Pont!

Ott a pont!

Megvan.

Az első.

Ennek is örülni kell, na.

(bocs, ennyi, és: császtok, pupákok, én léptem nyaralni – és aludni.)

Ja, és nekem ez a Lukic gyerek eléggé teccik. (Mondjuk erősen ittam, szóval fenntartom a tévedés jogát.)

Osztályozókönyv

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. || vh összes bejegyzése