Bakker, öt évesek lettünk. Pont! Ma!
Kategória: Blog
Bocsi, mostanában
Bocsi, mostanában kicsit akadozgat a mögöttünk álló szolgáltató szervere, így előfordul, hogy naponta néhány percre nem elérhető a blog.
Moderálási elveink v1.01
Ugyan édesmindegy, de azért illett négy év után frissíteni a moderálási elveinket. Jelentem megtörtént, elérhető a menüsorból is.
Kicsit csúszunk…
Kicsit csúszunk a mai anyagokkal mindenféle munka- és technikai fennforgások miatt, de dél körül várható egy osztályozókönyv by hanta, este egy beszámoló by RW, a kommentekkel addig spóroljatok ;)
Négy év
Négy év az négy év. És az olyan, az életében is a határozott pontokhoz, mérföldkövekhez kötődő arc, mint én, az ilyenekre mindig figyel, ragaszkodik, igazodik. Megemlékezik róla a blogon. Mert négy év az mégiscsak négy év, egy olimpiai ciklus, egy kijárt középsuli teljes ideje, egy egész VB- (vagy EB-) periódus, majdnem egy egyetemnyi idő, és több, mint egy végigküzdött főiskola, munkahelyen ennyi idő sokak szerint már sok is.
És mi ennyi deje csakblogolunk már. Erre mondaná Richard Pryor a Vaklármában Gene Wilder-nek: „bazmeg, ez kemény!„. „Négy év” bővebben
Frissítettük az oldal impresszumát, mert már időszerű volt.
Frissítettük az oldal impresszumát, mert már időszerű volt.
Tartozom egy vallomással
Na, jó, most már meccshangulatom van.
Szombat a reggel, túl vagyok két kávén, a turistaház udvarán már megtekintettem a félbevágott disznót (nem, nem a sajtóst, hanem az esti hurka alapanyagát), lassan minden kezd a helyére kerülni.
Tizenketten jöttünk le Gántra, ketten ebből kora hajnalban (pestiesen nyolc körül, errefelé az már bőven a nap része), a többiek éppen túráznak a marsbéli tájra hasonlító egykori bauxitbányához, miközben én a kocsmában ülök és ezt írogatom.
Francnak sincs kedve kutyagolni, túl városi vagyok én már ehhez. Mégsem a szépemlékű Stadlerral játszunk ma, hogy a civilizáció-stadion viszonylaton sarat kelljen dagasztani úgy, ahogy azt csak a Sátántangóban tud a két demizsonos. Szerencsére Tarr Bélából csak egy van, bár érte pont kár, hogy nem vállal szerepet a magyar fociban. Hirtelen más dimenziói tárulnának fel az unalomnak.
Csináltunk szelfiket is magunkról, ilyen az ha társaság vagy. Délután majd a kisbabar vagy lovi fog, de akkor majd ott állunk talpig Puskásban.