A klubtörténet szerint ma nyolcvan éves a kispesti stadion

Pedig csak 78 éves és 11 hónapos.

1939 tavaszán adják át azt a stadiont, amit többszöri felújítás után még ma is használ a Kispest. Furcsa történelmi párhuzam, hogy akkoriban is éveket kellett várni, míg végre rászánta magát a város és a minisztérium az építkezésre, ahogy a 42-es villamos meghosszabbítása a pálya mentén ugyanúgy szóba került, ahogy manapság is napirenden van. Igaz, akkor még 43-as volt a viszonylat neve, és az irány a Nagykőrösi út lett volna, nem pedig a Havanna.

Stadionépítési történelem a harmincas évekből.

1932 októberében Kispest város városfejlesztési bizottsága 4000 pengő kölcsönt hagyott jóvá, hogy abból a KAC új tribünjének építését támogassák. A társbérlő Kispest FC eközben egy másik forrás, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által megítélt segély kiutalására várva küldöttséget menesztett az Országos Testnevelési Tanács (OTT) elnökéhez, hátha meg tudja sürgetni az ügymenetet.

A stadion és a tribün felújításának kérdése nem tűrhetett halasztást. Az 1926 decemberi képviselő-testületi döntéssel a következő évben felhúzott első, még teljesen fából készült tribünt egy vihar annyira megrongálta, hogy azt az alapoktól újra kell építeni, miközben a sporttelepet az egyesületi tagokon túl, a csendőrség, a cserkészek, a leventék és a gimnazisták is rendszeresen használták, így az is erősen le volt lakva.

1933 szeptemberében már áll a város által adott pénzből épített második, szintén fából épült tribün, azonban a minisztérium még mindig nem utalt, ezért Kispest polgármestere beadvánnyal fordult a miniszterhez, hogy újra jelezze, segélyt kérnének a sporttelep egyéb részeinek felújítására, valamint a tribün alatt öltözők, fürdők és tornaterem kialakítására. Az OTT képviselői bejárták a pályát, megtekintették a terveket, és reménykeltőnek nevezték a város esélyeit a segélyre.

Apró szerencse a szerencsétlenségen, hogy végül nem érkezett meg ez a segély, mivel a 1934. május 6-án, a Kispest-Attila mérkőzés alatt felgyulladt és leégett az alig két éves, még felszereletlen második tribün.

A leégett régi tribün (fotó: Képes Pesti Hírlap, 1934.05.08.)

A Kispest tribünjének vasárnap történt leégése miatt félbeszakadt Kispest-Attila mérkőzést előreláthatólag áldozócsütörtökön Miskolcon játsszák le, amennyiben a felek meg tudnak egyezni. Kispest költségmegtérités cimén 2000 pengőt kér, az Attila azonban csak 1800 pengöt igér, A végleges döntés a kedd esti intézöbizottsági ülést megelőzően történik. (MTI, 1934.05.08.)

Már júniusban felmerült, hogy az akkoriban még a mai Kispesti temető Puskás Ferenc utcai oldalán fekvő stadiont egy nagyobb helyre költöztessék. Egy javaslat szerint a kőbányai Vasgyár utcai vasúti megállótól délre, a kispesti Lehel utcától pedig északra eső területet jelölték volna ki, vagyis nagyjából a mai KöKi terminál melletti P+R parkoló helyén épült volna az új létesítmény.

A régi stadion a temető Puskás Ferenc utcához (akkoriban: Csokonay utcához) közelebbi részén állt. (1929, forrás: Budapest Főváros Levéltára, Budapest térképeinek katalógusa 4184d)

Augusztusban az egyik kispesti pénzintézet is jelezte, hogy az Üllői út mentén meglévő ingatlanát átengedné a városnak, azon tribünt, pályát és uszodát építene, és a már meglévő épületet klubházzá, öltözővé és vendéglővé alakítaná, ezért pedig nem kér többet, mint amennyit a leégett tribünjéért kapott a KAC a biztosítótársaságoktól.

Szeptemberben dr. Molnár József polgármester a Kispest FC képviselőivel való találkozáson elmondja, hogy a város hasonló stadiont szeretne építeni, mint a debreceni, és a kijelentését azzal is megerősíti, hogy a tervek már el is készültek, azokat pár napon belül vizsgál majd meg egy erre kijelölt szakbizottság.

