Kedd reggeli nemértések röviden az edzőkérdésről és a lakossági internetről

Rögtön egy gigaápdéttel kezdünk, mert úgy látszik, hamar célba ért a reggeli posztunk (9:16 -> 11:00) első fele:

  1. Horváth Feri: eddig háromból semmi.
  2. A miérteket feszegető kombinálásokkal később jelentkezünk. (Addig úgyis megelőztök minket kommentekben, szóval: hajrá, hajrá.)

Vajon lesz negyedik edzője is a Kispestnek 2020-ban, vagy áttolják a bejelentést a következő évre? A felkészülés január 4-én kezdődik, az első bajnokit 23-án játsszuk a Zetével, vagyis idő az pont nincs sok.

Mondjuk mindegy is, mert negyedikéig legfeljebb csak nekünk mondanának nevet, amin aztán lehetne addig hőbörögni, esetleg egyetérteni a döntéssel, netán ismét, ki tudja már hányadszor kivárásra játszani, és nyugtatni a népeket.

Apropos, itt több kérdés is felmerül.

Egy // ha van már edzőnk, akkor miért nem jelentjük be?

Tényleg nem értem. Ha van, akár Horváth Feri, akár más, akár marad Pisont, akkor azt miért nem jelentjük be? Nem mindegy? Vagy van valami marketingstratégiánk a karácsonyi időszakra, és inkább nem basztatjuk addig ilyesmivel a szurkolókat? Mert ha az új edző nevének bejelentése basztatásnak tűnne, akkor nem vagyok benne biztos, hogy sikerült jó döntést hozni.

A másik eset, hogy december 28-án (vagyis tegnap, egy héttel a felkészülés, és négy héttel a bajnokság kezdete előtt) még nem volt edzője a Kispestnek. Illetve volt, Pisont, viszont mégsem vele terveznek a közeljövőre, és továbbra is keresésben maradnak.

Képzeljük el, ahogy a túltolt bejglitől (bájglitól) és töltöttkáposztától mámorosan pörgetik telefonjuk névjegyeit: mégis, kit hívjunk fel? Milyen komolyságú tárgyalást lehet lefolytatni pár nappal egy felkészülés kezdete előtt? Mennyire hangzana hihetőnek a mondat: hosszú távon számítanánk rád!* (Bocs, de most jutottál csak az eszünkbe. A plafont tartasd még, Józsikám!)

*_ vajon az új edző hozhat magával stábot, vagy azokkal kell együtt dolgoznia, akik jelenleg is Kispesten vannak? Utóbbi esetben egyrészt nem egyszerű a megegyezés, ha a jelölt viszonylag fix stábbal dolgozik, másrészt milyen edző az, aki bevállalja, hogy szinte csak az arca kell, valódi irányítási szerepet nem szántak neki?

Tényleg nem értem.

angry little brothers fighting and pulling toy to sides
fotó: Victoria Borodinova/Pexels

Kettő // az Internet Népéből miért azok a leghangosabbak, akik az Internet Népére szeretnek utólag általánosítani?

Az egyik kedvenc típusom, aki utólag (mindig és gondosan utólag) mellett döngetve kiáll, hogy márpedig neki lett igaza, miközben Mindenki Más tévedett. Mondanám rá, hogy hübrisz, de egyrészt úgysem értenék, másrészt nem ide való fogalom.

Maradjunk a szimpla együgyűségnél, az internet és az emberi hőbörgés totális nem értésénél.

Figyeljük meg, általában azok a hangosabbak, akiknek valami nem tetszik, valamivel nem értenek egyet, és ha kapaszkodókat találnak, akkor még hangosabbak lesznek. Néha nem jön be, néha igen, az esetek többségében pedig is-is.

Nevezzük ezeket a hangoskodókat Janinak, Gábornak, Annának, Editnek, Bélának (Béla 1 és Béla 2, mert több Béla is volt) és Miklósnak, a hangoskodás pedig történjen júliusban, és a hangoskodók mondják azt hangosan, hogy rossz döntés Lapos Gézát kinevezni edzőnek, mert korábban még sehol sem bizonyított, ráadásul két éve padon sem ült. Egyébként is szőke, balkezes, és korábban Daciát vezetett.

Most képzeljük el, hogy december van. Lapos Gézával a csapat a dobogón áll. Ugyan vesztett pontokkal csak hatodik lenne, a forduló végi ideiglenes tabellán mégis ott virít a neve a dobogón. Ekkor érkezik meg Utólag Tibor, és beleböfögi az Internetbe: én ezt már májusban(!) megmondtam, miközben Mindenki Más, vagyis a hülyék gusztustalanul pocskondiáztak csak!

Képzeljük el, mit érezhet ilyenkor szegény Gyula, Sári és Krisztina? Egyrészt meg sem szólaltak júniusban, most mégis azzal kell szembesülniük, hogy mekkora szar, szemét emberek, amiért előre lehurrogták a Zseniális Lapos Gézát! Utólag Tibor nagyot megy. Válogatás nélkül rúg bele mindenbe és mindenkibe, mert ebben a pillanatban úgy tűnik, győztes helyzetben érezheti magát.

Mindannyian – kezdi kedvenc szavával az összes mondandóját. Mindannyian, ti, az összesség, nem is vagytok Kispest-szurkolók, hogy ilyet mertetek tenni, rajtam kívül senki sem az!

