Kicsit elmaradtunk, és sok témánk van, amit meg kéne beszélni

  1. Ebben a posztban a Hemingway-éra összes bajnokságát és fél/harmadidényét láthatjuk táblázatos formában, hogy tudjuk EvdM első teljes rundóját hova tenni.
  2. A Vasast már kibeszéltétekhivatalos álláspont most nem lesz, mert ha nem volt frissen, akkor úgyis minek. Vannak ilyen meccsek, dühítőek, ez van. Maradjunk ennyiben.
  3. A Honvéd oldalán megjelent egy önhozsannázó cikk a marketingstratégia áldásos hatásairól, amit talán érdemes átnyálazni akár mondatonként is – valószínűleg poszt lesz belőle.
  4. Blogolt az Öreg is, benne az EvdM alatt betonbiztos padról. Hogy az idényt hova tegyük számszakilag és egymáshoz képest, az úgyis kiderül pont ebből a posztból, minden mást pedig csak pár szóban kommentálnánk.
  5. Aki még nem tudná: a kommentrendszer kicsit megzavarodott szombat este, és a vasasos posztnál egy időre átállt előzetes moderációra (nem látszódtak a hozzászólások, amíg le nem okézta egy moderátor), amiről mi nem tudtunk, és nyilván nem erre figyeltünk a meccsen. Kitiltva senki sincs és nem is lesz (minek? szabadon lehet újraregisztrálni), előmoderáció dettó (erre időnk sem lenne), viszont hibák előfordulhatnak, akár nálunk, akár a Disqusnál. Az előbbiért elnézést kérünk, az utóbbinak pedig a kezében vagyunk.

szezon etap edző százalék végső helyezés
2016/17 3. kör Marco Rossi 75.8 bajnok
2016/17 2. kör Marco Rossi 69.7 bajnok
2012/13 tavasz Marco Rossi 66.7 bronzérmes
2007/08 ősz Supka Attila 66.7 8.
2016/17 bajnokság Marco Rossi 65.7 bajnok
2006/07 tavasz Supka Attila 62.2 8.
2012/13 bajnokság Marco Rossi 57.8 bronzérmes
2011/12 ősz Supka Attila 55.6 4.
2009/10 tavasz Massimo Morales 53.3 9.
2016/17 1. kör Marco Rossi 51.5 bajnok
2011/12 bajnokság Supka Attila 51.1 4.
2012/13 ősz Marco Rossi 48.9 bronzérmes
2013/14 ősz Marco Rossi 48.9 9.
2015/16 1. kör Marco Rossi 48.5 8.
2015/16 3. kör Marco Rossi 48.5 8.
2017/18 1. kör Erik van der Meer 48.5 ?
2007/08 bajnokság Supka Attila, Vass László, Borgulya István 47.8 8.
2010/11 ősz Massimo Morales, Szalai László 46.7 10.
2011/12 tavasz Supka Attila 46.7 4.
2006/07 bajnokság Aldo Dolcetti, Supka Attila 45.6 8.
2010/11 bajnokság Massimo Morales, Szalai László, Supka Attila 44.4 10.
2015/16 bajnokság Marco Rossi 43.3 8.
2008/09 ősz Pölöskei Gábor 42.2 13.
2009/10 bajnokság Sisa Tibor, Massimo Morales 42.2 9.
2010/11 tavasz Szalai László, Supka Attila 42.4 10.
2013/14 bajnokság Marco Rossi, Simon Miklós 40 9.
2008/09 bajnokság Pölöskei Gábor, Sisa Tibor 36.6 13.
2014/15 tavasz Marco Rossi 35.6 13.
2015/16 2. kör Marco Rossi 33.3 8.
2009/10 ősz Sisa Tibor, Massimo Morales 31.1 9.
2013/14 tavasz Marco Rossi, Simon Miklós 33.1 9.
2014/15 bajnokság Pietro Vierchowod, Jasper de Muijnck, Csábi József, Marco Rossi 31.1 13.
2006/07 ősz Aldo Dolcetti, Supka Attila 28.9 8.
2007/08 tavasz Supka Attila, Vass László, Borgulya István 28.9 8.
2008/09 tavasz Pölöskei Gábor, Sisa Tibor 28.9 13.
2014/15 ősz Pietro Vierchowod, Jasper de Muijnck, Csábi József 26.7 13.

Igen, jól látjátok, teljesen átlagos teljesítményt hozott EvdM az első teljes részidényében. Sőt, a tavalyit leszámítva, hozta az elmúlt évek rajtolós átlagát, ennél igazán jobbat csak Supka tudott kétszer, az egyiket ugye Tatabányán zártuk.

Nézhetjük viszont fonákján is ezt a 48,5%-ot: edzőváltás nélkül egyedül Pölöskei húzott végig ennél rosszabb (42,2%) mutatóval első, vagy őszi részidényt, minden más alkalommal menet közben váltott az Öreg, vagy fizetési zavarokra hivatkozva lemondott Morales. (Haha, nagyjából hét éve pont ezzel témával kezdtük a blogolást.)

A lényeg, hogy EvdM ahhoz képest, hogy

  • egy bajnokcsapatot vett át;
  • próbálja átformálni a saját fazonjára;
  • eszement mennyiségű gólt kap;
  • öt mérkőzés óta képtelen nyerni, legalább három kapott gólokkal alázza sorra a Bozsikot,

valahol mégis hozta az elmúlt évek átlagát. Jó, negatív gólkülönbségünk fene tudja mikor volt utoljára, tegyük túl magunkat rajta, majd elmúlik.

