Búcsúzni tudni kell

Tudni bizony, és ez csak a legnagyobbak kiváltsága, meg ilyesmik, tényleg. No ne ijedjünk meg, a cím elsősorban a csapatra és az idényre vonatkozik – bár, ha a korzóról lesétálva az étert belengő savanyújóska hangulatra gondolok, akkor meg is ijedhetünk, mert hivatalosan-nem hivatalosan, azért itt többen búcsúztak, mint csupán az idény. Felemás érzések következnek.

Sajátos keveréke volt a tegnap este a régi záróforduló-emlékeimnek. A végig domináló csapat, a jó játékosok a pályán, és az értelmes célért való harcban lét a ’80-asokat, ’90-eseket (mármint késő ’80-asokat, kora ’90-eseket) idézték meg bennem, a lefújás utáni “mi lesz velünk” kétségek közt vergődő hazaindulása pedig a sanyarú késő ’90-es, kora 2000-es éveket.

Maga a meccsre kisétálás, a kiesőjelölt ellenfél nyűglődése, az első 50 percben eltotojázott helyzetek sora, az óriási kapufa, a lassú méltósággal vezetett támadások mind-mind a gyerekkorom kedvenc szezonzáróit elevenítették fel bennem, az időszakot, amikor évente 1-2 alkalommal mentem csak ki Apuval és Öcsémmel, és ezen egy-két alkalom egyike mindig a zárómeccs volt. Bár jelenleg kicsit feje tetejére állt minden: igaz, hogy kieső az ellenfél, de ez a tavalyi bronzérmes, mínusz Saglik, vagyis érthetetlen a Vasas összeomlása, vagyis dehogy érthetetlen, lehet, mi is így járunk jövőre pálya nélkül ebben a kretén építkezős magyar foci-álomvilágban, kísértetiesen emlékeztet a szitu 2002 zárómeccsére, mikor bő nyállal gyalázta mindenki a kieső Vasast, az ezasasutornyi jelenetsor hátterében, én pedig már akkor is csöndben sajnáltam szegény angyalföldieket és tartottam tőle, egy év múlva ne rajtunk röhögjön csúfondárosan ugyanígy más pesti szurkoló. Akkor bejött, jövőre ne így legyen.

Egyrészt remek kép, másrészt elköszönést sejtet

Amúgy sem értem ezt a nagy Vasas-fóbiát, ez a klub hasonlít ránk a legjobban szurkolói méretben, budapesti pozícióban, hát sokkal inkább ők, mint a fertelmes többi fővárosi vetélytárs, és bakker azért drukkolni, hogy a Fáy (vagy Újpest) helyett lehessen Balmazra vagy Miskolcra vagy ‘kövesdre utazgatni, ez elég fura nekem. Mindig amikor megy a “szűnjön meg a Vasas” “essen ki a Vasas” kórus a közelemben – csak szűkebb környezetemben, a csakblog-arcok és perioikoszok között is mindenki ezt fújja – eszembe jut, hogy csak ne mi legyünk a következők. Aj-jajj.

Szóval fordult egy nagyot a világ tavaly óta, saját minicsoda-évét kieséssel fejelte meg a derék Vasas, és lassan kezdek totál elégedett lenni a mi évünkkel, mondanám magamnak, hisz nemhogy kiesés, de totál élboly  vége, na de ez inkább csak pikírt megjegyzés volt, az igazi a bronz lett volna, még inkább a Kupa, de mind a kettőt átadtuk idén az Újpestnek, akiket idén év elején a szezon Kispestjének vártam, erősítéseik, edzőjük miatt, és amiatt, hogy úgy éreztem: a Honvédunk tavalyi emberfeletti idénye jó példa lesz másoknak, pl. most a lilákoknak, és mernek nagyobbak lenni. Ehelyett egy (szintén nagy ellenfelektől mentes) MK-siker és bronz, az első kettőtől brutál leszakadt bronz lett a lila idény vége, szóval akkora csodát nem csináltak, csak hozták a kötelezőt, ami még jobban felértékeli a tavalyi évünket – és kicsit le az ideit.

