Mastodon Mastodon

A Megújulás Évtizedének hirdették, elköltöttünk rá párszáz milliárdot, mégis ugyanúgy sehol sem tart a magyar labdarúgás

Kösz, Csányi! Kösz, Orbán! Kösz, mindenki!

2011 telén az MLSZ meghirdette a Magyar Labdarúgás Fórumát, vagy valami ehhez nagyon hasonló nevű rendezvényt, és ott, a nagyközönség érdeklődése előtt jelentette be a következő tíz év stratégiáját, hogy honnan hova szeretnék ha eljutna a Magyar Labdarúgás.

A februárban bedobott vitaanyag hangzatosan „A megújulás évtizede” néven futott, amit augusztusban követett a kevésbé harsány című, de már elfogadott anyag: „A magyar labdarúgás stratégiája”. Utóbbit 2015-ben, vagyis féltávnál felülvizsgálták, arról külön jelentés született.

Most 2017 vége van, a válogatott nem jutott ki az oroszországi vébére, a nemzetközi kupacsapataink másfél hónapja elhagyták Európát, az NB I. nézőszáma csökkenőben, talán érdemes megnézni, ha már volt olyan felelőtlen az MLSZ, hogy számokat mondott, akkor hogyan is állunk ezekhez a számokhoz képest?

A népszerűség

képernyőkép: MLSZ / A magyar labdarúgás stratégiája
mutató 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
átlagos nézőszám 2812 3858 2844 2993 2505 2602 2705 2639
2011=100% 100 137 101 106 89 93 96 94
elmaradás -188 +358 -1156 -1567 -2495 -3398 -4295 -5361
legmagasabb FTC
5567
DVTK
7793
FTC
6357
FTC
9012
FTC
8384
FTC
7737
FTC
6721
FTC
6435
terv felett
(csapat)
6 7 4 3 1 1 0 0
terv felett
(mérkőzés)
95
(239)
107
(240)
63
(240)
43
(240)
29
(240)
17
(198)
8
(198)
1
(62)
3000 felett
(százalék)
95
39,7%
142
59,2%
92
38,3%
80
33,3%
61
25,4%
57
28,8%
58
29,3%
17
25%

forrás: a magyarfutball.hu adatsorai. Az oszlopokban a bajnoki évek szerepelnek: a 2011-es a 2010/11 és így tovább. Érdekesség, hogy az eredeti vitaanyagban az idei szezonra kilencezres átlagot jósoltak, ami jövőre tízezer fölé kúszott volna – ezt módosították a képen látható „reálisabb” számokra. || A 2014/15-ös bajnokságig az NB I-ben 16 csapat szerepelt. || magyarázat: elmaradás – nominális elmaradás a stratégiai anyagban szereplő számhoz képest; legmagasabb – az adott bajnokság legmagasabb átlagnézettségű csapata; terv felett (csapat) – az adott bajnokságban az MLSZ által elképzelt nézőátlag felett teljesítő klubok száma; terv felett (mérkőzés) – az összes mérkőzés száma, amelyik felette van az MLSZ által tervezett átlagnak (zárójelben az összes mérkőzések száma); 3000 felett – a legalább 3000 nézőt vonzó mérkőzések száma és aránya a bajnokságban.

Az NB I. átlagos nézőszáma a 2010/11-es idényhez képest csökkent, vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy az egyetlen 2011/12-es szezont leszámítva évek óta nagyjából változatlan. Vajon mire alapozták, hogy évi ötszáz fős átlagnövekedéssel mára nyolcezren járnak majd a stadionokba? (Megjegyzés: az NB I. tizenkét csapatából jelenleg csak négy játszik legalább 8000 férőhelyes stadionban, miközben négy stadion befogadóképessége ennek felét, a négyezer férőhelyet sem éri el.)

Jól látszik, hogy még a rendre legmagasabb számokat hozó Ferencváros nézettsége is csökken az új stadionja átadása óta. Sőt, idő közben a 2016/17-es bajnokságra már az MLSZ által kívánatosnak tartott NB I-es átlagnézőszám alá sikerült zuhannia.

