2018-ban még mindig az MLSZ a magyar futball legnagyobb ellensége

Legalább valami nem változott.

Az OTP Bank Liga közvetítéseit igen magas nézettség jellemzi az M4 Sport-csatornán – a szurkolók kedvéért jönnek a fix idősávok: az OTP Bank Liga 20-25. fordulójának menetrendje.

– írta ki nagy büszkén az MLSZ január 29-én 17 óra 36 perckor a Facebook-falára. Bennem például azonnal felment a pumpa, és sebtiben szar, szemét, hazug bandának minősítettem a szövetséget, ahol a dolgozókról mostanra nehéz elképzelni, hogy más cél vezérelné őket, mint az egzisztenciához való foggal-körömmel ragaszkodás – akár a magyar futball halála árán is. Mert nagyjából erről szólt az elmúlt pár év, és ennek a folyamatnak a csimborasszója minden szakmaiatlan, vállalhatatlan, és úgy általában felháborító döntés sikerként való tálalása.

Kattintsuk azért meg a posztot.

A csatorna vezetésének kezdeményezését követően alakult ki az a hosszú távú közvetítési gyakorlat, amely 2018. tavaszától jelent tervezhetőséget a szurkolók számára. Nincs jelentős eltérés a korábbi időszakhoz képest: a mérkőzések általános kezdési időpontja szombat 17 óra, illetve 19.30 óra lesz. Esetenként, és különösen indokolt esetben, amikor a program kiemelt nemzetközi sporteseménnyel ütközik, kerül egy-egy mérkőzés ettől eltérő időpontra, mely jellemzően a 14.30-as idősáv lehet. A jelenlegi ütemezés minden érintett: a szurkolók, a tévénézők, a klubok, illetve az MTVA és az MLSZ számára is a korábbinál nagyobb kiszámíthatóságot jelent.

Az időjárási körülményeket a jövőben is figyelembe veszi az MLSZ versenybizottsága, oly módon, hogy minden esetben a kedvezőbb idősávban kezdődjenek a tévében nem, közvetített bajnokik.

Van itt bőven tartalom, csak győzzük kihámozni belőle a lényeget.

A Tervezhetőség

A korábbiakhoz képest ugyan nem lesz jelentős eltérés a közvetítési rendben, a siker mégis óriási! Azt ugyan senki sem ígéri, hogy a meccsek ott és akkor lesznek megtartva ahol és amikorra eredetileg ki voltak írva, vagy amit elfogadtak a csapatok, vagy amit maga a szövetség állított két-három nappal a kezdősípszó előtt. Esetleg szerda fél négykor, a még nagyobb tervezhetőség jegyében.

A lehetséges hatból továbbra is csak két meccset közvetítenek, és mindkettőt szombaton, a változás mindössze annyi, hogy fixen 17:00-kor és 19:30-kor. Vagy nem, mert természetesen lehetnek különösen indokolt esetek, ilyenkor jöhet szóba a 14:30-as időpont, de ez is csak jellemzően (sic!), mert ugye a különösen indokolt esetek általában jellemzően (sic!) vannak, vagyis a 14:30 csak ajánlás, ha bármi, és ezt tényleg értsd úgy, hogy bármi közbejön, akkor majd valamikor közvetítenek valamit.

Például emlékezhetünk olyan különösen indokolt esetre is, amikor a közmédia féltucat közcsatornáján képtelenek voltak helyet szorítani a Honvéd Bajnokok Ligája-mérkőzésének. Magyar csapat évente átlagosan 180 percet tölt el ebben a ligában, így különösen kedves gesztus volt, hogy a bajnokságot úgyis ritkán nyerő Honvéddal csak 160 percig untatták a lakosságot.

A lényeg persze a kiszámíthatóság,

ami a siker kulcsa is egyben! Neked, nekem, a kluboknak, a tévének, a szövetségnek. Ettől a pillanattól kezdve a kétkedő katolikusok újra megtalálják a hitüket, a forint soha többé nem ingadozik, a véletlen fogalmát is elfelejti az emberiség. Csak meccset nem láthatunk, mert azt nem közvetítenek – természetesen előre meghatározott terv szerint, kiszámítható módon.

Sőt, mert ezt már tényleg nehéz elhinni, de az időjárást is figyelembe veszi az MLSZ, és a nem tévés meccsek mindig a kedvezőbb idősávba kerülnek. Nyugodj meg, jogosan lüktet benned a kérdés, hogy ennek az állításnak vagy ígéretnek van bármi valós értelme? Két éve a Honvéd-MTK-t például simán bezavarták az országos hőségriadó kellős közepébe, ahogy azt sem hisszük, hogy itt nem pusztán arról van szó, hogy – figyelj, mert kőkemény MLSZ-idiotizmus jön – télen hideg van, ilyenkor legyen sok meccs korán; nyáron meleg van, ilyenkor legyen sok meccs később; ősszel és tavasszal meg majd kitaláljuk. Ha valóban komolyan venné az időjárást a szövetség, akkor nem érne véget a bajnokság december elején, amikor még bőven lehet futballozni az országban, és ezt a mintegy száz éve megőrzött és rendelkezésre álló meteorológiai adatok is bizonyítják.

