnokságokban 41 és 49 mez kellett, mert beöltöztettünk mindenkit, aki elmúlt 16 éves és nem volt fertőzött.

A 40-es számot akkor szoktuk elérni, amikor nagyon nagy a baj, amikor hirtelen és gyorsan kell tucatjával játékost igazolni, mert elbasztuk a koncepciót. 2014/15, amikor majdnem kiestünk és télen kilenc játékost igazoltunk (46), 2010/11, amikor kerestük a kiutat egy furcsa kupadöntő után (45), vagy 2021/22 Kun Gábor utolsó éve (43).

Az idei 45 sok, nagyon sok.

_lett kit kire (tudunk cserélni)

Az eddig lejátszott 20 forduló alatt 87-et cserélt a négy edzőnk.

Jól látható, hogy

• Feczkónak van esélye úgy cserélni, hogy a pályán lévő játékosoknak pozitív lesz a gólkülönbsége. Tehát, ha behoz valakit mondjuk 1–1-nél, és a mecset 3–2-re megnyerjük, akkor a behozott játékos gólkülönbsége +1, tehát pozitív.
• Laczkó alatt viszont konkrétan remegni kezdett az ember, amikor cserélni készült. A hat pozitív cseréjéből három Csákváron történt, 0–3 után lőttünk a becseréltekkel egy gólt, kettő pedig Sorksáron, szintén 0–3-nál, és szintén lőttünk egy gólt. Az egyetlen valóban pozitív cseréje a Vasas ellen végül gólt szerző, Holman helyére beálló Keresztes volt.
• visszatérve Feczkóra: a Budafok ellen két pozitív cseréje se ért semmit, Tatabányán három is működött, a Kozármisleny ellen öt, bár akkor már megnyertük a meccset (3–0 után érkezett mindenki), most pedig a Soroksár ellen 1–1-nél nyúlt bele, és lett a vége 3–2. Öt meccsen nem rossz arány, pláne az előzőek tükrében.

_a szertáros dönti el a meccseket

A piros-fekete mezünkben utoljára a Vasas ellen nyertünk az őszi utolsó fordulóban (előtte pedig nyáron, a Mezőkövesd ellen). Azóta kettőből nulla pont. Ehhez képest a fehér mezünk utolsó négy meccse:

• Kisvárda–Honvéd 1-1
• Tatabánya–Honvéd 1-4
• Honvéd–Kozármisleny 5-0
• Honvéd–Soroksár 3-2

_kis ollózástörténelem

Viszonylag ritkán lövünk ollózós gól a Bozsikban. Hirtelen utolsóként 2010 tavasza ugrik be, hogy akkor láthattunk ilyesmit, viszont akkor rögtön kettőt.

Kezdte március 6-án Sorin Botis az MTK elleni 4-1-en. Emlékszem, araszolt fel a szögletünkhöz, amikor Ricsike rákiabált a lelátóról: „Ollózz, Botis!” Az pedig megfogadta – és ollózott. Ricsike ezt követően széttárt karral, orrát büszkén felhúzva szaladgált oda-vissza a korzón: „Én megmondtam, én megmondtam, én mondtam neki!”

Két hónappal később, a bajnokság utolsó fordulójában, a Fradi ellen aztán következett a valószínűtlen: Angelo Vaccaro a saját, kivédett tizenegyesét ollózta vissza, és döntötte el a meccset.

Két érdekesség:

• ez a meccs volt Lipcsei utolsó pályára lépése a Fradiban – tegnap Lipcsei volt az ellenfél edzője, még ha nem is ő ült a padon.
• a Honvédban első meccsét játszotta Kemenes Szabi – Szabi 2016-os távozása óta Kántor Kevin vette fel először az ikonikus 71-es mezt.
• Brockhauser akkor is, és most is a Honvéd kapusedzője.
• Morales mellett Csábi Jocó volt a pályaedző – most a BVSC edzője, Craig Short mellett pedig Csató Sándor – most a Békéscsaba edzője. Mindketten közvetlen ellenfeleink a kiesés elkerüléséért.

Kántor ollózása:

_osztályozókönyv

disclaimer: az első négy forduló eredményeit – terveink szerint – még a mai nap folyamán feltöltjük az éves összesítő táblázatba.

címlapkép: 1909foto

✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. || vh összes bejegyzése