A táblázat következő részében taglalt regisztrált játékosok számába ne is menjünk bele, pár kattintással könnyedén találhatunk több tucat olyan cikket, ahol a TAO-pénzek lenyúlása lehívása miatt a fél falut bejelentik igazolt labdarúgónak 6-tól 60 éves korig, aztán kapják nyolcan kiállva a harminc gólokat.

képernyőkép: fejlesztesek.mlsz.hu

A legszebb persze az, hogy az MLSZ – amúgy elég látványos – infografikája szerint a játékosok számának növekedése töretlen siker, a tervezett 120.000 helyett már most 254.000 pár stoplis szaladgál az országban, és ehhez még jön a 874 profi! A siker megkérdőjelezhetetlen, pláne, ha elolvassuk az apróbetűs részt is, ami szerint 2010 végén 133.466 regisztrált játékosnál tartottunk, vagyis a cél már akkor teljesítve volt, amikor azt meghatározták. 

A válogatott és a klubcsapatok nemzetközi szereplése

képernyőkép: MLSZ / A magyar labdarúgás stratégiája

A válogatott //

mutató 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
FIFA világranglista 37 32 44 45 20 26 59
Európán belül 21 19 24 27 13 17 31

forrás: a FIFA világranglistája. Az adott évet a következő évi első ranglistával jellemeztük. A 2017-es érték a legfrissebb, szeptember 14-ei állapotot tükrözi.

A válogatott tavalyelőtt kijutott az Eb-re, óriási siker, meg is látszott a világranglistán. Azóta viszont sorra jöttek a megmagyarázhatatlan eredmények, mint például a döntetlen Feröeren, a vereség Andorrától, a gólképtelen csatársor és a gólképes védelem. Storck mérlege a Európa-bajnokság nyolcaddöntője óta:

  • 3 győzelem, 1 döntetlen, 7 vereség, 13:19-es gólkülönbség (a hazai Feröer nélkül);
  • a negyven százalék alatti mutatóját a viszonylag sokmeccses kapitányok közül csak nagyon kevesen (Verebes, Gellei) tudták alulmúlni;
  • 2017-ben hat meccsen 32 játékost próbált ki, pont ugyanannyit, mint tavaly tizenkét meccsen;

Könnyen megállapítható, hogy az Eb egy csodálatos, erősen rendszeren kívüli jelenség volt, minden másban alig tapasztalni előrelépést. Storck behozta a profivilág apróságait, mindent mérnek, mindent kielemeznek, mindenre van valami remek ötlet, miközben a pályán ugyanabból az anyagból kell gazdálkodni, amivel a korábbi szövetségi kapitányok is befürödtek. A válogatottat világranglistán mérni teljesen felesleges célkitűzés, pár pillanatra leválasztható a hátországról, azonban komolyabb időtávon úgyis győznek a hagyományos kényszerítő erők.

A klubcsapatok //

idény BL Európa-liga utolsó mérkőzés
2011/12 DVSC, 3. kör MTK, 1. kör
Honvéd, 2. kör
Videoton, csoportkör
2012.12.07.
Videoton
2012/13 Győr, 2. kör Videoton, 1. kör
DVSC, 2. kör
Honvéd, 2. kör
2013.07.25.
DVSC, Honvéd
2013/14 DVSC, 3. kör FTC, 2.kör
Győr, 2. kör
DVTK, 3.kör
DVSC, rájátszás
2014.08.28.
DVSC
2014/15 Videoton, 3. kör MTK, 1.kör
FTC, 2. kör
DVSC, 3. kör
Videoton, rájátszás
2015.08.27.
Videoton
2015/16 FTC, 2. kör DVSC, 2. kör
MTK, 2 .kör
Videoton, 3. kör
2016.08.04.
Videoton
2016/17 Honvéd, 2. kör Vasas, 1. kör
FTC, 2. kör
Videoton, rájátszás
2017.08.24.
Videoton

Ismét egy mutató, ami nem indult rosszul, vagy legalábbis összhangban a tervekkel. A Videoton rögtön a stratégiai anyag bemutatását követő évben bejutott az Európa-liga csoportkörébe – megfelelve az átmeneti egy ősz/egy csapat kvótának. Azóta az elvárás emelkedett: két csoportkör, miközben az egyik csapat megéli a tavaszt.

A valóság ezzel szemben sokkal szomorúbb: 2012 óta a szeptembert sem sikerült elérni, sőt, volt, hogy az augusztust is csak azért, mert a Videoton dániai visszavágója éppen átcsúszott.

