Kattintás: új bejegyzés. Kezdjük.
- új idény,
- új liga,
- új csapat,
- új edző,
- új mez,
- új ellenfél,
- új stadion,
annyi minden új.
Igazából nem szeretem a változást, és nehezen viselem, ha ki kell mozdulni a megszokottból. Nem a lehetőségektől, a bizonytalanságtól félek, hanem azt a munkát sajnálom legtöbbször beletenni a változásba, ami az új megszokásához kellene, és inkább beleteszek jóval többet, hogy maradjon minden még egy kicsit a régiben. Igen, az elv és működés nagyon hasonlít a kisgyerekek toporzékolására.
Viszont ez a változás most kellett. Az elmúlt évek Honvédjának (értsd: Metalcom-Honvéd) mennie kellett, hogy megtalálhassuk a mélyén a Kispestet.
Sikerült annyira rátelepedni az egészre, majd szisztematikus hozzá nem értéssel és emberi trógersággal szétverni mindent, hogy lehet, egy történelmi kiesés is kevés lesz a valódi változásokhoz, a teljes féregirtáshoz.
Ez a klub a története során nem egy nagy válságot túlélt már (profiper, világháború, 1956, bundabotrány stb), igaz, azokat tette rendre az élvonalban, mert képest volt kiesés nélkül megoldásokat találni.
A Metalcomra viszont úgy néz ki, nincs és nem lehetett válaszunk. Ahogy 2003-ban Kovács Attilára és az akkori bandára sem. A kiesés óta egyetlen dolog nem változott: a mély gyűlöletem a fő felelősök, név szerint Szijjártó, Bozó és Mendelényi, valamint Kun Gábor irányába. Nem felejtünk.
És most nagyrészt miattuk
vasárnap este Csákváron kell játszanunk
bajnoki labdarúgó mérkőzést. Konkrétan enbé kettőt, a klub történetében először. Az első világháború előtt könnyedén nyertük a harmadosztályt, azonban a budapesti csapatok, talán félve az erősségünktől, a konkurenciától, az alig négy éve alapított klubnak nem adták meg az engedélyt a másodosztályú bajnoki indulásra, és kipöcköltek minket a pestkörnyéki serlegmérkőzés nevű sorozatba, ahol harmadmagunkkal lébecolhattunk egy éven át.
1916-ban már osztályt ugorva hívtak meg minket a hadikupák egyikébe, majd szerepeltünk a hadibajnokságban, és értünk el olyan eredményeket, hogy amikor a háború után több klub a régi jogán újra az élvonalban szerepelhetett, akkor mi, immár velük is versenyezve, megőriztük a tagságunkat, sőt, hatalmas meglepetésre 1920-ban ezüstérmet szereztünk. (Ez persze újra nem tetszett a nagyoknak, és bár mindenki fizette a játékosait, mégis a Kispestet kapták szét holmi profiváddal.)
2003-ban az NB I és az NB II között beékelve létezett egy NB I/B, tehát akkor formailag ugyan másodosztályúak voltunk a klub történetében először, azonban a ligát nem úgy nevezték
Idén azonban minden stimmel:
az NB II a másodosztály, és mi ott fogunk játszani.
(Ismét csak köszönjük, hogy rohadnátok meg, bla, bla, bla.)
Várakozások nélkül
indulunk útnak.
Milyen várakozásunk lehet egy olyan ligával szemben, amiről szinte semmit sem tudunk? Ki a franc követte komolyan az NB II-t, ha egy évszázadon át közünk sem volt hozzá? Ki a franc tudja kiszámolni, hogy milyen lesz az NB II, ha minden nyáron kétszáz játékos mozdul meg, és nincs két egymást követő év, amikor ugyanazok a csapatok lennének inkább jók és inkább rosszak.
- Az ETO a 2022-es 7. hely után 2023-ban 13., pedig a nyáron rendesen megerősítették.
- Az Ajka a 2022-es 9. hely után 2023-ban 3., pedig csak leigazoltak egy szinte nullkilométeres edzőt.
- A Nyíregyháza 10., majd 18, és csak osztályozóval maradt bent.
- A Pécs 2022-ben 11., majd 2023-ban megy egy parádés őszt, és végül tavasszal visszaesik a 7. helyre.
- Egyedül a Haladás, Gyirmót, Szeged, Siófok négyes gyúrja egymást a középmezőnyben. A feljutás és a kiesés kockázata nélkül, tisztán a semmiben lebegve.
Egy olyan bajnokságba érkezünk meg a magunk sem tudjuk milyen játékerőt képviselő csapatunkkal, ahol szinte bármi megtörténhet, és az előzetes várakozások lóf*szt se érnek.
Amíg az NB I-ben nagyjából kiszámolhatóak az erőviszonyok, és hosszú távon működnek is a számolások, vagy az NB III-ban, ahol elég pár jó nevet igazolnod, és akkor szinte biztos lehetsz a feljutásban (kivéve mostanában, hogy az NB III bajnokaként osztályoznod kell, vagy egy másik bajnokkal rájátszanod). Ezzel szemben az NB II-ben semmi ilyesmiről nem lehet beszélni. Itt nincs olyan, hogy tutira bajnok leszel, vagy tutira kiesel.
Egy fix bajnoki címbe horribilis összeget kellene beletenni, és látatjuk, sem a Vasasnak, sem a Diósgyőrnek nem sikerült elsőre. A Vasasnak másodikra és harmadikra sem. Vagy ott van a Gyirmót, ahol szintén kiemelkedő a keret, a háttér is rendben, és egy jó tíz év alatt mindössze kétszer sikerült a feljutás.
Az könnyen kijelenthető, hogy a klasszikus fogalmak szerint nekünk nincs most ilyen keretünk. A Vasasnak lehet, a Győrnek lehet, de láttuk mit ér, ha csak a kereted van meg. Errefelé lehet, hogy semmit.
Elkezdjük
és én szeretnék egy unalmas rajt-célt. Ma gurítani eggyel többet, mint a másik nagyon nyerő csapat, estére az élre állni, és ott is maradni a jövő május végén esedékes zárásig. Közben valamikor április végén már annyival vezetni, hogy kellemesen korán meglegyen a biztos feljutás.
Felőlem lehet saját játéka, stílusa is a csapatnak, amiről Pinezits mester és a nagy Fehér főnök beszél mostanában, tudom halmozni az élvezeteket. Azonban ha nincs, vagy nem olyan a játékunk, amit elképzeltek, miközben a feljutás sima, valahogy meg tudok bocsátani. Majd lesz játékunk jövőre, a lényeg, hogy újra NB I-esek legyünk.
Idén tényleg semmi más nem érdekel: csak az enbéegy.
A bejegyzés címét a Kopaszkutyából nyúltuk le, kicsit csonkítva és egyben kibővítve, azonban ide mégis egy Sziámit teszünk be idézetként.
Egyébként az talán megérne egy értekezést, hogy pontosan milyen tartalmi és filozófiai hasonlóságok, illetve különbségek fedezhetők fel José Luis Torrente „ha meg kell baszódni, akkor meg kell baszódni” és a Földes László Hobo ”le kell menni kutyába, légy a kutyák királya, ne királyok kutyája” címmel megfogalmazott tézise között.
Jön az új élet
Sziámi: Jön az új élet
És elkezd téged
Mintha te kezdted volna el
Újszülött leszel itt újra
És idegen lesz ez a hely
Senki nem akar játszani többé
A jövő gyermekeivel
címlapkép: a Kopaszkutya c. film forgatása. fotó: Fortepan / Urbán Tamás
🗣️ a hozzászólás // előmoderált.
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.