Típusos BAJNOK KISPEST akció: Lanza teker mesterien középre, ahol már robban be Eppel Marci. Imádlak titeket, srácok.

Mert lehet örvendeni az EL-indulásnak, az azért nem cím, én meg címkórságban szenvedek, ez a nagy helyzet. Kellett volna a bronz. Most tabukat fogok döntögetni sok utazószerelmes szemében, de nekem most nem hiányzik az EL. Ha tényleg úgy alakul a keret, ahogy a mostani készüljünk-a-legrosszabbra forgatókönyvek sejtetik, akkor sok értelme nem lesz egy, a felkészülést telibe csűrő, önalázó eredménnyel záruló azeri vagy moldáv túrának, max annyi, hogy Hanta meg Ábel örülhet, hogy mehetnek vérhast kapni Kisinyovba, és nem tel-avivban kell üldözni a keresztes háborús emlékekre kattant RW-t.

Furcsa volt ez a tegnap, mondom. A második félidőben egész kis gálát rendeztünk, előbb Lanza és Eppel hozott össze egy Illés-Kovács Kálmán összjátékot idéző kis ékszergólt (kicsit lassú, kicsit bohócliger, kicsit van 10 másodperc levenni és beb*szni,  de lesz*rom, ez akkor is a miénk és akkor is gyönyörű volt), aminek a végén akkora volt a kémia a két öreg harcos között, amit utoljára a tavalyi hajrában láttam, vagy még akkor sem, ez egyrészt melengeti az erre érzékeny lelkem, másrészt sajnálatosan búcsú-bukéja volt e jelenetnek is.

Miért kell ilyen képeknek készülnie? :( #1

Aztán az e jelenetnél tanúsított önzetlenségéért Lanza megkapta a bónuszt Vaskótól egy fölösleges lökés képében 17 méterre a kaputól, “Lanzánál ez olyan, mint egy tizi: tuti gól“, közli az alattam levő széksorból pókerarccal Salvatore, majd végignézzük, amint Kispest 2010-es éveinek recens legendája (az, nekem legenda, bocs) egy lépésről felrakja a pipába az egyik legszebb kispesti gólját (szerencsére nem könnyű listát állítani). Itt már kezem a fejem fölött, úgy megy a taps, és hallom, hogy mögöttem a játékost-sose-szopkodok credo két fő igehirdetője, az Ábel-Fanta duó is tolja a Dávideeee-Lánzáfámeeeee kórust, mint egyszeri multicég a TAÓ-t a Váli-völgybe. Itt és most kellett is: gólkirályt ünnepeltünk.

Miért kell ilyen képeknek készülnie? :( #2

Mielőtt az öröm tetőfokra hágna, Lanzát jól lerúgják, csere (vagy csak koreográfia egy megtapsoltatásért, ki tudja?). A levonuló olaszt dörgő tapssal búcsúztatja mára (vagy végleg) a fedett lelátó és a Korzó, szép pillanatok, mondhatnám, de nem tudok örülni, kicsit előjön belőlem a tinédzser Nick Hornby, amikor elveszik tőle Liam Brady-t, aki nekem eddig a Robert Warzycha volt, és persze más már minden, már nem kissrác vagyok, aki 3 napig nem alszik rendesen mert elvitték “a” karmestert, de azért emlékeztek, mit írtam pár hete Eppelre és Lanzára, meg a csatársorainkra? Hát jól jegyezzük meg ezt az utolsó két idényt, és még inkább ezt a tegnapi két góljukat, mert ilyeneket, szakmányban és ilyen arcokkal a csatársorban nem sokat látunk egyhamar itt Kispesten. Emberek, egymást követő két évben mi adtuk a gólkirályt, akinek az aktuális ékpárja is 10 fölött lőtt mindkétszer. El voltunk kényeztetve. Szóval jól jegyezzük meg, amit láttunk.