A legjobb szöveget meg majdnem kihagytam, az eredeti poszt leadjét:

Az OTP Bank Liga közvetítéseit igen magas nézettség jellemzi az M4 Sport-csatornán. Rendszeresek a 200 ezer fő fölötti megtekintések, de a tavalyi idény utolsó fordulójának „bajnoki döntőjét”, a Budapest Honvéd–Videoton FC összecsapást, például, több mint 340 ezer ember nézte.

Mindebből tehát egyetlen és csakis egyetlen logikus következtetést lehet levonni, hogy ha magas a nézettség, akkor nem közvetítjük a magas nézettségű mérkőzéseket, mert nem,

hiszen a szurkolóknak nem az az érdeke, hogy lásson valamit a közpénzéért, hanem az, hogy a precízen ütemezett időpontokban ne nézhessen meg meccseket.

Ne feledjük, a köztévé közfeladatot vállalva közpénzért vette meg a MLSZ (tehát egy közhasznú társadalmi szervezet – MLSZ, Alapszabály I. 1. § (1)) által a kluboktól elvont egyik legfontosabb jogot, a klubok által a bajnoki rendszer keretein belül lejátszott mérkőzések közvetítésének jogát. A sok közt tartalmazó mondat pedig két, amúgy nagyon kemény kérdést vet fel:

  1. Az MLSZ hogy értékesíthette az NB I közvetítési jogait egy olyan televíziós társaságnak, amelyik nem hajlandó közvetíteni a mérkőzéseket? Az MLSZ által szervezett versenyrendszerek legértékesebbike, legjobbja, az NB I tehát el van zárva a nézőktől, így kérdés, hogyan tervezi megvalósítani az alapszabályának preambulumában még olyan szépen megfogalmazott céljait: “A Magyar Labdarúgó Szövetség elkötelezett a sportág hagyományainak ápolása, művelőinek segítése mellett. A Magyar Labdarúgó Szövetség megismerteti és népszerűsíti a labdarúgó sportágat a gyermekek és ifjak körében; segíti és támogatja, hogy minél többen szenteljék szabadidejüket a labdarúgásnak; versenyeket szervez annak érdekében, hogy a labdarúgó sport magas színvonalú, szerethető legyen és nemzetközi sikereket érjen el.” (Az MLSZ honlapja rendszeresen közli, hogy az NB I épp milyen jó nézettséget hoz, milyen nézettségi rekordokat dönt meg éppen.)
  2. Az MTVA-nál felmerül valamiféle hűtlen kezelés gyanúja, miután a korábbi értékénél jelentősen többért, ráadásul közpénzből vásárolta meg a közvetítési jogokat – majd a mérkőzéseknek csak mindössze harmadát sugározza élőben. Az MTVA 2015-ig a SportTV-vel közösen birtokolta a közvetítési jogokat, és akkoriban a Sport1 három, az MTVA két csatornája pedig két mérkőzést közvetített – péntektől vasárnapig. Miközben az MTVA ma ugyanúgy két meccset közvetít (a hatból), mint korábban (a nyolcból), addig a jogokat már egyedül birtokolja, és a korábban közösen fizetett összegnél is jelentősen többet utal az MLSZ számlájára.

Az MLSZ természetesen az MTVA-ra mutogat, hogy a jogtulajdonos döntése a mérkőzések számának csökkentése, azonban ez egyrészt nem igaz, másrészt egy gyenge kísérlet a szövetség saját felelősségének eltusolására (l. pl. az 1. pont). Az MLSZ például ugyanúgy rendezhetne mérkőzéseket pénteken és vasárnap, mint tette azt az előző 120 évben, ráadásul vasárnap az M4 Sport futballt is szokott közvetíteni, nyáron például a nemzetközi kupákban induló csapataink meccseit, a maradék tizenegy hónapban pedig az NB II-t.

A heti két élő közvetítés, valamint a hatból öt meccs azonos időpontra sorsolása egyértelműen az MLSZ saját hatáskörben elkövetett kicseszése a szurkolókkal. A hat évvel ezelőtti Pápa kezdőcsapatából több nevet tudok felsorolni akár álomból felkelve is, mint például az idei Újpestből. Hogy miért? Mert akkoriban, ha nem a Honvéd meccsén voltam, akkor is volt két másik tévés nap, amikor megnézhettem az ellenfeleket. Most nincs ilyen.

Helyette van szerda délelőtt, mondjuk, és ismétlésben. Nyilván szabadságot veszek ki, ahogy mindenki más is, hogy leülhessek nyugodtan a fotelba, és benyomjak egy jó Mezőkövesd-Balmazújvárost. A GDP eközben saját magát termeli, mert a tömegek futballt néznek.

Van egyáltalán még egy olyan ország Európában, ahol csak az élvonalbeli meccsek harmadát közvetítik? (Már ezt sem tudom elképzelni, miközben nálunk erre még külön büszke is a szövetség!)

