Bár kár a babonában bízni, az egyszeri szurker mégis sokszor fordul ezen eszközökhöz kínjában 1-1 rangadó előtt. Én is így teszek most – a Fradi ellen bevált a táblázatos-összehasonlítgatós felvezetés, legyen hát most is így. Igaz, most nem kezdőcsapat-tagok, inkább egyéb szempontok mentén gyaloglunk végig sajátjaink és az ellen különböző adottságain, jellegzetességein, azt firtatva, vajh’ kinek a javára billenhet az esélymérleg nyelve.
Lássuk hát a részleteket.
Hát ennyi. A szubjektív matek a lilákat hozta ki győztesnek, ami nem is baj. Ha én tudományosan Kispest-sikert tippelek az 10-ből egyszer jön be, s ezt a Fradi ellen már ellőttem idén.
És még valami. Nézzük csak meg, véletlen mennyi is jött ki nekünk összpontszámnak. 42. Aki olvasta a Galaxis útikalauz stopposoknak c. remekművet Douglas Adams tollából, tudja, hogy a Világmindenség titkát megfejteni hivatott, „Mi az élet értelme?” kérdésre a szigorú gigaszámítógép által kidobott válasz pontosan egyezik ezzel a számmal. Ráadásul melyik villamos visz ki minket a Szentélyhez?
Egy vallomással kezdem: nekem az igazi Honvéd-mez mindig a Skála logós 10-es marad a 80-as évekből. Szeretem a mai Détárit is, aki a sportmédia állandó hőbörgője, de nem szeretem azt a Lajost, aki immár másodszor szegődött ugyanahhoz a zöld klubhoz. Pedig volt idő, amikor éppen Döme jelentett húshegynyi veszedelmet a Fradi kapujára.
Nincs okom kételkedni Détári szavában, de első Fradihoz igazolása örömére ostorral mért csapást honvédos arcomra a puszta hercege (a csárdás királya). Azt mondta, hogy gyerekkora óta Fradi-drukker. És lám, ezt is meg tudom bocsátani neki, de arra azért nem vetemednék, hogy akár miatta egy kicsit is szorítsak a Fradiért.
Inkább gondolok nedves szemekkel 1985 húsvétjára, amikor egy kettős rangadón az orrom előtt vert kettőt az FTC-re a Népstadionban. A pontos napra nem emlékszem, de húsvét volt az tuti. Először is bevillan, ahogy nagyi fortyog: „hogy lehet nagyszombaton meccsre menni”, de szerintem, ha létezik a menny, akkor Krisztus is meccset néz onnan húsvétkor. A rigmusra is emlékszem a stadionból, melyet egy évre rá a magyar-brazilra alkalmaztak az alanyi költőként működő szurkolók. Itt a húsvét, itt a nyúl: Honvéd-Fradi három-null!
Itt a húsvét, itt a nyúl…
Az akkori Vincze Géza-féle Fradit minősíti, hogy a gránitkemény hátvéd, Jancsika Karcsika volt a legveszélyesebb emberük, ám erre válaszként a mi beállósunk Garaba (később a vasutasok aranya) vert egy gólt. Na, kinek a passzából? (Vincze Géza az 1984-es ifi európa-bajnokokra építette volna csapatát, csak az ifik legjobbját, Kovács Kálmánt felejtette el leigazolni. KK nálunk játszott és Dömével szemben ő sosem mondta, hogy gyerekkora óta fradista.)
Csak a felvezető meccs (Vasas-Dózsa 2-2) második félidejére értünk ki. A nagypapát vártuk volna meg a metró kijáratnál, de nem jött. Mobilról még nem hallottunk akkoriban, úgyhogy nem tudott ránk csörögni az öreg. Nyolc éves kölyökként aztán fasza volt ordas dumákat és a fradi táborból rigmusokat hallgatni a lelátón, melyeket eszetlen nagy királyként idézgethettem a suliban hétfőn („csik-csik-csik-úttörőcsik” vagy „lila majmok, mit akartok”, persze „Honvéd-drukker segge kukker, abba néz a Fradi-drukker).