(“Ha jövünk még egyáltalán meccsre Kispesten” -teszi hozzá Salvatore, hogy teljes legyen az öröm. Hát, ősszel 1-2 hétig még biztos, ezt meg én teszem hozzá, aztán tovább nem merek nézni).

A meccsnek viszont még nincs vége, újabb remek támadás, Eppel kísérlet, majd a kipattantót az utóbbi hetekben Supka kritikája után megtáltosodott Holender veri be, Holcsikára sem ismerek rá az utóbbi meccseken, ezt még le kell írnom. Ahogy Gazdag Dani is végleg beérett e szezon végére, a Fradii ellen is, és ma is hatalmasat játszott középen (itt már nem is írom a pesszimista forgatókönyvet). Banó-Szabócskát meg Hanta dicsérte mögöttem joggal, az egész évre vetítve. Jó nézni a csapatot, a bekapott hülyegól ellenére is – Pölő… /sóhaj/. Aztán Kinget is megtapsoltatja Supka, a kis Király el is érzékenyül lejövetelkor, mutogatja a klubcímert a szívén (mondjuk ennyi erővel maradhattál is volna, Kicsi), és tapsolja a Tábort, szép jelenetek, de már kezd ebből sok lenni. Csoda, hogy EL-indulás helyett inkább keserédes az ember torkában a nyelés?

Kiegyenesedtünk hát az idény végére, és örömmel olvasom a tegnap kapcsán a kommenteket, hogy a dicséretekből egy kicsi kijut a kispadnak is, mert azért tényleg összekalapálta a szétesőfélben lévő keretet Supka a végére, amit tud, azt hozva. Kérdés, hogy amire ő is utal, azaz a keretátalakulás, az mit hoz, egy jelentősen megfiatalított, sztárjait és rutinrókáit vesztő készlet mennyire Attila profilja? Ettől kicsit tartok, de meglátjuk. Én örülök hogy ő kormányozgatta a padról a hajót tavasszal. Hanta szerint, aki szintén megbékült a téli kisebb szájhúzása után a mesterrel, ha egyből ő jön Rossi után, az üzembiztos bronz és MK (legalább döntő), én ebben nem vagyok biztos, gondoljunk bele, ha fél év EvdM után is majdnem elvitte a közutálat Supit március-április táján, akkor mi lett volna, hogyha a szent tehén Rossi után egyből jön? Jajj.

Mielőtt jogos felvetés érkezne, hogy az elmúlt hetek pozitív bejegyzései után miért fordulok sírásba én is, azért sírni nem sírok, és nem is a szokásos kispesti “minden_szar” mantrát szeretném felütni. Egyszerűen elkapott a bulivég effektus, amit a legjobb egyetemi baráti köri partik végén éreztem, mikor mindenki elindult tőlem haza, egy remekbe szabott  két nap után, és az ember sajnálja elengedni a barátait és ottmaradni pakolni a kiürült lakásban, kapaszkodva az emlékfoszlányokba. Hát valahogy ezt érzem most: óriási házibuli volt ez a két év, főleg az este, de a második évre nyúló afterpartyn is jól szórakoztam, bár akkor már megjelent (beKUKUCSkált…bocs) egy-két hívatlan vendég is az utcáról, és a tánc sem volt olyan jó mint előző este, de még bőven elment. Most viszont ketten már biztos hazaindultak a vendégek közül, 4-5 pedig erősen pakol, és szar lesz egyedül mosogatni.

Köszi, srácok!