1934 októberében elindul az építkezés – a Lehel utcában, ahol korabeli közmunkások (akkoriban ínségmunkásnak hívták őket) esnek neki a földmunkáknak. A stadion terveit az a Mattyók Aladár készítette, aki többek között a régi Üllői úti stadion egyes részeit is tervezte. A feszített tempóra jellemző, hogy a pálya talaját már egy-két hónapon belül szeretnék befüvesíteni.

A Kispest az 1934/35-ös és az azt követő bajnokságokat albérletben, hol a Hungárián, hol az Üllőin játszotta végig, a Szent Imre herceg úti (ma: Ady Endre utca) leégett pályáján csak néhány, kisebb érdeklődést kiváltó meccset rendezett. Érdekesség, hogy a KAC stadionját rendszeresen említik Sárkány utcai (az Ady neve a századforduló előtti évektől 1930-ig), vagy Szent Imre herceg úti (1930 és 1946 között volt az utca neve) stadionnak, azonban maga a stadion pontos címe egyelőre bizonytalan(1). Egy 1920 körül készült kispesti térképről például nemes egyszerűséggel lehagyták a vasúton túli részeket.

1926-ban a Temető úton, majd a fent látható 1929-es térképrészlet szerint egyértelműen a Csokonay utcában találjuk a stadiont, azonban a kerület 1931-es térképén már nem szerepel a Csokonay név, viszont megjelennek a legendás városi házak, ahol a Bozsik és Puskás családok laktak. Az 1928-as Budapesti Czím- és Lakásjegyzék szerint a Sárkány utca csak a Hofherr Albert utcáig tartott, vagyis a vasúton túl egy másik utcának kellett lennie, ami nem igen lehetett Temető utca, mert az sem Kispestnél, sem Pestszentlőrincnél nem szerepel az utcák, utak, terek jegyzékében.

Kispest 1940-es térképén a vasúton túli utcát már Szent Imre hg. útnak nevezik, ugyanakkor Pestszentlőrinc térképén ugyanazt a szakaszt Csokonai utcának. (Kispesten mindeközben évtizedek óta volt egy másik Csokonai vagy Csokonay utca is a Fő, vagy akkori nevén Horthy Miklós utca Üllői útra átellenes oldalán. Pestszentlőrincen nem ismerünk Csokonai utcát.) 1946-ban ismét hiányzik a térképről az utca neve, miközben a vasút túloldalán már az Ady Endre út szerepel. 1959-ben a stadion hiányzik a térképről, de legalább az utcának van neve: Újtemető utca. A városi házak a mai edzőpálya helyén ekkor még állnak, a temető azonban már bekebelezte a régi KAC-sporttelep területét.

A kispesti pálya környéke 1940-ben, érdekesség, hogy ebben az időben a Kispestnek egyszerre két stadionja is van. (forrás: forrás: Budapest Főváros Levéltára, Budapest térképeinek katalógusa 4097)

1936-ban egy igen furcsa térképet adnak ki a Fővárosi Közmunkák Tanácsának jóváhagyásával: Pestszentlőrinci „Iskolatelep” parcellázása a kispesti vasúti megállónál és az új sporttelepnél. A térképen a mai Hengermű területére tervezett házhelyek mellett feltűnik a Csokonay utca túloldalán, nagyjából a mai helyén egy sportstadion sematikus ábrája.

Hogy a stadion végleges helye pontosan mikor került át a Lehel utcából a Csokonay utcába, arra sajnos nem találtunk forrást, azonban annyi biztos, hogy az 1937/38-as bajnokság őszi szezonjában már legtöbbször ezt a címet, illetve a Szent Imre herceg útját jelölik meg a tudósítások a Kispest hazai meccseinél. Azonban, hogy ez alatt pontosan melyik stadiont, a régit, vagy az újat értik, arra nem térnek ki.

Miközben a Kispest csapata 1937 december közepe és 1938 január közepe között Gibraltáron és Észak-Afrikában túrázik, és veri el szinte az összes olyan város válogatottját, amelyik előfordul Rejtő Jenő regényeiben, – a legtöbb forrás szerint – 1938. január 2-án átadják az új stadionját azon a területen, ahol ma is található.

Az első hazai mérkőzésünket az új stadionban 1938. január 30-án játszottuk a Budai 11 ellen, azonban a 3:1-es győzelmünket mindössze 1500 néző látta. Sem a tudósítások nem jelölik, hogy valóban egy új stadionról lenne szó, sem a nézőszám nem ugrott meg jelentősen, így felmerül a kérdés, hogy honnan a klubkrónikában is szereplő január 2-i dátum, és pontosan mi is történt ezen a napon?

Annyi biztos, hogy új stadiont semmiképp sem adtak át.

