Három éve a Vidi tervezett fiesztát Kispestre, majd sunnyogott haza két remekbe szabott szabadrúgásgóllal a hálójában; tavaly a bajnok Győr ünnepelte volna még egyszer bajnoki elsőségét a Bozsikban, de bronzra hajtó srácaink hősies meccsen elintézték Pinyőéket (2:0). Ha az hősies meccs volt, a tegnapira nem tudom mit írjak: 8 meccses vereségszériából jőve, a telt házas, csilivili új Loki arénában az áldozati bárány szerepe volt ránk osztva, egy 3-4-5 gólos cívis sikert váró tömeg előtt. Erre mit lát a szép számú Honvéd-tábor? Kibekkelt első félidő után a másodikban JÁTSZÓ csapatot és egy remek Vernes gólt, majd egy katartikus zárást. A bajnoki díjátadó majdnem botrányba fullad, acsargó fejjel fütyül a hazai publikum, mi pedig mosolyogva távozunk. Mert ünneprontásban még jók vagyunk. Halovány gyógyír ez csupán az eltolt tavaszra – de tegnap mindenképp jó volt a Nagyerdőben Honvédosnak lenni.
Persze menjünk szépen sorban. Nem mondhatni, hogy szurkolói oldalról nem adtuk meg a kellő alapot az utolsó fordulóbeli remeklésnek. Az elmúlt hetek szenvelgései ellenére komoly számban érkeztek a vörös-fekete hívők a Nagyerdei stadi vendégszektorába, rég látott arcok is feltűntek a táborban, és magam is örömmel üdvözöltem a mi kis sztenderd korzócsapatunk tagjait a lelátón. Ráadásul a heti hajdúszoboszlói munkaelfoglaltság miatt én kerülőúton érkeztem, hiszen két fő kispesti családi „bajtársam” már pénteken lecsorgott hozzám a fürdővárosba, így a szombatot végigáztuk a fájós hátak Mekkájában az esti meccsre készülve, „legalább valami jó is történjen velünk ma” jelszóval. Ki hitte volna, hogy a csúcspont szombaton nem a szauna-hűtőmedence mindig izgalmas kettőse, hanem Vécsei és Vernes duója lesz? Azt a kiégett kispestszurker mindenemet, de én bizony nem… Szóval az indító hangulattal nem volt gond, és amikor a többiekkel a kerítésnél üdvözöltük Viktor fotósmestert és nagy kuncogások közepette Ábelék a „piró beadására” biztatták őt, a mellettünk posztoló helyi szeku szigorkodó arcát elnézve teljesen megjött a kedvem egy jó meccsestéhez.
A külcsín-körülmények persze oda vannak téve Debrecenben, erről vita nincs. A stadion kellemes erdei díszletek között bújik meg, és a vendégbejárathoz érve szinte a müncheni Allianz jut az eszembe a jelleget nézve (erősen megnyomom a szinte szót, mert a méretek azért a kicsit_sárgább_kicsit_savanyúbb irányba tolják a percepciót, de az összkép akkor is kellemes). Persze nem lenne magyaros a megoldás, ha a nagy sietve átadott létesítmény nem 90%-os állapotban lenne – belül minden oké, a hazaiak érkezési helyei is szépek lettek, de a vendégeket egy balkáni kordonfolyosón vezetik át a buszaiktól, egyszer csak letérve az aszfaltozott bejáróútról, keresztülhajtva a drukkereket a frissen vetett – és így most már decensen széttaposott- füvön az egyik kerengő alatt. Káprázatos megoldás. Miért nem akkor adunk át itthon végre valamit ha az teljesen kész? Kész….