Véget ért tehát az idény, a bajnoki év hosszú morzsapartyja, és bár nem lehetünk teljesen elégedettek, a végére azért közel jutottunk a kihozható maximumhoz. Az elmúlt 24 hónap emlékeit pedig mindenki vésse be, raktározza el, és áldja a focisorsot, hogy megélhettük. Csodás pillanatok voltak ezek, amely után ugyan fájóak a búcsú percei, de a hőseink örökre hősök maradnak, a Honvéd, a Kispest pedig nem csak akkor kell a kedvencség tárgya legyen, ha szárnyal.

Pont a következő években lesz ránk nagyon-nagyon nagy szükség a lelátókon, a hétköznapokban, és a büszke kiállásban a klub mellett. Mert ahogy a “ki tett csodát egyedül a magyar bajnokságban az elmúlt 30 évben?” mellett arra a kérdésre is , hogy “melyik csapat ad neked valami ajándékot a legváratlanabb pillanatban pusztán a létezésével és az általa teremtett közösséggel?” csak egy válasz létezik:

CSAK a KISPEST!

Fotók: 1909foto.hu – lovi és babar.

“Búcsúzni tudni kell” bejegyzéshez 160 hozzászólás

  1. Csak neztem de nem hallottam, es igy azt hittem Csertoi a legtobb magyart jatszato edzo vagy vmi hasonlo kategoriaban kaphatott dijat. De hogy a legjobb hogy jott ki, ugy hogy az igen elokelo hetedik! helyen vegeztek, na az igazi talany…

  2. Ha bármilyen lehetőség adódik a klub elnökkel fogjuk mérlegelni. Mondta Lanzafame az NSO TV-nek a jövőjét firtató kérdésre.

  3. Valahol azt írták, hogy egy hónapja volt a szavazás, akkor még nem omlott össze a Paks, így Csertői díja akkor jogosnak tűnhetett. Az általad írt lista lenne korrekt, így a szezon végén!
    A legszebb gól durván szubjektív történet. Van aki a kicselezek mindenkit és a gólvonalról fejjel bepöccintem gólokat szereti, valaki a távoli bombákat, valaki a kapufás gólokat. Nálam Könyves három kapufás bombagólja volt a legszebb, de természetesen megszavaztam Gazdi szép, nb1-es gólszüzesség elvevős bombáját! :)

  4. Jó év volt ez, nekem tetszett – alig várom a következőt! :)

  5. Elhoz két ilyen fontos díjat, akkor miért van vajon Lanzafame-nak olyan nézése, mintha valami fegyelmi tárgyalásról jött volna? :(

    1. vagy oda készülne…hajlamos vagyok negatívan látni helyzeteket, de én azt érzem rajta, hogy érzi,
      hogy lépni fog és nagyon nehezen beszélne erről

    1. Vicces képek, bár nem tudok rajta röhögni.
      Szimpatikus kék-fehér klubnál szerintem 2-3 x durvább fizetések vannak mint nálunk… Kabaré

      1. Na ja, tőlünk bmelyik csapat el tud vinni bárkit, talán mi vagyunk az nb1 “legcsövesebb” csapata. :(

        1. Hozzászokhattunk. Csak ahhoz nem lehet, ha a Fradi vagy a Felcsút visz el valakit.

    2. b+ King…nagyon gyorsan jött ez a mosolygós hajrá mtk…. :((
      a p.csába, hogy minden évben belexarnak a kisebb/nagyon örömünkbe…

        1. ok, de szombaton sírva jön le, majd vnap már vigyorog az mtks kamerába ???

          1. igen, lett volna oka sírni és lehet h fog is még :)

            szerinted ez normális érzelmi megnyilvánulás 1 napon belül ?
            akkor bocs… kicsit másképp vagyunk összerakva, nekem ez erős volt.