Az elmúlt öt évben háromszor sikerült egy-egy csapatnak eljutni az Európa-liga rájátszásáig, vagyis a csoportmeccs előtti utolsó selejtezőkörig. A háromból kétszer kellett az is, hogy a Bajnokok Ligája átszervezése miatt, aki megéli ott a harmadik kört, de kiesik, az még próbálkozhat az Európa-ligában. Saját jogon, vagyis menetelve egyedül a Videotonnak sikerült elmennie a rájátszásig.

Abba pedig most ne menjünk bele, hogy mennyi volt a klubok költségvetése 2011/12-ben és mennyi most, valamint, hogy ennek a növekménynek hány százaléka származik különféle közvetett vagy közvetlen állami támogatásokból? Tehát a még több pénz, az egyre javuló feltételek, a sportbarát kormányzat együttesen is legfeljebb arra volt alkalmas, hogy a klubcsapatok ugyanúgy véletlenszerűen érjenek el egy-egy csoportkört.

Felelős nincs, csak védnökök

képernyőkép: MLSZ / A magyar labdarúgás stratégiája
  • Csányi Sándor // még mindig az MLSZ elnöke.
  • Berzi Sándor // még mindig az MLSZ elnökségének tagja, lassan 30 éve(!!!) lát el fontos pozíciókat a szövetségben.
  • Balogh Gabriella // még mindig az MLSZ elnökségének tagja. 2011-ben az OTP egykori marketingvezetőjeként került az elnökségbe, később az Indexet akkoriban kiadó CEMP médiacsoport igazgatósági tagja, a Forbes 2016-os listája szerint az ötven legbefolyásosabb nő egyike Magyarországon. Egyéb kapcsolata a labdarúgással nem közismert.
  • Bánki Erik // még mindig az MLSZ elnökségének tagja. Rövid megszakítással 1998 óta a FIDESZ országgyűlési képviselője, 2006-tól az országgyűlés Sport- és Turizmus bizottságának elnöke. A nemzeti közvagyon átminősítésének nagy barátja.
  • Dankó Béla // még mindig az MLSZ elnökségének tagja. 2010-től a FIDESZ országgyűlési képviselője, egy időben a Békés Megyei Labdarúgó Szövetség alelnöke, majd elnöke.
  • Dr. Kovács Árpád // az Állami Számvevőszék elnöke 2009-ig, majd 2012-től a Költségvetési Tanács elnöke, mellékesen például a Magyar Villamos Művek felügyelő bizottságának elnöke. A 2015-ös tisztújításnál került ki az elnökségből. Egyéb kapcsolata a labdarúgással nem közismert.
  • Dr. Radev Anthony // még mindig az MLSZ elnökségének tagja. Korábban egy nemzetközi üzleti tanácsadó vállalat magyarországi vezetője, majd a MOL igazgatóságának tagja. Egyéb kapcsolata a labdarúgással nem közismert.
  • Tarsoly Csaba // az egykori Győri ETO és az egykori Quaestor Csoport tulajdonosa. Egy komolyabb fiktív kötvénykibocsátási sztori miatt 2015 óta előzetes letartóztatásban van.
  • Dr. Vizi E. Szilveszter // Orvos, az MTA elnöke 2002 és 2008 között. A 2015-ös tisztújításnál került ki az elnökségből. Egyéb kapcsolata a labdarúgással nem közismert.
  • Dr. Vági Márton // még mindig az MLSZ főtitkára. Az OTP felügyelő bizottságának tagja, korábban az Állami Privatizációs Vállalat (ÁPV Zrt.) mindenféle igazgatója, majd a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke.

Jelenleg tagjai az MLSZ elnökségének:

  • Dr. Török Gábor // politológus. 2013-tól az MLSZ női bizottságának elnöke, majd 2015-től az elnökség tagja.
  • Garancsi István // oligarcha, a Videoton tulajdonosa. Egyéb vállalkozásai mellett, nem sokkal a Groupama Aréna átadását követően az érdekeltségébe került a stadionépítésekben igencsak bejáratott, és pont a Groupama Arénát is építő Market Zrt. is, amely később a budapesti vizes világbajnokság körüli közbeszerzések egyik fő nyertese volt.
  • Nyilasi Tibor // korábbi neves labdarúgó, továbbá egyéb jellegű túlélő az MLSZ-ben.