Az ország futballjának csúcstermékét. Van bárki a világon, aki komolyan azt gondolja, hogy ha egy meccset nem adnak a tévében, akkor az emberek majd nem az angol, spanyol vagy bármilyen más bajnokságra kapcsolnak át, hanem jegyet váltanak és kimennek egy stadionba? Ha a futballban nincs a márkád a tévében, akkor az a márka semmit sem ér. Komolyan, ilyen szánalmas butaság felmerülhet bárki más agyában az MLSZ funkcijain kívül?

A valóság olyan totális meg nem értésével állunk itt szemben, aminél kevesebbért is húztak már emberre kényszerzubbonyt a világon, de semmi gond, szerencsére az ilyen fokú elmeháborodottság nálunk évtizedekre fix irodát jelent a labdarúgó szövetségben.

És tudjátok mi az igazi überbónusz?

Hogy a tévés pénzek elosztását az MLSZ érdemalapra helyezte, vagyis akkor kap belőle tisztességesen egy klub, ha megfelel a szövetség U20-as játékosokra és légiósokra vonatkozó ajánlásának. Mindez pedig azzal a következménnyel járt, hogy a már kicsit pofátlanabb menedzserrel rendelkező, ám közepes magyar játékosok fizetési igénye is az egekbe szökött, amit az egyéb húsosfazekakhoz hozzá nem férő klubok egyszerűen képtelenek megfizetni.

Végeredményben az MLSZ úgy adta el sok pénzért a közvetítési jogokat, hogy a meccseket nem láthatják a nézők, és a nemnézésből származó bevételek jelentős részét csak akkor adja oda a kluboknak, ha azok teljesítenek bizonyos feltételeket. A sorozatosan elhibázott döntések következménye az lett, hogy a játékosok bérigénye nem azért kezdett el megugrani, mert a futball színvonala is emelkedett, mint azt a paraszti logika diktálná, hanem mert speciális zsarolási szerepkörök jöttek létre a rendszerben, és akkor még a tao-t ki sem ejtettük a szánkon. Duplacsavar, hogy az ellenkezőjét még csak ellenőrizni sem tudjuk, mert nincs meccs a tévében, ahonnan kiderülne: hátha mégis a magyar foci lett jobb. Jogos akkor a kérdés: most pontosan mennyi is a magyar játékosok valós értéke? A világpiac szerint nagyjából nulla, vagyis annyi, amennyiért az utóbbi időben magyar játékost vásároltak a magyar bajnokságból.

Köszönjük meg az ingyenpénzt, valamint a valós értékeket és teljesítményt tagadó finanszírozás intézményesítését a magyar fociban, és köszönjük meg azt is, hogy a szövetség, ahelyett, hogy mint érdekvédelmi szervezet érdeket védett volna, inkább a folyamatok élére állt, és tovább fokozva a rombolás mértékét.

De vajon miért marad a legtöbb szereplő csöndben, miért nem lehet feszegetni a visszásságokat? Vélhetően azért, mert jelenleg egy olyan kormányzat van hatalmon, amelyik feneketlenül és ellenőrizhetetlenül önti bele a milliárdokat a sportágba, kiszolgáltatottá téve annak legtöbb szereplőjét, akik aztán jogos önérdekből nyilván hajlandóak asszisztálni a rendszer fenntartásához. Feltételezem, hogy sokan, sőt, talán a többség látja, hogy mennyire egy romlott felépítményt működtet, mégis, saját egzisztenciája féltéséből tovább csinálja, miközben a magyar futballt egy újabb kilátástalan útra vezeti.

Szerényke véleményem szerint a néma MLSZ a magyar futball jövőjének legnagyobb ellensége.

címlapkép: Csányi Sándor és Berzi Sándor (fotó: MLSZ)


update // közben Hemingway is blogolt, és ugyanezt a témát boncolgatja:

Ma sikerült megtudnunk az NB I 20-25. fordulóinak menetrendjét. Csak egy nappal később, mint a sajtó. A bejelentés az arcpirító „Állandó időpontokkal teszik tervezhetőbbé az NB I-es meccseket – tavaszi menetrend” címmel jelent meg az egyik honlap tudósításában. Ne kérdezzük meg most azt, hogy miért nem a klubokkal egyetértésben állapították meg az időpontokat. Ne kérdezzük meg most azt, hogy a klubok miért kapnak erről értesítést később, mint a média. Viszont kérdezzük meg, hogy miért csak a 25. fordulóig vannak meg az időpontok, amikor legalább a 30. fordulóig minden probléma nélkül lehetne tervezni, így megkönnyítvén a marketingesek amúgy is nehéz munkáját. Évekkel ezelőtt én tárgyaltam a klubok nevében a Sport TV-vel, majd a Magyar Televízióval, és rendkívül kooperatív, rugalmas társaságnak találtam mindkettőt, akik mindig figyelembe vették a klubcsapatok érdekeit. Mi történt, hogy a televízióval való kapcsolat egy olyan „szent tehén” lett, hogy nem tárgyalással, hanem kinyilatkoztatással születik meg minden érdemi döntés? Tudom, hogy állítólag szurkolók nélkül is jól megvagyunk, de azért én szeretem őket látni a mérkőzéseken. Más nem?