Meg is van az első nyári igazolás, aki ráadásul követi a legszebb hagyományainkat. Az exfradista-exkövesdi, de legalább mirói gyorsaságú Amadou Moutari három évre írt alá Kispestre. (via honvedfc)
25 éves, 170 centi, 50 NB I-es meccsen eddig 11 gólnál tart. Ebből az egyikre azt is mondhatnánk, hogy azon ment el a bronzunk, pedig csinálhatta volna délczegesen is. (Délczeg már kispesti játékos volt, amikor egy idényzáró Siófok-Honvédon, még siófokiként öngólt lőtt.)
Mellékesen tunéziai és válogatott, valamint német, és ott is válogatott. Legutóbb Tunéziában játszott, ott, ahol Big Master Leekens volt az edző, de legalább nem egyszerre voltak jelen, így magyar kapcsolatnak maradt Dárdai és a Hertha, ahonnan egy verekedés miatt tették ki.
Amúgy 30 éves, támadó középpályás (olyan speciel nagyon kell), és elméletileg minőséginek mondható futballista.
Csak ugye a kisördög, mert például N’Gog is minőség, és képvisel, mégis feltettük magunknak a kérdést, hogy mi kell ahhoz, hogy egészen Kispestig küzdje fel magát?
Egy próbát megér.
Ja, a nevét meg majdnem lehagytam: Änis Ben-Hatira.
Mezghrani, Mohameddel // fél plusz kettő éves szerződést kötöttünk.(via honvedfc.hu)
Kissé fura nekem, mert a klubhonlapon már kint van a fotója (ami valószínűleg még utazás előtt, az új akadémián készült), miközben a srácot egy félidős próbajáték után, az edzőtáborban jelentjük be fél plusz két évre. Nem mondom, hogy #nemértem, csak azt, hogy fura.
A lényeg, hogy a nyáron kölcsönadott Erdélyi Botond, majd a most kölcsönadott Kovács Nikó hiányában legalább lesz versenytársa Hefflernek.
Kezek az asztalon, előrenéz, konferanszié, ööööö, mondjon néhány szót, írják alá, sercegés az asztalon, másik oldalt is, ööööö, kézfogás. Egy vágás az egész, a vége kicsit talán el lett harapva, azonban még az ilyen apró finomságokkal is csak anyag zsenialitását emelték tovább. A visszhangos dobozban játszódó jelenet elemzése szeptembertől külön tárgyként vehető fel a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Sajnálatos, hogy mű egyértelműen leggyengébb pontja a kosztümválasztás. Érdemes megfigyelni, hogy az aranymetszés szabályait betartva, a balra ülő főalak mellett, a centrumban elhelyezkedő szereplőre egy scudettóval ellátott mez került, ami kissé megzavarja a befogadót, hogy pontosan mikor is játszódik a történet.
Bejelentettük az első érkezőt, a tavaly az NB II-es Mosonmagyaróvárban játszó Deák Istvánt. Amit érdemes tudni róla:
26 éves, 190 centi magas;
belsővédő;
hétszeres szerb U-válogatott;
megfordult korábban Oroszországban, Spanyolországban és Izraelben, ám nem igazán komoly kluboknál;
Magyarországon 2012 óta játszik, előbb Siófokon, majd Mosonmagyaróvárott;
három éves szerződést írt alá hozzánk.
(Érdekesség, hogy átnézve a hozzáférhető adatait, egyelőre nem tudni, hogy 2014 és 2016 között hol játszott. Úgy néz ki, hogy ez a szakasz a Depor B lesz, csak azt a szintet már nem trekkeli egyetlen játékoskövető rendszer sem.)
Kb. ennyi, azon túl, hogy már a télen is bedobták a nevét. Viszont mivel belsővédő, és onnan egyelőre nincs távozónk (Kamber, Bobál, Baráth, Lovric, Palmes játszott eddig a poszton), lehet, komolyan kell venni, hogy Pintér hívja Gyurit Felcsútra?
„Lanza comeBACK”, írná egy angol Hegyi Iván (fotó: Babar – 1909foto.hu)
Három év. Ez jutott eszembe ma reggel, a fekete Tiszámat kötve be munkába indulás előtt; a cipőt ugyanis azon a tavaszon vettem, amikor Lanza ideigazolt, és akkor hordtam először, mikor Kaposvárra kísértük le a csapatot és a talján ott végre, először betalált (győztes gólt szerezve, ezt még további négy követte azon a tavaszon). Azóta sok idő telt el, a cipőm megkopott, de még tartja magát. Reméljük, Lanza is. „Átkozódásból Lanza-RELOAD, azaz néhány szó a tegnapról és még inkább a holnapokról” bővebben
Legalább olyan régen tart ez a polémia nálunk, mint a rövid-a-kispad siránkozás, ami nem meglepő, hisz az említett probléma-felvetéssel legalábbis szoros kapcsolatban van ez a kérdéskör is. Most már többé-kevésbé hivatalos, hogy egy posztra még keresünk embert, egy külföldi támadót, és ez a poszt egész pontosan Papa H. által régóta mantrázott „amolyan kilences„, azaz a góllövő csatár/középcsatár/csúcsék stb. „Kilences vagy tizes kell?” bővebben
Ha Feczesinéket is ilyen arccal várja a védelmünkben, az már nem rossz (Forrás: sportulmuresan.ro)
… a Sors részéről arra, hogy tegnapi posztunkban figyelmetlenül új román balvédőként hivatkoztam szegény Szilágyi Lórándra (hiába, ez van ha az ember nem jár edzőmeccsekre, az ankéton pedig fél füllel csak annyit csíp el a Papa szövegéből, hogy „új… próbázó… Romániából… balhátvéd…„). RW hülyeségeket ír, hát akkor leigazoljuk a srácot, hadd írhasson róla hetente – gondolhatta a vezetőség (ha olvasna minket), és ímhol a véglegesített szerződés. Az erdélyi (marosvásárhelyi) születésű védőt kőkemény arcként harangozza be a klubhonlap, reméljük ez a jóslat jobban beválik, mint fél éve Konénél a „10-et ver tavasszal, figyeljék meg” jövendölés, vagy anno 1991 nyarán Negrau esetében a villámléptű csatár projekciója (Ádi minden volt, csak villámléptű nem, de más skilljei miatt igencsak szerettük).
Ha még interjúkat is csinálnék, élőben is tolhatnám a mea culpát az új szélsővédőnknek, ennek hiányában csak így online, és remélem, egy év múlva már kétszeresen bánkódok majd a hibám miatt, mert valóban egy új Mátyus, azaz szerethető favágó kvártélyozta be magát a kispesti tizenhatos bal fölső sarkára.
Valahogy elment ez a nyár – mármint a focinyár. Én már hetek óta csak nyalogatom a Honvédsebeim, idén, szégyenkezve bevallom, egy edzőmeccsre futotta az erőmből + az ankét, kiégés volt ez a javából, láthattátok, hogy kevesebb is volt az RW-cikk, mint magyar sztárcsatárnév Papa H. noteszében, csak most kezdek érezni valami zizegést. Na nem az igazi ez sem, de legalább van, és most már ennek is örülök, végül is 5 nappal a hivatalos szezonrajt előtt mégjóhogy’ legalább ennyi azért megmozdult bennem.
No meg Hanta kalbászos cikkében már követeltétek a kibeszélőt a rajtra, úgyhogy kettőt egy csapásra!