Négy kérdés, négy grafikon, négy válasz – és nem kicsi megdöbbenés

Nincs mit szépíteni, totális csőd az elmúlt egy évünk. Lehet mentegetőzni a vírussal, a két (három) edzőváltással, a sportigazgatós-projektjátékos modell kiépülésével, lehet tényleg bármivel, azonban a következő számokkal nem érdemes vitába szállni.

2020-at elk*rtuk, és nemkicsit, hanem nagyon, nagyon, nagyon, NAGYON, NAGYON, NAGYON!!!

Egyszerűen nevetséges a teljesítményünk. Ott tartunk, hogy nem csupán a modellnek, hanem a játékosoknak is illenék magukba szállniuk, mert nem lehet a végtelenségig 2017-re, a válogatott kerettagságra, meg úgy általában a jó képességekre hivatkozni, ha egyszerűen az előállított produktumunkkal minden szembejövő feltörli a padlót.

Eljött a pillanat (igazából már rég itt van), amikor abba kéne hagyni mind a szurkolók, mind a klub részéről, hogy struccosat játszva, fejünket a homokba dugva mantrázunk magunknak mindenféle hazugságokat, amiket aztán jól elhiszünk, mert annyiszor hallottuk saját magunktól. Tik-tak, tik-tak.


Lövünk mi egyáltalán kapura?

Nem.

Ne szépítsük, a 7,33 próbálkozás valami édeskevés meccsenként, kiváltképp azt a szimpla tényt figyelembe véve, hogy a miénk az egyetlen 10 alatt adat az egész ligában.

Szerencsénkre mivel több vállalható játékosunk is van, ezért ebből a kevés helyzetből, és a még kevesebb kaput eltaláló lövésből is sikerült összehoznunk 16 gólt, ami jelenleg holtversenyben a hetedik legtöbb.

Tényleg csak mi nem lövünk?

Tényleg.

Nem kell hozzá centiméter, hogy leolvassuk a grafikonról: a Honvédnál a legnagyobb a távolság a saját és az ellenfél próbálkozásainak száma között. Miközben mi a legkevesebbszer lövünk, addig ellenünk a negyedik legtöbbször.

Egyáltalán van esélyünk valamikor kapura lőni?

Nem sok.

Meccsenként átlagosan több, mint öt perccel van nálunk kevesebbet a labda, mint az ellenfeleinknél. Elsőre nem tűnik soknak öt perc a kilencvenből, azonban, ha hozzátesszük, hogy az NB I-ben egy meccsen átlagosan 51 percig van játékban a labda, akkor az esetünkben öt perc a következőt jelenti: amíg mi 23, addig az ellenfeleink 28 percig próbálkozhatnak.

Az öt perc különbség azonban egyáltalán nem magyarázza, hogy miért lövünk fele annyit kapura, mint az ellenfeleink.

Jó, de akkor hogyan szerzünk pontokat?

Nem nagyon szerzünk.

2020-ban eddig 30 meccset játszottunk, és ebből mindössze hetet (7!!!) sikerült megnyernünk. Ez konkrétan úgy is a legkevesebb, hogy nem vettük figyelembe a nem lejátszott, tehát megállapított eredménnyel rendelkező Diósgyőr-Újpest 3-0-át.

Az idei teljesítménye alapján ma a Honvéd csont nélkül kiesne egy naptári éves bajnokságból. (Ha figyelembe vesszük az Diósgyőr-Újpestet, akkor az Újpest 1,03, a Diósgyőr pedig 1,07, vagyis csak annyiban érintene minket, hogy holtversenyben lennénk utolsók.)


A számaink alapján szimplán hozzuk egy kieső csapat szintjét. Innen kellene nagyon gyorsan és hatalmasat előrelépni.


Adatok forrása: MLSZ/InStat
Az adatbázis nem tartalmazza a következő meccseket: 1. Felcsút-Honvéd (nincs adat); 10. Diósgyőr-Újpest (megállapított végeredmény);