A másik, amire hivatkozni szoktak mostanában, az a tavalyi bajnoksághoz képest. Nézzük:

mutató 2017/18 2016/17 különbség
pont 16 17 -1
éllovas pontszáma 24 22 +2
távolság az elsőtől 8 5 +3
lőtt gól 18 17 +1
kapott gól 19 10 +9

Ha a kapott gólok számától képesek vagyunk elvonatkoztatni, az ugye stílus kérdése (amíg egyel többet lövünk nincs gond), akkor a pontszám és az éllovastól való távolság a lényeges. Nyolc pont tizenegy kör után sok, de nem ledolgozhatatlan: tavaly a 13. forduló után tíz ponttal álltunk a Vasas mögött, ami a 19. fordulóra eltűnt, lenullázódott. Ha a következő pár meccsen újra tudjuk hozni az idény eleji számokat, akkor a mostani nyolcasi is csökkenni fog, ez egész biztos. A kérdés inkább az, hogy megint csak hat fordulóra vagyunk hitelesítve, vagy menni fog hosszabb távon is? (A 2017-es naptári évben még nyolc meccset játszunk, a Fradi, Videoton és a Vasas már a tavaszi rajt része.)

Maradjunk annyiban, hogy a mutatott játék sokszor szörnyű, szenvedés lett a hazai pálya, megalázó zakók sorozatban, mégis töretlen a bizalom, mert a számok nem vészesek, és az Öreg bedobta a stílusváltás fogalmát, amivel aztán végképp szabadon lehet takarózni, mert ugye az olaszból hollandot nem sokan próbálták eddig, ahol pedig igen, ott sorra nyerte a BEK-eket a Milan.

És ha már az Öreg posztját beidéztük, pár mondatot és gondolatot azért érdemes kiemelni belőle:

Ő [Marco Rossi – vh] egy masszív védekezésre épült csapatot kovácsolt, amely gyors kontráival sok bajt okozott az ellenfeleknek. (…) Az edzőváltás után szerettünk volna egy sokkal játékosabb, élvezetesebb, de ugyanakkor eredményes futballt játszó csapatot építeni. A játékosállomány persze adott volt, de egy olyan edzőre vadásztunk, akinek a koncepciója elsősorban a támadásra épült, és aki elkötelezett volt a fiatalok folyamatos beépítésére.

A játékosállomány adott volt, mert Rossi a saját fazonjához igazította. Látjuk, (például) Holender nem balhátvéd négyvédős rendszerben, miközben 5-3-2-ben simán megoldja a balszélt. A keretünk a fene tudja mennyire alkalmas a támadófocira, ha képtelenek vagyunk uralni a középpályát és a labdát. A gólok száma elől talán megvan, miközben hátul teljesen szétestünk.

Mellékszál: az elkötelezett EvdM már panaszkodott a fiatalszabály miatt, ráadásul a folyamatos beépítés is egy furcsa valami, hiszen Tömösvári nem jött be neki igazán, Krisu valamiért kikerült, Bíró már a keretben sincs, miköhben Banó-Szabó működni látszik – de ugye ő csak egy a tavalyi kettő helyett.

És ez át is vezet minket a másik – szerintem fontos – kiemelendő részhez:

A 2016/2017-es szezonban edzőnk két tűzben edzett fiatal játékost, Gazdag Danit és Koszta Márkot, kapott. (…) Ez egyáltalán nem így történt a 2017/2018-as szezon előtt. Az új edzőnek a felnőttek között még csak kevés, vagy semmilyen, tapasztalatot szerző játékosok álltak rendelkezésére a fiatal-szabály teljesítésére.

A tavalyi szezonra Kosztát felépítette az NB II-es Kisvárda, Gazdagot pedig még Cordella is az új Puskásnak nevezte, végig a keretben volt, játszogatott, nálunk rakták össze. Tavaly ez a játékosfelépítés elmaradt.

Rossinál ugye megvolt a kvóta, a bajnokságért mentünk, hülyeség lett volna a jövőt építeni; miközben a klub sem tudta az akkor 18-19 éves tehetségeit kihelyezni az NB II-be, tehát idén azok játszhatnak gyakorlatilag, akik tavaly a saját fakónkban gyűjtötték a harmadosztályú tapasztalatot, ha éppen játszottak:

A játékosok – a Tatabánya kizárása miatt – 32 jegyzőkönyvezett meccset játszhattak legfeljebb.

Ők hatan azok, akik legalább a kispadra vagy egy kupameccsre a keret közelébe kerültek. Nem mondható veretes névsornak, miközben ebből kell gazdálkodni. Gergényit például év elején bejelentették, de azóta simán és szó nélkül került vissza az NB III-as csapathoz.

És, hogy mi lesz jövőre?

Ha minden igaz, akkor mind a hatan jók lesznek még U20-nak a következő bajnokságban is, vagyis mondhatjuk, itt a Gazdag-féle modellt követjük, és házon belül próbálunk minél több játékpercet adni nekik. (Ha tévedtem, akkor csak Stoiacovici, Banó-Szabó és Hegedűs esik bele a mintába.)

Rajtuk kívül – persze nyilván jöhet valaki meglepetés az U19-ből – csak Erdélyi Botond van legalább korban és legalább NB II-es szinten, ráadásul pont annál a Kisvárdánál, ahol Kosztát is felkészítették nekünk. Mondjuk Koszta játszott, Erdélyit eddig nyolc forduló alatt háromszor cserélte be Kondás. A többi, másodosztályba kölcsönadott játékosunk már most sem U20-as, nemhogy jövőre.

Van gond tehát bőven a kőkemény eufemizmussal fiatalszabálynak hívott klubzsaroló mechanizmussal nálunk.