Hőség miatti átmeneti leállások és egyéb szolgálati közlemények
Közösségi finanszírozás, podcast(ok), szerver.
Mastodon
mert célunk csak egy van
Közösségi finanszírozás, podcast(ok), szerver.
Speciel a kurva nagy hőség se segít.
A tervek szerint még a héten:
És közben frissül a kiszolgáló, csináljuk a Hétvégi Kötekedőt, futunk egy kört a substack hírleveles formátumával, vagyis a látszat ellenére van történés és terhelés bőven.
Szóval bocsika, jelentkezünk, amint előkerül egy kis kapacitás.
Ja, és köszi a támogatásokat!
„Lesz poszt, nyugi, lesz poszt, azonban most csehül állunk idővel” bővebbenAz a baj, azabaj, az a baj.
Ha nem mondanak semmit, az a baj, ha pedig mégis mondanak valamit, akkor az a baj.
Ha kijönnek pacsizni az a baj, ha nem jönnek ki, mert elsunnyognak, akkor az a baj.
Ha nem nyilatkozik senki az a baj, ha pedig megszólal, akkor a mondandója a baj.
Ha van tulaj az a baj, ha nincs tulaj, akkor az a baj.
Ha nálunk játszik, nem kell, minek van, ha eladjuk, miért adtuk el?
Ha fiatal az a baj, ha öreg, akkor meg az a baj.
Ha Honvéd az a baj, ha meg Kispest, akkor az a baj.
„Azabaj” bővebben
Ősszel azon siránkoztam, hogy hova süllyed a kommentszekció színvonala, egymás és a posztszerzők cseszegetésével, néhol gyalázásával, mindenbe politikát belelátó újonnan kihangosított élharcosokkal, stb. Akkor a Stécés posztra érkező reakciók még visszaadták a hitemet, hogy az utóbbi hetekben ismét lelombozódjak, pedig most nem Fanta kapta az ívet, nem is én (mire kapnám mondjuk, alig jön már tőlem poszt). Kapja Pisont, Gazdag, Lovrics, Kamber, Urbányi, de még a portás és a Temesvár utcai kóbor kutya is. Ki jogosan, ki kevésbé, de egyre többet gondolkozom azon, olvasva ezeket a csodálatos fröcsögéseket némelyektől – és sajnos egyre többektől, hogy hova süllyedt – nem, most nem a klub, hanem a tábora, 2017 dicső és vállt vállnak vető együttállásából egy frusztrált genggé. Nem túl szívderítő.
„Szurkolók, attitűdök” bővebben