Be kell valljam, az egyik kedvenc szórakozásom a kilencvenes években keletkezett honi popszámok szövegkönyveinek olvasgatása. A magyar oktatási rendszer, miközben emlékeink szerint nyolc éven át orrba-szájba verseket elemeztetett velünk, egyszerűen nem készít fel az élet valódi kihívásaira, a magyar popslágerek világának értelmezésére. A befogadásuk megy, mert dallamosak, kőegyszerű refrén is van, lehet énekelni („Vár még ránk száz és száz …”), ha meghalljuk a rádióban, azonban az élmény addig marad élmény, amíg bele nem gondolunk, mégis miről szólnak úgy általában?
“Vár még ránk száz és száz külön gondolat” bővebbenÁlmodtál nekem
Unique – Mozaik (részlet)
Sok kis mozdulatlan felhőt
A bársonyos kék égre
Egy soha-többé pillanat
Mi velünk marad végre