Mastodon

Vár még ránk száz és száz külön gondolat

Honvéd – Siófok @ Bozsik, 14:00

Be kell valljam, az egyik kedvenc szórakozásom a kilencvenes években keletkezett honi popszámok szövegkönyveinek olvasgatása. A magyar oktatási rendszer, miközben emlékeink szerint nyolc éven át orrba-szájba verseket elemeztetett velünk, egyszerűen nem készít fel az élet valódi kihívásaira, a magyar popslágerek világának értelmezésére. A befogadásuk megy, mert dallamosak, kőegyszerű refrén is van, lehet énekelni („Vár még ránk száz és száz …”), ha meghalljuk a rádióban, azonban az élmény addig marad élmény, amíg bele nem gondolunk, mégis miről szólnak úgy általában?

Álmodtál nekem
Sok kis mozdulatlan felhőt
A bársonyos kék égre
Egy soha-többé pillanat
Mi velünk marad végre

Unique – Mozaik (részlet)
“Vár még ránk száz és száz külön gondolat” bővebben

Pár nap alatt csodálatosan beárazta magát a magyar bajnokság első osztálya

Éljen az Új Magyar Foci!

1 // Mezőkövesden büntetik a Kecskemétet paksozásért

“Pár nap alatt csodálatosan beárazta magát a magyar bajnokság első osztálya” bővebben

Nem nagyon lesz értelmes poszt a Nyíregyháza elé

Nyíregyháza – Honvéd @ Balmazújváros, 17:30

Szombat éjszaka van ezekben a percekben. Megnéztem pár epizódot a Bansheeből, pótolva egy több éves elmaradásomat. Emlékszem, a posztere győzött meg, és most meglepődtem, mennyire más, mint az alapján vártam.

Holnap délelőtt Martfű az akadémián, délután Nyíregyháza Balmazújvárosban. Meccsnap, a legjobb fajtából. Két meccs, ráadásul az egyik túra. Egyelőre ennyi van bennem.

Reggel fel kell kelni, ha időm engedi, borotválkozni, letudni a napi küldetést Mario Kartban, bőségesen bereggelizni, pont annyira, hogy utána elég legyen falatozni nap közben, de ne kelljen állandóan a klozetokkal foglalkozni. Pulcsit ne felejtsek el betenni a táskába, esete hűvös lehet.

“Nem nagyon lesz értelmes poszt a Nyíregyháza elé” bővebben

Csákvári apróságok

Csákvár – Honvéd 1-2

A meccsről RW írt egy hosszabb élménybeszámolót, most pedig – ahogy ígértük – jöhet a miazmás és az osztályozókönyv.

Sztori szerencsére van bőven, úgy kell szemezgetni belőle. A csákvárihoz hasonló „stadionnal” például nem nagyon fogunk találkozni a későbbiekben, viszont már most be merem tippelni, hogy az abszurditások sora vasárnap nem ért véget. Ez mégiscsak az NB II, egy teljesen másik világ.

Például olyan sem lesz nagyon, hogy egy meccset követően, egy szuterénablakon ordibáljunk be a csapatnak.

“Csákvári apróságok” bővebben

Azért csak kéne beszélni a zártkapus edzőmeccsekről pár szót

Hosszú és általános célú véleményposzt következik.

Mielőtt bármibe belekezdenénk, definiáljuk az edzőmeccs fogalmát:

edzőmeccs: ahol két csapat játszik egymással felkészülési jelleggel, és a klubok publikálják, hogy mikor és hol, melyik csapatok mérkőznek meg egymással.

nem edzőmeccs: ahol két csapat játszik egymással felkészülési jelleggel, és a klubok nem publikálják, hogy mikor és hol, melyik csapatok mérkőznek meg egymással.

Egyetlen szó, de fontos különbség, ugyanis az elsőről tudnak a szurkolók, a másodikról nem. Az első, mivel be van jelentve, bekerül a klub almanachjába, mint mérkőzés, a másik, mivel nincs bejelentve, nem több egy edzésnél, amin ott van egy másik csapat is, és ahogy a többi edzés, úgy ez sem kerül be semmilyen történelemkönyvbe.

Posztunkban csak az első esetről, az edzőmeccsekről lesz szó.