            1. Szerintem sem normális. De lehet a bankszámlájára gondol mint mtk-s és egyből jobb kedve lesz.

              1. korrekt megközelítés… :) csak akkor ne a Honvéd címert simogassa, hanem integessen a bankszámla kivonattal itt is ott is, és egyből logikus a sírás/nevetés…

      1. persze, őt is sikerült 3-4 év alatt felépíteni :)
        és tuti pótolható, kérdés, hogy miből…

      2. Ismerem a folyamatokat, de nem látom olyan tragikusnak a helyzetet.

      3. Teljesen egyetèrtek.Ès ha vèletlenül sikerül a szàjbaràgàs,na akkor jön “azöregmegmontanemhallottad”.

    3. No problem.
      Jó volt nálunk, szerettük.
      De azért, kozel sem pótolhatatlan.
      Sok sikert neki :)

    4. Sajnos ez van, a frissen feljutó, totál szurkoló nélküli MTK is szignifikánsan többet tud fizetni, mint mi.

      Én nem haragszom Hemingwayre amúgy, feneketlen pénztárcával nehéz és fölösleges is versenyezni. Ettől nekünk persze nem lesz jobb vagy könnyebb, de amíg állam bácsi vigyázó keze ott van a többi csapatnál, addig ez egy totál értelmetlen verseny.

      Ha a pénzöntés sem elég, akkor hoznak majd egy újabb fiatalszabályt, hogy a rendszeren kívüli csapatoknak pitizve kelljen 3 u17-es játékost szerepeltetni, hogy aztán az MLSZ odavethessen egy kis extra lóvét, miközben a kitömött csapatok tehetnek az alamizsnára, b@sznak betartani a fiatal/légiós szabályt, és így a mesterségesen meggyengített csapatok ellen könnyebb a kívánt eredményt elérni.

      Én meg sajnos kezdek hozzászokni a gondolathoz, hogy Kingnél sokkal fájóbb játékosok fognak az MTK-nál sokkal fájóbb csapatokhoz igazolni…

    5. “Ennyire csórók vagyunk, hogy már májusban kiárusítást kell rendeznünk?”
      A kiárusítás és a lejárt szerződés nem meghosszabbítása nem ugyanaz.

      “Videoton mért tudta úgy időzíteni, hogy a bajnokság megnyerésekor nem állt fel az edző, pedig még nem volt aláírt új szerződése?!!”
      Azért a Vidinél is ez lesz az első olyan év, amikor nem új edzővel mennek neki a bajnokságnak. És ott is voltak olyan edzők, akiknek a távozását nem értették a szurkolók.

      “Mért tudták okosan elhúzni a tárgyalásokat későbbre?”
      Rossinál a távozásának a bejelentését elhúzták a bajnokság végéig. Az se volt jobb. Szerintem korrekt, ha mindkét fél kijelenti már májusban, hogy ebből nem lesz hosszabbítás. Attól még fáj, de legalább nem nézik hülyének a szurkolókat.

      “Ennyire csórók vagyunk…”
      Hát ha klub mögött is oligarchák állnának, akkor nyilván könnyebb lenne a játékosokkal az egyezkedés. Persze, kiborító, hogy nem tudjuk az összes értékünket hosszú évekig megtartani, de ebben a helyzetben én inkább úgy érzem, hogy nem mi vagyunk csórók, hanem a többiek (Fradi, Vidi, Felcsút, Mtk) rendelkeznek olyan – magyar szinten – korlátlan lehetőségekkel (tudjuk honnan), amivel Hemingay nem tud, és nem is akar versenyezni. Pláne, hogy a Stadion építés miatt a keze is – kimondatlanul – meg van kötve. Persze, lehet hitelekkel, meg biankóra beigérni nagy fizetéseket, csak amikor kipukkad a lufi, akkor úgy járunk mint a Diósgyőr már nem egyszer. Én inkább választom a – többi csapathoz viszonyított – tisztességes “szegénységet”, ahol egy-egy siker saját erőből érünk el, mint azt az álszent, megkérdőjelezhető támogatásokból elért sikereket, amit pl. a Vidi vagy Felcsút szokott magából keservesen kiizzadni.