Január 11-én a Nemzeti Sportban egy nyúlfarknyi anyag jelenik meg: “A Kispest pályáját állandóan rendben tartják. A havat lekotorják s a pályát igyekeznek minél jobb állapotba hozni a Budai elleni mérkőzésre.” Mint láttuk, sikerült.

1938. január 18-án Mayer Bélával, a Kispest intézőjével készített interjút a sportlap:

– A pálya…
– Igen, a pálya. Ez a legégetőbb probléma, amellyel naponta foglalkozunk. A helyzet az, hogy a belügyminisztériumból várjuk a jóváhagyó értesítést arra a kérvényünkre, amelyben az anyagi hozzájárulás engedélyezését kértük. Ha ez megjön, azonnal megkezdjük a szükséges munkálatokat. Nagyon nagy szükségünk van erre a pályára. A régit nem használhatjuk sokáig, mert – be kell vallanunk – a korszerű követelményeknek már nem nagyon felel meg. Most például négyszáz olyan klubtagunk van, aki minden hónapban pontosan fizeti a havi egy pengő tagdíjat. Állítom, hogy ha az új pálya elkészül, legalább 1000-1500 pontosan fizető tagunk lesz.

A klub krónikája tehát rosszul tudja, 1938 januárjában még szó sincs új pályáról, ugyanúgy a minisztériumi segélyre várnak (vagyis ellentételezésre, miután annyi szervezet használja folyamatosan a pályákat), ahogy 1932-ben, amikor a vihar lerombolta az első tribünt.

Január 26-án a szövetség június 1-ig újra hitelesíti a régi, Szent Imre herceg úti stadiont.

Az 1938/39-es bajnokság őszi szezonjában a Kispest mindössze két mérkőzést játszott otthon. Augusztus 25-án 3:3 a Phőbus ellen, majd szeptember 18-án 6:1-re verte a Salgótarjáni SE-t. Utóbbi mérkőzés a régi Szent Imre herceg úti pálya hivatalos búcsúja is egyben, mivel az ősz további részére ilyen-olyan okokból(2) mindig felcserélték a pályaválasztói jogot, és folyamatosan idegenben játszottak.

Szomorú pillanat, hogy a manapság a Kispesti temetőhöz tartozó terület, vagyis a régi stadion utolsó előtti gólját egy fiatal játékos, a másfél hónappal később elhunyt, mindössze 22 éves Kürthy Lajos szerezte. A Szentlőrinctől igazolt Kürthy sajnos nem élhette meg a új stadion elkészültét.

1938 novemberének elején a következő hír jelenik meg a Nemzeti Sportban:

Az elmaradt Kispest-Nemzeti mérkőzésen okulva a Kispest vezetősége megegyezett az Újpesttel, hogy november 6-án eldöntésre kerülő Kispest-Ujpest az ujpesti stadionban játszák le. Többféle szempontból nem lehet ezt a mérkőzést a kispestiek pályáján lejátszani.
1. Az időjárás ismét használhatatlanná tehetné az amúgyis rossz talajt.
2. Nincs fedett tribün.
3. A közönséget nem tudnák elhelyezni.
November 6-ára kellett volna a vállalkozónak átadnia a kispestiek új sporttelepét. Ez az időpont azonban – most már harmadszor – bizonytalan időre kitolódott. A legvalószínűbb az, hogy tavasszal fognak a kispestiek bajnoki mérkőzést játszani az új pályájukon.

A hírből könnyen kikövetkeztethető, hogy 1938 január közepe, vagyis amikor még nem érkezett meg a minisztériumtól az új stadionhoz remélt támogatás, és 1938 novembere között kezdődött valamikor az építkezés, és ez idő alatt tulajdonképpen fel is épült a létesítmény. Arról sajnos nincs információnk, hogy ezt a stadiont is Mattyók Aladár tervezte volna, mint az 1934-ben építeni kezdettet, aminek a későbbi sorsa szintén ismeretlen előttünk.

Érdekesség, hogy októberben, amikor a sportlap egyik újságírója kilátogat Kispestre megnézni az épülő stadiont, akkor két, decemberre elkészülő közlekedésfejlesztési programról is ír. Egyrészt az akkori 43-as villamos meghosszabbításáról, hogy a korábbi Gyár utcai (ma: Tóth Árpád utca) megálló helyett, a tribün mögött elkanyarodva halad majd tovább a Gránit felé, másrészt egy ingajáratról a Nagykőrösi út, Szent Imre herceg útja és az Üllői út között. Legjobb tudomásunk szerint sem a villamosvonal meghosszabbításából, sem az ingajáratból nem lett végül semmi, bár utóbbira tesz egy halvány megjegyzést a Budapest eltűnt villamosaival foglalkozó oldal, a Hampage.

