Bejelentik az MVM NemKözpénz Fradit, interjúban tapsolhatunk az állami szerepvállalásnak, a magyar sport és foci soha nem látott sikerek előtt áll

Általános célú nem értem poszt következik.

A Fradika, mint sportegyesület, tehát a birkózástól a trambulinig, az U2-től a seniorig, vagyis úgy általában az egész kötött egy szponzori szerződést a száz százalékban állami tulajdonú MVM-mel (Magyar Villamos Művek), és jut évi hatmillió euró támogatáshoz.

A támogatás forintban nagyjából 2 milliárdot jelent, ami például az MVM 2017-es nyereségének pontosan a fele. Az most mindegy, hogy állami cégként illene a nyereséget az államkasszába befizetni, mert lehet, hogy esetünkben pusztán az egyik zsebből a másikba pakolásról beszélhetünk, és akkor fogadjuk el, hogy így kevesebb a papírmunka.

Az MVM egyébként korábban is nyitott volt arra, hogy a társadalom számára nagyon fontos célokra nagyon sok pénzt áldozzon. Önként.

Tehát egy száz százalékban állami cég megtolja a Fradikát egy jelentősebb összeggel, mert:

  • “A zöld-fehér klub 2015-ös és 2017-es, független, reprezentatív közvélemény-kutatások alapján is az ország legnépszerűbb csapatának számít” – micsoda meglepetés.
  • “Az FTC sportolói 29 olimpiai aranyérmet szereztek az egyesület fennállása alatt.” – a Bp. Honvéd (fele annyi idő alatt) nagyjából ötvenet (ezzel vezeti a vonatkozó hazai listát), sőt, Sportegyesületek Országos Szövetségének kimutatása alapján, a nemzetközi eredményességet vizsgálva az FTC idén nincs az első tízben.
  • “A szponzorációs megjelenésekkel lehetőségünk nyílik arra, hogy elérjük meglévő és potenciális ügyfeleinket (…)” – akár a csatornázási művek. Elég nehéz a wécé mellé sz*rni.
  • “Nyíri Zoltán szerint e célok alapja lehet, hogy az FTC-ben több mint 3 ezer gyermek sportol napi rendszerességgel (…)” – Szabó Tünde sportért felelős államtitkár nemrég nyilatkozta, hogy mintegy félmillió igazolt sportoló van az országban, és ennek több, mint fele utánpótláskorú. Ha ezt az arányt a Fradira vetítjük, akkor nagyjából 5000 igazolt sportolóval számolhatunk, vagyis az MVM-mel kötött szerződés fejenként évi 400 ezer szponzorációs forintra jön ki. Ha ezt az összeget visszaszoroznánk az egész országra, az összes igazolt sportolóra, akkor azt kapjuk, hogy az egyenlősdi nevében mintegy 200 milliárd forint állami szponzorációra lenne szükség. Természetesen a Fradin felül.

Ha az MVM, találkozva a köz akaratával (amit választott képviselőin keresztül, és állami tulajdonú cégek pénzéből gyakorol) ne tette volna egyébként is csodálatossá ezt a napot, akkor jött Szöllősi György és csinált egy olyan interjút Csányi Sándorral, amiből minden kiderül, csak az nem, hogy miért nincs néző a stadionokban, miért rossz a magyar futball, miért csak állami csecsen tud lógni a rendszer, szóval, hogy – bár épülnek a pályák, mert ezt minden évben elmondják, és leigazolnak falból létező és nem létező gyerekeket, hogy lehessen taózni, meg grafikont gyártani – a strukturális problémákkal mégis mi van? A lila ködöt értem, minden csodás, a kormány mögöttünk, akarat is van, szóval hogy lehet, hogy az elmúltnyolcévben csak a díszletek változtak, miközben ugyanolyan mélyen vagyunk, és ugyanúgy nem látni a valóban előremutató dolgokat?

– A korábban sokáig minden téren szegényes magyar labdarúgásban ma, nagyrészt az állami szerepvállalás jóvoltából, összehasonlíthatatlanul több a pénz, mint eddig. vezeti fel az egyik kérdését Szöllősi.

majd jön a válaszban:

A válogatott 2016-os Eb-szereplése és a Vidi idei sorozata már jó jel, a trendek biztatóak, de a kluboknál zajló munka teheti ismét naggyá a magyar futballt.

Értitek, a trendek! Volt egy Eb, harminc év alatt egy valami, meg a Videoton sok év után újra bejutott egy csoportkörbe, tehát ez már T.R.E.N.D. Jó, értem, az elmúltnyolcév előtti elmúltnyolcévben nem volt Eb, de csoportkörből se kevesebb. Nem lehet, hogy mégis ugyanaz a trend? Mert ugye se az Eb-n, se a Videotonban nem az Új Magyar Futball akadémistái játszották a főszerepet.

Egyébként a szövetségben Csányi szerint minden parádés, minden működik, minden a legnagyobb rendben, egyedül a kluboknál nem, és ugye valójában rajtuk múlik a futballunk naggyá tétele. Tényleg lenyilatkozza, hogy minden, ami siker, az szövetség, és minden, ami nem siker, az a klubok. Kösz, Csányi.

Annyira csodálatos a magyar foci, és annyira jó, hogy még karácsony előtt két nappal is tud újat mutatni.

címlapkép: Május 1-i felvonulók az Andrássy úton 1949-ben, a Kodály köröndnél (Köröndnél). A képen a Munkára, harcra kész tömegsport-mozgalom képviselői láthatók. fotó: Fortepan/32908