      1. totál igazad van a két oldal közötti morális különbségek hangsúlyozásával és én is úgy érzem, hogy iszonyatosan undorító, amit művelnek, de iszonyatosan frusztráló is ez tisztességesebb oldalon folyamatosan sz.pni a csapatépítés/megtartás fronton… :(

        1. De pont ez a lényeg….ellenszélben versenyt nyerni sokkal értékesebb. Ami a csapatépítést illeti, nos ilyet lehet látni Kispesten, esetleg Újpesten, Haladásnál, de még Pakson is. Azt nem gondolom csapatépítésnek, hogy minden évben igazolok 4-5 magyar szinten sztárnak nevezhető játékost, azon sztárok elküldése mellett, akik nem tudtak beilleszkedni az előző év bevásárlásából. Persze, nekem is csorog a nyálam, amikor ukrán, orosz, szerb, afrikai válogatott játékosok érkeznek mondjuk a Vidihez, vagy a Felcsúthoz, de ugyanakkor dagad a mellem, amikor ezek a sztárocskák felsülnek ezeknél a csapatokkal, vagy éppen belesüllyednek a posványba, mi meg 40-50%.ban MFA-s játékosokkal, meg szerethető légiósokkal bajnokságot vagy éppen EL kupa indulási jogot szerzünk. Ez nagyjából az a kategória, hogy vagy elkezded irigykedni a haverod, hogy ő Németországban szarrá keresi magát, Te meg itthon élsz jóval kevesebb pénzből, de ugyanakkor nem veszed a fáradságot, hogy az ő negatív dolgait (honvágy, lakhatás, lenézettség) szembeállítsd a saját pozítivumaiddal (járhatsz Kispest meccsre, barátokkal, rokonokkal vagy körbevéve, elérhetőek számodra a hungarikumok, stb.). Nem tudom érted-e mire gondolok. :)

    6. Hát van igazságod. Így nem lehet szurkolói bázist megtartani, építeni. Igy nem lehet előre lépni, haladni. Én már csak azért imádkozom, hogy Lanzafame itt maradjon, legrosszabb esetben külföld, mert az már olyan mély gyomros volna, amit nem lehet egy szurkolónak normálisan érzelmileg feldolgozni.

  6. nem dobogós csapatból került ki a győztes… :D
    ha 2. lenne a Honvéd, akkor azt kérdeznék, h nem fura, h nem a bajnok csapatból került ki a legjobb ?
    annyira szánalmas az nso…. 0 azaz NULLA cikk van a nyitó oldalon a tegnapi díjazásról!
    ha csak 1 pártcsapat érintett lett volna, napokig ott lógna hír…. :/

  7. EL: “The first legs will be played on 12 July, and the second legs will be played on 19 July 2018.”

    Szabadnapok kivéve, irány Azerbajdzsán.

  8. Most beszéltem egy nagyon jó Vasas szurkoló barátommal. Azt mondja, mindenhonnan azt hallani, Jámbor lelép, kb ifistákkal mennek neki az nb2-nek, nincs pénz, az sem lehetetlen, h rögtön zuhannak tovább az nb3-ba. Nagyon elkeseredett mindenki… Nem látják rózsásan a jövőt…
    Azt is hozzátette, nb1-et többet nem akar nézni, ha ők megmaradnak ilyen nb2/3-as csapatnak, és minden Vasas szurkoló így érez kb.
    Jó lesz a hatalmas szurkolói bázissal rendelkező Várda, Kövesd, Paks, Gyirmót, Balmaz, fújcsút stb jellegű csapatok az első osztályban. Ezektől biztos megjön a vezetők által várva várt nézőszámemelkedés mind a lelátókon, mind a tv készülékek előtt!

    1. Lesz rá esély, hogy az nb2-be magasabb lesz az átlagnézőszám, mint az nb1-ben. :)

    2. Nem a Vasast sajnálom, csak ebben az a tragédia, hogy mi is járhatunk így…

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.