Tőlük vártuk, várjuk tehát, hogy a következő alig több, mint két év elég legyen ahhoz, hogy a kétezertízeseket valóban a „megújulás évtizedének” nevezhessük.

Szép dolog a futballpályák építése, az amatőr- és női futballisták számának felturbózása (utóbbi például adminisztratív döntéssel, az NB I-es klubokat kötelezve csapatok indítására), de azért legyünk azzal tisztában, hogy a nagy sikerpropaganda mögött egy parazitizmusra (át)nevelt labdarúgást találunk, amelyik képtelen az önfenntartásra, képtelen a saját jövőjére gondolni, mert minden attól függ, hogy a szövetség mit ír elő számára, és ehhez mennyi pénzt folyósít és kinek a kormányzat. Tőlük várjuk tehát az eredményességet, valamint azt, hogy tömegek álljanak az így elképzelt Új Magyar Labdarúgás mellé.

A köztévé már beállt a sorba: 110% labdabirtoklás

A nagy kérdés

Valaki érez bármi kapaszkodót, lát bármit, ami úgy előremutató, hogy lehet is belőle valami? Pénz van dögivel, stadion dettó, papíron labdarúgó is, ahogy a szándékot is állandóan megvallják, de valahogy – és ez lehet az én hülyeségem – egyáltalán nem lobog a hajam ebben a hűdenagy meglódulásban. Amit én látok, hogy pár korábbi visszásságot megszüntetve, a helyükre újabb visszásságokat helyeztünk, tehát ugyanúgy nem tartunk semerre, vagyis semmilyen értelmes irányba, csak most drágábban csináljuk ugyanazt.


2015-ben, Csányi újraválasztása alkalmából már foglalkoztunk egyszer a témával, és akkor is meg kellett állapítanunk, hogy a „Megújulás évtizede” és az abban foglaltak egyáltalán nem képezik az MLSZ céljait, vagy ha igen, akkor egyszerűen és totálisan elszakadtak a magyar futballvalóságtól.


Akkor és most

2010-ben (a Csányi-féle MLSZ előtt) 16 csapatos volt az NB I. és a fordulók nyolc meccséből ötöt-hatot (63-75%) közvetített a tévé. Egyet pénteken, kettőt-hármat szombaton és kettőt vasárnap.

2016-ban 12 csapatos az NB I., és a fordulók hat meccséből kettőt (33%) közvetít az idő közben megalapított sportköztévé. Könnyen kiszámolható, hogy fordulónként három-négy közvetítéssel, vagyis alkalmanként 100-200 ezer nézővel kevesebben követik a magyar futballt, ami egy hétvégére 300-800 ezer embert jelent, harminc fordulóra vetítve pedig 9-24 millió nézőt. Ennyi bukta simán belefér.

Ennyiből egyszerűen kiszámolható, hogy amióta Csányi Sándor az MLSZ elnöke, az NB I-et mind a tévében, mind a helyszínen egyre kevesebben nézik.


2010-ben így nézett ki az NB I. végeredménye: Debrecen, Videoton, Győr, Újpest, ZTE, MTK, FTC, Haladás, Honvéd, Kecskemét, Pápa, Kaposvár, Vasas, Paks, Nyíregyháza, Diósgyőr. (Félkövérrel a jelenleg is NB I-es klubok.)

2010 és 2017 között jelent meg az NB I-ben a Felcsút (2013/14), a Mezőkövesd (2013/14), a Gyirmót (2016/17) és a Balmazújváros (2017/18). A négy település közül Balmazújváros a legnagyobb a maga 18 ezer fős lakosságával. Mind a négy klub új stadionban játszik.