Toldi a Ferencváros második gólját rúgja az 1939 áprilisi mérkőzésen. Háttérben az új tribün, és a még ma is látható lőrések a legfelső sor fölött. (fotó: huszadikszazad.hu)

A közel teljesen elkészült stadiont végül 1939. február 11-én mutatták be a sajtó és a sportolók képviselőinek. A 200.000 pengőbe kerülő beruházásból 180.000 ment el a 2000 fős, részben vasbetonból épült tribünre, amely alatt irodák, öltözők, tornaterem és gondoki lakás is helyet kapott. A stadion teljes befogadóképessége a tervek szerint 20.000 fő lett volna. A bejáráson dr. Molnár József polgármester ígéretet tett arra, hogy a befejezéshez hiányzó mintegy 50.000 pengőt a város magára vállalja.

Apró furcsaság, hogy a stadionnak három hivatalos megnyitója is volt, vagy legalábbis ennyi terv merült fel. Az első február 12-én, a bejárás másnapján egy Nemzeti elleni bajnokival (1:2), majd március 26-án egy Ferencváros elleni barátságos mérkőzéssel (a Fradi aznap a Hungáriával játszott, ez tehát elmaradt), és végül egy sportünnepéllyel június 10-én. Az utóbbiról szóló tudósításból az is kiderül, hogy a télen még 200.000 pengőbe kerülő létesítményről a nyáron már 400.000 pengősként beszélnek.

Az új tribün egy részlete 1939 májusában. (fotó: huszadikszazad.hu)
Az új lelátó háttérében a Lipták gyár épületei. Az ipari környezet azóta is jellegzetessége a kispesti pályának. (fotó: huszadikszazad.hu)
1939 június, Kispest-MTK 2:4. Jól látható, hogy az állóhelyi lelátó sok helyütt még csak egy domboldal. (fotó: huszadikszazad.hu)
Frissítés [01.12.] //
Az új kispesti stadion építésére 1936. szeptember 12-én jelöli ki a városi tanács a lajosmizsei vasúton túli területet. A stadion tervezésével ismét Matyók Aladárt bízzák meg, és a költségekre összesen 60.000 pengőt szánnak. (MTI Sportkiadás, 1936.09.12.) Érdekesség, hogy Matyók ebben az időben a Ferencvárosi Torna Club egyik alelnöke volt. (MTI Sportkiadás, 1933.05.05.)

Megjegyzés: a Lehel utcában, ahol először építkezni kezdtünk, végül mégis lett egy futballpálya.

A poszthoz köszönöm a Futball és történet blog segítségét. Források: MTI, Nemzeti Sport, huszadikszazad.hu, Hungaricana képcsarnok. Címlapkép: a kispesti Fő utca 1937 körül, forrás: FSZEK.

Lábjegyzetek:

(1) Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára 1930/1931-es kiadása a Kispesti Athletikai Clubnál csak az elnököt, dr. Válya Gyulát jelöli, valamint vélhetően a klub (Hunyady u. 4.), és nem a stadion címét adja meg. Válya egyébként 1922 és 1930 között Kispest polgármestere volt.

(2) “A MÁV igazgatósága még nem vonta vissza azt a rendelkezését, amely szerint a vasutasok egyelőre nem hagyhatják el állomáshelyüket. Az MLSz ezért úgy döntött, hogy ha valamelyik pályaválasztó csapat ellenfele vasutas csapat, akkor az egyesületek kötelesek a pályaválasztó jogot elcserélni. A Kispest már meg is egyezett az Sz. MÁV-val s így vasárnap Szolnok városa váratlan futballcsemegéhez jut.” (Nemzeti Sport, 1938.10.06)

“A klubtörténet szerint ma nyolcvan éves a kispesti stadion” bejegyzéshez 28 hozzászólás

  1. Gratulálok! Szenzációs időutazás, rengeteg új információ!
    Valahol nincs új a nap alatt, anno is elképesztő folyamat után épült meg a stadion, most meg kitudja mi lesz egyáltalán?
    Nekem továbbra is egy angol (vagy itthon ZTE pálya ) mintájú 4 önálló, fedett részből álló stadion lenne a legkedvesebb. Ebből az egyik hosszanti fő lelátó a mai Tribün rész maradna. Felújjítva, új tetőszerkezettel. A maradék 3 oldal pedig teljesen új rész lenne, ahol a másik hosszanti lelátó alatt helyet kaphatna minden új kiszolgáló helyiség. Természetesen a futópálya eltűnne és nem egy teljesen zárt sablon stadion lenne, hanem egy szellős egyedi gyöngyszem! Megmaradna a múlt egy darabja, ami bevallom nagyon hianyozna. Ahogy látom máshol a pénz nem nagyon számit az új stadion beruházásoknál, de itt ez így még költséghatékonyabb is lenne.

