Ha valaki nem érzi, hogy miért van ott a helye a stadionban, amikor ekkora a córesz körülöttünk, akkor azzal úgysem tudnám megértetni. Mindenki máshogy éli meg a szurkolóságát, van, aki mindig ott szeretne lenni, függetlenül attól, hogyan áll a tabella, mert fontos neki, hogy hozzátegye a szerény magáért, és van, aki csak akkor hajlandó kimozdulni, ha a többiek, és persze a csapat már előkészítette a szórakozását. Vagyis kellően jó ahhoz, hogy tiszteletét tegye a stadionban.
Én speciel azok közé tartozom, akiknek a meccsrejárás szempontjából édesmindegy a mutatott játék, a helyezés. Egyszerűen ott akarok lenni, ha játszik a klubom, mert mindig is erről szólt az életem. És mert a stadion az a hely, ahol hagyományosan szóvá lehet tenni mind az elégetettségünket, mind az elégedetlenségünket.
A Vasas ellen az utóbbi fog következi.
“Nem próbálom meg elmagyarázni, hogy miért kell ott lenni a Vasas és a Fradi ellen, de azért írok róla pár szót” bővebben