„Azért ez a Törő nemcsak a kocsmában érzi jól magát” – jegyezte meg mögöttünk egy őszes tag. Igen, én még láttam Törőt is, de véletlenül sem miatta mentünk ki két tesómmal meg jó apámmal a stadionba. Mi a Dömét akartuk, s hamar eljött a 40 méteres keresztzsugák, a kivétel nélkül veszélyes szabik és szögletek, a dömés cselek és a pontos-erős lövések ideje is. Az elején támadgatott a Fradi, de ahogy egy Népstadionbeli lakos jelezte, nem volt átütőerő a játékukban.
Hol a pipa?
Bezzeg a miénkben! Elég, ha azt mondom, nem volt túlzás a három-kopasz sem, sőt. De a lelátón is zajlott az élet. A fölső karéjból láttuk, ahogy alattunk a Honvéd táborba a piros-fehér zászlók közé keveredett néhány lila is: bosszút állni az úttörőcsikezésért (képzelnénk ma Újpest-fant a kispesti ultrák között, nemcsak a zászlaja, de a feje is lila lenne hamarosan az ütlegeléstől). A Fradi táborból rá is kérdeztek a Dózsa-zászlókra, mire a tagok hirtelen elejtették azokat, majd röhögve üvöltötték vissza a fradistáknak: ”Szivattyú, szivattyú”.
Nem volt nálam boldogabb kölyök a meccs után. Lelkendezve faggattam a fatert, hogy a Döme jobb, mint az Öcsi? Apa nem akart a lelkembe gázolni, elnéző mosollyal mondta a bölcset: „más a kettő”. Én viszont már a Honvéd következő évi BEK menetelésre készültem és a válogatott részéről mexikói világbajnoki címet haluztam.
Egyik se jött össze, bár a Honvéd a végső győztes Steauát itthon még verte Bodonyi góljával a BEK-ben, aztán jött a bukaresti 4-1 és két év múltán Döme is kiröppent Frankfurtba. Azóta jöhetett Pista, a legnagyobb király, a kutyabőrös séróbáró, Illés Béci, vagy Torghelle Sanyi, nekem csak Döméék maradtak az igazi Honvéd.
A mai napon ünnepli 70. születésnapját a magyar futball egyetlen aranylabdása, a válogatottban 75 mérkőzésén 31 gólt szerző ferencvárosi legenda.
Klubjával négyszeres magyar bajnok, egyszeres VVK-győztes, valamint egyszeres Magyar Kupa-győztes. Világbajnoki ötödik, hatodik, EB bronzérmes, negyedik, olimpián harmadik, vébé (társ)gólkirály, világválogatott, háromszoros magyar gólkirály.
Egy apró líbiai kitérő és egy MTI-nél való újságíróskodás kivételével, 1952 óta áll a Ferencváros szolgálatában, eleinte játékosként, majd vezetőként, végül szakmai tanácsadóként.
Az Üllői úti FTC-pálya 2008 óta viseli az Albert-stadion nevet.
A blog szerzői, valamint olvasói nevében szeretnénk boldog születésnapot kívánni a nemes ellenfélnek!
Kecskemét re-loaded. Alapvetően halovány teljesítmények egy kábé jó első félidő utáni rémámot követően. Rémálom? Nem is jó szó. Inkább se íze se bűze szenvedés. Az Újpest ellen jóval több kell ennél, bízzunk benne, hogy jókor jött a pofon.
KEMENES: Szabinak az első féidőben nem igazán volt védenivalója, a másodikban pedig ami veszélyes helyzete volt azt beverte a Pápa. Nem ő tehetett a kapott gólokról, de ma bravúrt sem hozott. Nehéz kérdés hogy mit kapjon, végül az 5-ös a megoldás.