2010 és 2017 között tűnt el az NB I-ből a Győr, a ZTE, a Kecskemét, a Kaposvár, a Pécs, a Nyíregyháza és a Siófok – a közeli visszajutás reménye nélkül. Ebből a hetesből a Siófok a legkisebb 25 ezer lakosával, a második pedig Kaposvár 68 ezerrel. Kaposváron és Zalaegerszegen 2017-ben adták át a korábban háromnegyedéig felújított stadionok utolsó szakaszát.


színmagyarázat: kék – megyék, ahol 2010-ben és 2017-ben is van NB I-es csapat; sárga – megyék, ahol 2010-ben volt NB I-es csapat; halványabb sárga – megyék, ahol 2011 és 2017 között volt NB I-es csapat

Az NB I. lakosságarányos lefedettsége 2010-ben így nézett ki: a tizenhatból öt csapat volt budapesti (31%), a maradék tizenegy csapat pedig tizenegy megyét képviselt. A vidéki klubok városainak összlakossága: 1,083 millió fő, ami átlagosan 98.450 főt jelent.

A 2017/18-as bajnokság tizenkét csapatából négy budapesti (33%), a maradék nyolc csapat pedig öt megyét képvisel. A vidéki klubok településeinek összlakossága: 599 ezer fő, ami átlagosan 74.875 főt jelent.

(Ugyanez a két év a megyék teljes lakosságára vetítve: 4,55 millió vs. 2,09 millió, vagyis a Budapesten kívüli lakosság 56,4 és 25,9 százaléka.)


Ami viszont nem változott: az MLSZ ugyanúgy nem kérdezi meg a szurkolókat és a labdarúgás egyéb szereplőit, hogy mit szeretnének, mint előtte, hanem megy a saját feje után (vö.: érdeket képvisel, de nem érdekli, hogy mi a képviseltek érdeke). Sőt, még ahhoz a pofátlansághoz is volt képük, hogy a színvonalában és módszertanát tekintve csak a nemzeti konzultációkhoz mérhető kérdőívükre adott válaszokból azt szűrjék le, hogy a „szurkolók támogatják az MLSZ stratégiai céljait és eszközeit”. 

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. ||

“A Megújulás Évtizedének hirdették, elköltöttünk rá párszáz milliárdot, mégis ugyanúgy sehol sem tart a magyar labdarúgás” bejegyzéshez 35 hozzászólás

  1. Jó pár olyan dolog van, amire Kispest-szurkolóként igazán büszkék lehetünk, úgy érzem, hogy szép lassan ezt a blogot is felírhatjuk a képzeletbeli listára.
    Szerintem ez egy remek összefoglaló, szép munka, gratulálok a szerzőnek!

  2. nem szabad elmenni szó nélkül az izlandi sport stratégia mellett sem, aminek részeként több száz műfüves, fedett pályát építettek az országban, és ezzel a futball a legnépszerűbb szabadidős tevékenység lett. A magas minőségű tömegbázis nélkül nem lennének ilyen szintű játékosaik, és Lagerbacknek is jóval nehezebb dolga lenne.

  3. Kedves Blogíró Nem értem alcímedet (kösz ORBÁN) talán ő focizott ? Ne politizáljál,hála Istenek sajtó szabadság van sok olyan oldal van ahol kifejtheted nézeted ha foci helyet politizálsz elköszönök!

    1. A politika belefolyt a labdarúgásba, ergo nem lehet úgy beszélni a fociról hogy ne kerüljön szóba a politika…
      Sajnos ez van, Felcsúton sem azért épült stadion mert létjogosultsága lenne.
      Csányit már rég ki kellett volna rúgni…Ehelyett a sok birka még mindig tapsikol ennek a szar válogatottnak…

    2. Nincs ebben semmi politika (az oldalon nem is szeretnék foglalkozni vele), pusztán arról szól, hogy az elmúlt hét év futballprogramja látványosan nem egyre kevésbé szól a futball önigazgatásáról, saját lábra állításáról, minden valamilyen központi akarattól függ, ami hosszú távon nem biztos, hogy jó.
      Csányi itt ugye a szövetségi akarat, Orbán pedig az állami pénz szinonimája az egyszerűség kedvéért.