Mindegy neked mi a véleményed, mindegy, hogy meg sem szólaltál, mindegy, hogy kivárásra játszottál, mindegy, hogy menet közben revideáltad a véleményed, és ezt ki is fejtetted nyilvánosan, te, mivel nem álltál ki akkor Utólag Tibor mellett, ugyanúgy a Mindenki része lettél, és a Mindenki nem más, mint a Birka Tömeg, aki hagyja magát megvezettetni. Bezzeg Utólag Tibor, ő tévedhetetlen. (Per definitionem nem lehet tévedhetetlen, mert tévedhetetlenből csak egy lehet, és a poszt már jó ideje foglalt.)

Annyit szeretnék csak mondani, hogy kurvára elegem van ebből a hozzáállásból. Amennyire csak lehetséges, próbálom kerülni a felhasználói tartalmakat (Facebook, kommentfalak, etc), mert szinte kivétel nélkül arról szólnak, hogy Valaki tesz egy Nagy Megállapítást, ami egyébként nem több egy homályos, jelentés nélküli tőmondatnál, majd rárepülnek emberek, mint legyek a szarra, és vagy támadják, vagy bevédik a Nagy (ámbár minden tartalmat nélkülöző) Megállapítást, de mindenképp forgalmat generálnak a környékén, hogy utólag, esetleg hetekkel-hónapokkal később Hivatkozási Alapnak nevezhessék a böfögésüket, ami természetesen magában hordozta a Totális Igazságot mindenki mással szemben.

Ebből az általánosításból egyszerűen elegem van. Valahogy nehezen hiszem el, hogy Utólag Tibor és haverjai, Ábris, Lipót, Emőke, netán Kelemen, a kommentcicaharcok közben előveszi a jegyzetfüzetét, gondosan felírja bele az állítását, majd hasábokba rendezve alatta a vele egyet-, és nem egyetértők neveit. Ezen nevek számaiból és ha épp zárt csoportban történt a dolog, akkor a zárt csoport létszámából hányadot képez, majd felcímkézi a papírfecnit, hogy később, amikor majd épp felé billenőnek tűnik a lipityóka, akkor elővehesse, és beleordíthassa a Nagyvilágot jelentő Internetekbe: MIN-DEN-KI!

Így vegyétek komolyan Tiborékat.


Semmi baj, hőbörögtem egy kicsit. Gondoltam kiírom magamból az internetes beszélgetőfelületek működésének egy apró anomáliáját, mert sokan tényleg azt hiszik, hogy a Lakossági Internet nem más, mint az Igazi Valóság. Ezek miért raktak röhögő fejet erre a komoly, nemzeti sorstémára? (Majd alatta egy screenshot, pár névvel, akik röhögő fejet nyomtak egy kommentre.) Istenem, mekkora rongy alakok! Itt és most, ebben a kommentben fordulhat miattuk rosszra minden, téphet tovább a balsors, felejthetjük el örökre a víg esztendőket.


Ja, amúgy megvan az elmúlt napok slágere, a Hundub? Cenzúramentes nemzeti (magyar) Facebookot ígérnek, ahol bárki szabadon lehet szabad. Érdekes kísérlet, tényleg kíváncsi vagyok a kifutására.

Egyelőre annyit merek jósolni (számonkérhetően, kedves Tibor), hogy egy kisebb felfutást követően rettentő kevesen fogják használni, üzletileg egyáltalán nem fogja megérni (ezt a részt lesz a legkönnyebb megoldani manapság), valamint a nagy szabadság azt fogja eredményezni, hogy a magukat Facebook-páriának, illetve -kitiltottnak képzelők táboráról is hamar kiderül, hogy mennyire szegmentált, mennyi belső és külső ellentmondással küzd, vagyis a viták ugyanúgy meglesznek, ugyanúgy hangosak lesznek, legfeljebb jóval kevesebben vesznek majd benne részt. Két, eddig összekacsintva egymást bajtársnak képzelő emberből hirtelen az egyik provokátor, a másik ügynök lesz – egymás szemében. Tökéletes ötlet karanténba zárni és szabadjára engedni az idiotizmust.

Egyébként tényleg annyi mindent nem értek. Ha a Facebookal, illetve egyéb, centralizált rendszerekkel baj van, akkor miért nem a nyitott, nyílt forráskód felé mozdulnak el az emberek, és miért egy másik, szintén centralizált, de legalább szépeket ígérő rendszer felé? Ott van például a szabadon, saját használatra is felhúzható Diaspora* közösségi hálózat a Facebook helyett (ezen már egy ideje gondolkodom, mint blog 2.0), a Mastodon a Twitter helyett (például), a Matrix.org szabvány csetelésre (az Element – korábban: Riot – nevű kliense ismerős lehet azoknak, akik használtak már Discordot vagy Slacket), a Telegram tartalommegosztásra/csetelésre [elérhetőségünk], a Jami [elérhetőségünk] és a Signal biztonságos csetelésre, satöbbi. Mindegyik nyílt forrású, vagyis ellenőrizhető, hogy valóban azt csinálja, amit ígér. Igaz, tömeget, közösséget egyik sem ad alapból, azt neked kell felépítened. Gondolom utóbbi a valódi gond: a közösség azonnal kéne, a közösség legyen adottság. Az embereket viszont nem egyszerű meggyőzni.