LOVRICS: Ronda lekönyöklése (köszönjük, Ferenczi Fair Play Pista) után vérét adta a csapatért fizikai értelemben. Sajna az ütés és az ennek nyomán az orcájára felkerülő, rosszabb Walt Disney rajzfilmek bajuszkötőit idéző kötés is visszavethette teljesítményét, ma kevés volt tőle a lovricsi extra, földön pedig könnyen verik meg sajnos. De hát nem is ezért szeretjük. 4.5. BOTIS:Jó helyezkedés és megbízható játék hátul, s ha dugója kicsit jobban sarokra megy az első félidőben, Szűcs valszeg azonnali nyugdíjkérelmet nyújt be a pápai városi jegyzőnek a Bright tavalyi bombája utáni második megaláztatás miatt. A második félidei öngólt igencsak sajnáljuk, nagyon rosszkor jött. Ezért vonok le csupán egy kalkulust. 5. DEBRECENI: Az első félidőben nem volt vele gond, a másodikban a csapattal együtt ő is eltűnt a pályáról mint az önkontroll Puhl Sándorból a III. félidő széria beindulásával. Máig nem értem mi volt itt. 4.5. HAJDÚ:Cérnahangú balosunk régóta akarja bizonyítani hogy helye van a kezdőben, és tegnap már összességében közelített a basic-Hajdú pörformanszhoz. Remekbeszabott szabigólja után nagy gát szakadt át benne szemmel láthatólag: az első félidő hátralevő részében a csapatjátékban is hasznosan közreműködött. A második félidőben a csapattal együtt játszotta el a Metallica ‘Fade to Black’-jét. Kár. 5.
TCHAMI:Gyors és lendületből remekül cselez a csöppnyi Csámi Krisztián (ahogy Supka aposztrofálta a sajtótájon) de a passzok, az összjáték… ott jön a tipice afrikai hamari oktalanság. Mindenesetre én még pályán hagytam volna mert gyorsaságban szemmel láthatóan alázta a pápai doom-os védelmet, egy véletlen jó beadása meg lehetett volna. 4.5.Cseréje, Ivancsics Gege fájdalmasan formán kívül van. Az a 22-es csapdája, hogy Gellért lelkizős arc, kell neki a bizalom hosszabb távon, amit viszont ilyen teljesítménnyel nehezen kap majd meg. Vicious circle… 4. HIDI: Akassout kellett volna pótolnia, ez nem nagyon sikerült az idén amúgy szép fejlődést mutató ifjúnak. Kezdésként olyan volt, mint én a hétfői focikon: mindig pont egy kicsi hiányzott a tökéletes szerelésekhez – de az épp annyira, hogy abból indul az ellen. A félidő végére felpörgött, majd a másodikban, mint az egész csapat…folytassam? 4. ZELENKA:Nem találta az ívet az elején, első hozzá méltó passzára a 42. percig kellett várni – igaz, akkor egyből kettő is érkezett a cseh varázskalapból. A második félidei halványodásban hátsérülés is „segítette” őt. Fájó szívvel írom le, de nem ez volt élete meccse. 4.5.Cseréje, Horváth Adri bejött, csípett, rúgott, harapott és eladott egy-két labdát. 4. NÉMETH:Ma inkább ő vitte a kermesteri pálcát de pontatlanabbak voltak a passzai a Vidi elleni alakításánál. Viszont szóban remekül irányította a csapatot az első félidőben, igazi vezér volt a pályán, régi hiánycikk nálnk az ilyen… összjátékban pedig igen is hasznos volt labdatartása-osztogatása. A második negyvenöt perce dettó, mint a csapaté. 5. Cseréje, Szekulics ugyan csak 10 percet kapott de ez a kis idő, valamint a múlt heti NB2-es meccs a REAC ellen engem meggyőzött arról, hogy Montenegróban a helye. (–).
DÉLCZEG: Indiszponált volt a passzoknál, mint Mészöly Kálmán egy kvízjátékban, de hajtással ma sem volt gond. Sajna, a támadójátékot ma inkább lassította, az előre-asszisztok ezúttal nem jól sültek el. 4. DANILO:Három nagy helyzet, ebből egy óriási. Rendszeresen jól fordult le emberéről, gyors, és jól kezel labdát… viszont a helyzetkihasználása lassan Abraham és Abass díjas. A 16-oson belüli passzjátékkal is voltak gondok most Pápán. Volt már jobb meccse is. 4.5.