      1. Kritizálással egyetértek,de azt kritizáljuk akiket illet egy kicsit unalmas,hogy mindenért egy ember a felelős

        1. Értem én, de ha kinyitok egy Magyar Közlönyt, akkor mindig azt találom benne, hogy a miniszterelnök kijelöli egy focival kapcsolatos téma felelősét (ez a ritkább), vagy közvetlenül a kormány nevében írja alá a futballal kapcsolatos döntéseket. Így azért nehéz másra kenni, ha egyszer s.k. szignózta őket.
          (Igen, tudom, a végrehajtás más kezében van, de ugye létezik visszacsatolás, és ha azt látjuk, hogy valami rosszul, hibásan működik, pazarló, esetleg korrupt, akkor a terület felelősét leváltom, nem bízom meg újra, az adott céggel nem szerződök, netán feljelentést teszek. Ilyen pedig még egyszer sem fordult elő, vagyis formállogikailag minden a legnagyobb rendben megy, pont úgy, ahogy s.k. elképzelte az aláírás pillanatában.)

    3. Átmegyek illemtanba. Saját nyugdíjas hozzátartozódat oktasd ki helyesírásból! (Ez attól független, hogy a Tibor által leírtakkal én sem értek egyet.)

      1. Bátyó! Örüljünk együtt a makulátlan helyesírásodnak! A szövegértést pedig gyakorolni fogom…

    4. Kedves Tibor, nem a szurkolók, vagy a blogírók viszik a politikát a fociba, hanem a politikusok. Manapság lehetetlen a magyar labdarúgás egészéről politikamentesen beszélgetni. Erről nem a blogírók tehetnek, hanem a politikusok, szerintem rossz helyre címezted a reklamációt.

      Mint ahogy az is a miniszterelnök akarata, törekvéseinek következménye, hogy „mindenért ő a felelős”, ugyanis a tudatosan felépített személyi kultusz ezzel (is) jár. Úgyhogy kéréseddel talán a miniszterelnökhöz, vagy az országgyűlési képviselődhöz kellene fordulnod.

      1. Teljesen igazad van. Nem lehet „elővenni” a politikusokat egy fociról szóló blogban, amikor az egész közeg súlyosan és ártalmasan átpolitizált, politikusok játszótere az egész? Na ne! Majd ha valóban üzleti alapra helyezik az egészet, ahogy ezt ígérték sok évvel ezelőtt, akkor nem fog felmerülni senkinek a neve.

  4. Visszatérve a svájci meccsre. Nem számítottam reális eredményre, már ami a magyar csapatot illeti, hiába játszott volna Böde, vagy Dzsudzsák, vagy akárki senki ne gondolja azt, hogy az ország legjobb hátvédsora (tényleg az volt) képes megállítani a svájciakat. Ettől függetlenül a nemzeti 11 megalázása, hogy az nb2-es szintet képviselő Márkvártot becserélték. Sallai legalább odatette magát, abban a pár percben. Nem értettem azt sem, hogy egy, egy csatáros (Ugrai) taktikával mi a pék valagát akarunk, akkor is, ha a két szélső időnként megpróbált beadni.

    Régóta hallom, hogy az összeállításba beleugat a hatalom, de bizonyítani nem tudom.

    Őszintén szólva – és objektív szemlélettel – csodálkoztam azon, hogy Ugrai mellett nincs ott a magas, jó fizikumú Eppel, aki le tudja foglalni a védelem egy részét, másrészt jól is fejel. Most arról ne beszéljünk, hogy idén még nem szórta meg az ellenfeleket gólokkal. Gyanítom, hogy Ő csak csereként jöhet szóba és csak akkor ha kidőltek a csatárok.

    Senki sem ringathatta magát álmokban, még akkor sem ha Dzsudzsák beáll és betalál, hogy ezt a jól szervezett, időnként 10 emberrel (három lépcsőben) támadó svájciakat megverjük.

    Ami a körülményeket és a cikkben foglaltakat illeti, okos ember, vagy vállalkozó nem invesztál olyan dolgokba, aminek abszolút kétséges a kimenetele. De ha az közpénzből valósul meg, az részint régóta ismert dolog (Panem et circenses) másrészt meg túlzott. Milliárdokat költöttek stadionokra (már akiére, mert eddig a miénkre nem) egyes államilag finanszírozott csapatok esetében még az is előfordul, hogy a Fideotonban „játszó” Juhász annyit keres havonta (9 millát), amennyit a nem szponzorált BAJNOKCSAPAT Budapest Honvéd hat-hét játékosa ÖSSZESEN!

    Ez is csak azt bizonyítja, hogy a jól működő Futball Akadémiánkon végzett akadémisták beépítése NBI-es csapatokba több eredményt hozott, mint az államilag túlfizetett mintacsapatok működtetése.

