Mastodon

Az olyan dolgok, mint a Kispest, csak úgy nem történnek az emberiséggel

Egyértelmű a feladatunk: megfelelni a saját nagyságunknak.

Gusztus 20., ‘kotmányunk ünnepe, miazmás. Az Egészséges erotikánál nem sok tökéletesebb szatírája készült a kisemberi Magyarországnak. Sokáig azt hittem, a létező (szocializmus) a történet kötőszövete, nélküle értelmezhetetlen lenne, azonban sokadik újranézésre, harmincöt évvel a forgatás után, azt kell megállapítsam, hogy a létező csak az aktuális ragasztó márkaneve volt, maga a ragasztó pedig nem más, mint a magyar társadalom működésének rendszereken átöröklődő finom logikája és szövete.

Tegnap, Estván napján újranéztem, ahogy termelnek, halmoznak, tevékenykednek, munkálják a fát, és közben volt időm kicsit elmélázni a valóban fontos dolgokon. Most is valami ilyesmi poszt lesz, egy átlagosan bugyuta gondolatkísérlettel a normaszöveg mintegy kétharmadában.

Kefirem?

“Az olyan dolgok, mint a Kispest, csak úgy nem történnek az emberiséggel” bővebben

Ismét nekifutunk a nagyon valószínűtlennek

Újpest – Bp. Honvéd @ Megyeri út, 17h

Sosem voltam egy igazán jó alvó, általában megelégszem azzal, hogy az alvás következménye, a reggel legyen elviselhető. Az okoslámpa időben napfelkeltét mímel, az okosébresztő okosan, az alvási ciklusaimhoz igazodva próbál ébreszteni az okoskarkötőn keresztül, én pedig próbálok időben lefeküdni. Valahogy így, a szürke hétköznapokon.

Tegnap például egész nap dögleni szerettem volna, olvasni valami könyvet, bambulni egy sorozatot, esetleg kicsit sétálni, netán frissíteni az Ubuntut, a lényeg, hogy semmi produktívat, és mindent, ami pihentető. Szabadnap, részemről semmit sem ünneplek nagypénteken, a hétvége nálam a sonkaünnep (ahogy a Karácsony a halászlé, mindkettő óriási kedvenc, de télen hideg van, viszont adja a Die Hardot a tévé), rá kell pihenni.

“Ismét nekifutunk a nagyon valószínűtlennek” bővebben