    1. Sajnos amit irtal nem johet letre. Mivel uefa altal minositett stadion kell ezert rossz a palya iranya is. Ezen valtoztatni fognak, igy a tribunnek lottek.

  2. CS.A.K. Szuperlatívuszokban lehet dicsérni a cikket, zseniális!!! Big Like!!! 😎

  3. Nagyon jó, összeszedett írás. Köszönöm a történelmi visszatekintőt. :)

  4. Az első fotó zseniális!
    De szép is lehetett az akkori Kispest!
    A Fő utca látképe… imádom!

  5. Hemingway úr!!!!!!!

    mivel tudjuk hogy olvassa a blogot, itt szeretném felhívni a figyelmét arra a különbségre, hogy milyen az, amikor valaki ténylegesen értéket teremt, vagy amikor csak fizetésért összeírogat betűket, és azokat link formájában felteszi ide és oda,–kötelezettségből.
    Nem tudom mennyit keres a marketinges a honvédnál, de szerintem ha annak a fizetésnek a 10%-át átutalná a blog szerzőinek, akkor mindenki jól járna…
    mert ugye tudjuk hogy egy klubot a szurkolók tartanak életben. Egy klub a szurkolók miatt tud létezni.
    Ha nincs szurkoló = nincs klub se.

    1. “Ha nincs szurkoló = nincs klub se.”
      Ezt szerintem pont kisahánkban nem igaz! pfla…
      de nem is olyan rég létezett egy gázszer, stadler… ők sem a szurkolók hiánya miatt szűntek meg.

      1. na jó
        ne az extrém példákkal gyere
        született már 2 fejü birka is a világon, de mégse mondjuk hogy van olyan…

        Akkor pontosítok: egy klubot, Mindig, Mindenhol a szurkolók tartanak életben. ( kivéve Mországon)

      2. azért szűntek meg, mert az “univerzum erői” kiegyenlítődtek, és helyükre kerültek a dolgok.

        ez lesz a felcsúttal is. Mindenki tudja. csak az időpont kérdéses.
        2 év- 5 év- 15 év. ezek nem számítanak ha a “big picture-t” nézzük

        1. frászt, azért szűntek meg, mert az akkori pénzmosoda “gittegylet” már elavult lett.
          A mostani cég már tanult a múlt hibáiból… sajnos pfla jelenlétét (szvsz persze) nagyon sokáig “élvezni” fogjuk. lásd a mostani gazdasági hatalmi átrendeződést…

    2. Szerintem lehetne azt is csinálni, hogy a BHO-n kialakítani egy Fórum v. Blog menüpontot, ami erre az oldalra irányítaná az érdeklődőt.
      Legalábbis szerintem ez egy mindenkire nézve korrekt megoldás lenne.

      1. Volt! Majd amikor sok lett a pocskondiázás, az öreg letiltatta!
        még az 1909.ini.hu -ra muatatott, ha jól emlékszem.

        1. Igen tudom, emlékszem.
          De itt nincs pocskondiázás, illetve a moderálás is működik.

          1. ha felrakod a linket a BHO oldalra akkor majd lesz…nem beszelve arrol, hogy egyszerüen ideiranyitanal minden idiota rivalis csapat szurkolokat is akik nem tudnak erröl a blogrol, es akkor vege a kulturalt hangnemnek es a kultural vitatkozasnak….neha a kevesebb több! Szegeny RW es Hanta a fel eletet moderalassal tölthetne….

    3. Nekem is eszembe jutott már, hogy Hantáék megérdemelnének egy szezonbérletet, de itt kicsit ellentmondásossá kezd válni a dolog. Ez ugye egy szurkolói blog, akik ezt a blogot írják ők nem marketingesek, és nem az ingyen bérletért csinálják. pont az általad felvázolt viszonyrendszer miatt a leghűségesebb szurkolók amíg tehetik, megvásárolják a bérletüket, ezzel is hozzájárulva a klub létezéséhez.

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.