    Storck úrnak szívesen intek búcsút, bár tudom, hogy a magyar válogatott szövetségi kapitányának meg van, volt és lesz kötve a keze, nem fog kapni teljes jogkört, még akkor sem, ha az MLSZ sunyin mosdolyogva kijelenti, hogy az összeállítás nem az Ő dolguk.

  5. Hát igen, elpártolgatunk. Van nekünk elég bajunk enélkül a vergődés nélkül is.
    Igaz nagy baj nem lehet mert egy „mértékadó” szurkerünk szerint hülyék vagyunk, mert negatívan látjuk a fejleményeket. Nem érti, hogy nem mi vagyunk a negatívak, hanem az egész magyar labdarúgás.
    Most javasolta, hogy ne nézzem, ha nem tetszik. Oké, de akkor a éljenek meg a jegybevételből.

    1. @Latabár Javaslom a „felhasználó blokkolása” gombot, használni. Én már megtettem vele kapcsolatban.
      Osztom, hogy a vélemény szabad, és mindenkit meg kell hallgatni,–de „dömesanya” már olyan mélyen van, hogy inkább nem akarom látni miket írogat. Mindenkinek jobb így…

    2. Bocsáss meg, de miért kellene pozitívumokat mondani olyanokról akik képtelenek évtizedek óta egy normális formát mutatni. A Feöeri szövetségi kapitány is egy negatív alak, olvasd már el a véleményét rólunk.
      .

  6. azt nem is állítottam, csak annyit, hogy az, amerre az elmúlt hét év alapján tartunk ugyanúgy vakvágány, mint előtte bármi.

    1. Viszont legalább kurva sok pénz lett „megmozgatva”.
      NERiában csak ez számít, a többi pedig csak ürügy.

    2. Egy „apró” észrevétel:
      A magyar politika és a foci kapcsolatához hozzászólva.
      Ugyebár 1938-1968 közötti Aranykorszakban voltunk a csúcson, voltunk az elsők között. Nos, nézzük meg a „politikai” hátteret is hozzá: Horthy, Rákosi, Kádár-korszakokról van szó. Szerény véleményem szerint a társadalmi közeg, egyazon erős akarat, a Nemzetbe /Népbe és a Hazába / Országba vetett hit és remény, bizalom a tiszta sportban, egy jobb élet reménye, egy dicső Magyarország – akár a futball által – vezérelte az akkoriakat, eleinket! Politikai tudattól, pártállásától függetlenül voltak közös pontok, közös célok!!!
      Ez nincs meg a mai fiatalokban, ifjúságban, az utánpótlásban. Ánblokk az egész közegben! :( Igazából ezen kéne igazán dolgozni, utána lehetne a szakmáról is „pedzegetni”!!!
      Lásd pozitív példaként: Izland, Szerbia, Lengyelország, és még sokan mások…

  7. ez a terv a kiadas pillanataban nem volt realis. Mar akkor sem ertettem az egeszet, hiszen ha teljes strukturalis atalakitasban felnövö gyerekek most kb 12-13 evesek….Masreszröl, milyen a bajnksag GDP aranyos levetitese? a lakossagit lehoztatok, de gazdasagilag is erdekes lehet egy összehasonlitas (regionkent)

    1. minek? alapvetően a központi elosztásból jön a legtöbb klub bevételének jelentős része.

      1. hosszu tavon lehet ez erdekes, ha elöbb utobb jönnek az eredmenyek, es kihatral az allam, van e elmeleti lehetöseg a lokalis szponzoraciora. Hogy Öszinte legyek, en eredmenyeket, hirtelen szinvonal javulast kb 2024-25 körül varok…addig meg ez lesz ami most van. Illetve remenykedni akkor lesz erdemes, ha korosztalyos csapataink rendszeresen kivivjak az U tornakra a reszvetelt. az U torna mindig egy minöseg ellnörzö szelete a labdarugasunk szalamijanak, ha az nem jo akkor miert varjuk, hogy felnött szinten eredmeny legyen? 2009 ota ha jol emlekszem ket EB szereples (egyik sajat rendezes miatt) es egy VB szereples volt, szoval nem vagyok optimista az elkövetkezendö 5-8 evre…

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.