“Azért csak kéne beszélni a zártkapus edzőmeccsekről pár szót” bővebben

ööööööö, izé, csak nem írunk le olyat, hogy a Bozsik Aréna egyenlő Románia, pedig

várj.

Az van, hogy az NSO szemlézett egy cikket a román GSP sportoldalról, amiben egy román újságíró tételesen leírja, mit irigyel a magyar futballkultúrából. (igen, futballkultúrából, sic!, meg hahaha) Ennek egyik eleme a szektorokat elválasztó kerítés hiánya:

„Gyakorlatilag, ha a 2. számú lelátóra szólt a jegyed, de a barátod a szemközti lelátón vagy a kapu mögött foglalt helyet, akkor a szünetben nyugodtan körbemehettél, hogy találkozz vele. Ezzel szemben a bukaresti Nemzeti Arénában – ahogyan a romániai stadionok többségében – a kapu mögötti szektorokat kerítések választják el a lelátó többi részétől”

“ööööööö, izé, csak nem írunk le olyat, hogy a Bozsik Aréna egyenlő Románia, pedig” bővebben

Bár megígértük,

mégsem lesz külön poszt a videotonbeli sajnálatos eseményekről.

Egyrészt azért, mert maga az egyedi eset nem igényel érdemi társadalmi vitát. Ilyesmi előfordul viszonylag rendszeresen olyan helyeken, ahol sok ember van összezárva felfokozott hangulatban, és esetleg az alkohol is előkerül. Volt példa hasonlóra a Bozsik korzóján is, a különbség mindössze annyi, hogy általában nem vonul fel a szeku látványosan és a széksorokon átbucskázva.

Másrészt azért, mert az érintett felek megbeszélték egymással. A folyamatban a tábor vezetősége mediátorként és aktorként is részt vett, és mindenki arra törekszik, hogy elkerüljük a hasonló eseteket a későbbiekben.

“Bár megígértük,” bővebben

Nem próbálom meg elmagyarázni, hogy miért kell ott lenni a Vasas és a Fradi ellen, de azért írok róla pár szót

Ha valaki nem érzi, hogy miért van ott a helye a stadionban, amikor ekkora a córesz körülöttünk, akkor azzal úgysem tudnám megértetni. Mindenki máshogy éli meg a szurkolóságát, van, aki mindig ott szeretne lenni, függetlenül attól, hogyan áll a tabella, mert fontos neki, hogy hozzátegye a szerény magáért, és van, aki csak akkor hajlandó kimozdulni, ha a többiek, és persze a csapat már előkészítette a szórakozását. Vagyis kellően jó ahhoz, hogy tiszteletét tegye a stadionban.

Én speciel azok közé tartozom, akiknek a meccsrejárás szempontjából édesmindegy a mutatott játék, a helyezés. Egyszerűen ott akarok lenni, ha játszik a klubom, mert mindig is erről szólt az életem. És mert a stadion az a hely, ahol hagyományosan szóvá lehet tenni mind az elégetettségünket, mind az elégedetlenségünket.

A Vasas ellen az utóbbi fog következi.

“Nem próbálom meg elmagyarázni, hogy miért kell ott lenni a Vasas és a Fradi ellen, de azért írok róla pár szót” bővebben

Ki beszél itt már a kókusgolyóról?

A ZTE – Honvéd meccsről két poszt készült:

  1. egy magáról a meccsről, benne a szokásos osztályozókönyvvel – amit itt találtok.
  2. és egy a ZTE levonulásáról, vagyis ez, amit éppen olvastok.
“Ki beszél itt már a kókusgolyóról?” bővebben

Milyen elvárásaink lehetnek, ha azt sem tudjuk, hogy mit akarunk?

Felcsút – Honvéd @ Felcsút, szombat, 17h

Valahol mélyen hatalmas sikerként élem meg, hogy sikerült elérnünk, egy Felcsút elleni felcsúti mérkőzésen nem a Felcsút a legnagyobb problémánk. Mármint az esszenciális létezésük alapja, ésatöbbi. (Bár az ésatöbbi előtt nincs vessző.)

Annyira mocsokgyengék vagyunk, mindössze két győzelem tíz meccsen, hogy az elsődleges problémánk jelenleg a bentmaradás kérdésköre. Mármint az, hogy meglesz, vagy sem?

“Milyen elvárásaink lehetnek, ha azt sem tudjuk, hogy mit akarunk?” bővebben