Szóval a meccskedv megjön ezerrel, és végre valahára nemcsak nekem, de a csapatnak is lenn a pályán. Statisztikaguru Hanta rögvest azon morfondírozott a cserék és a kezdők hangosbemondtatása után, hogy mikor álltunk fel utoljára afro skacok nélkül a meccskeretben, illetve össz-vissz három légióssal (2 búcsúzó délszláv a kezdőben, 1 a padon). Hát, ez még nekem is kemény feladvány volt, skippeltem is a választ, pedig házi szereposztásunkban én vagyok általában az önjelölt élő lexikon (úgy látszik már az RW-i memória is kopik, mint a cívis tűrőképesség egy otthon elszenvedett kisebb pofonkor). Nem semmi. És a kezdő hőfokunk sem az, ahogy az várható, a Loki nagy délczegen, látványos rohamokkal kezd, Baráth Boti meg is szenved a gyors Kulcsárral a bal oldalunkon, csak akkor jut levegőhöz, mikor a tunya Szakály kerül párként mellé. De a másik oldalon sem jobb a helyzet, ott Botka Endit teszi keményen próbára hol szintúgy az ott is feltűnő Kulcsár, hol Korhut. De álljuk a sarat, a kezdeti gyengélkedés után Boti egyre többször ér oda jól, Endi meg hol hibáz, hol javít, hol egyből remekül szerel, megint van új jobbhátvéd-reménységünk. A védelem közepén Lovresz legszebb napjait idézi, semmi extra persze, és be se gyorsult, de legalább sallangmentes a kedvenc tizenegyesölőnk, mellette pedig… nos kérem, mellette a pályafutásom eddigi egyik legjobb légiósteljesítményét látom élőben, Ignja papa megkoronázza ugyanis eddigi 2 évét nálunk. A cacaki böllér mindig ott van, ahol lennie kell, ha a védelem 2-3 tagján már keresztülszlalomozik egy cívis merénylő, hát ott terem a kopter liberó, és csattan a labda meg a láb, de szabályosak a keretek, és már indíthatjuk a támadást. Ignja egy császár, iszonytatóan fog hiányozni, ha elmegy. És a rajta (gesztusként?) feszülő cséká szalag, ami ma nem Kemenesen díszelgett, bizony arra utal: ez a tegnapi jó eséllyel az alekszanadari finálé volt. Nincs az a hasonlat, nincs az a negatív szmájli, amit most ide felvéshetnék méltó reakcióként. Úgyhogy csak annyi: kösz a két évet, Ignja, a tegnapi produkciód a koronaékszere volt a kispesti védekezésednek.
No és még egy újjászületés Lovresz mellett: a két belsővédő mögött Szabi végre elküldte nyaralni azt az alteregóját akit idén láttunk az ő arcával álldogálni a gólvonalon. Szakállas metallerünk többször remekül jött ki, uralta a levegőt, ahogy az kapusként kell, és két kisebb klasszik szabizást (egy torpanás, + egy szemmel verés) leszámítva vagy 10-12 alkalommal mentett kisebb-nagyobb helyzetekben a Loki elől, 3 hatalmas bravúrt is letolva, a győztes gólunknál meg jöhetett a showelem is, a kipattanót bebikázva a kiürült Loki kapuba. Szóval az van, hogy blogilag csípjük Szabit, ez nem vitás, kedvencünk a keretből emberileg – de tegnap végre nem ezeket a mondatokat kellett mantráznunk, hogy „Szabi jó arc, de a teljesítménye….”, mert ez most klasszismeccs volt tőle is. Üdv úrja, régiSzabi!
A középpályán Godoy fél éve nincs, most már Patya is hiányzott, mi lesz itt?-kérdezgettük félve magunktól a meccs előtt. Kár volt majrézni. Nagy Geri úgy pörgött végig, mint egy tetoválószalon katalógusát böngésző bohócliger, és bár hibázott is nem egyszer, ezeket megúsztuk, ráadásul feledtette e hibáit minőségi kullancsoskodásával. Méltó társra lelt ebbéli tevékenységében a kőkemény Csábi Misuban, aki a legszebb DuróJózsis-Forrai Ateszos vérivó kispesti szűrőhagyományokat élesztette újra pályaközepi járőrözésével. Ő nagy kedvenc lehet, ezt már most látni, ha nem pazaroljuk el jó kispesti játékos-leépítő hagyományainkhoz méltóan. Kapacina Vali volt kissé haloványabb megint, ő technikailag régi reménységem már 2011 óta, de valahogy az a kis plusz mindig hiányzik eddig, ami elhozná az áttörést. Mindegy, még él a türelem.
Az első 45 percben a csapat mélypontját a támadószekció jelentette, Vernes erőtlen volt, kicsiFilip sem zavart sok vizet, és a félidővégi helyzetelpazarlásának sem örültünk, Báló pedig enerváltnak tűnt, mint akit kilúgozott a szezon. Aztán a második félidőre úgy jött ki ez a hármas, mintha Cholo Simeone tartott volna nekik miniszeanszot az öltözőben, megugrott a teljesítmény a három srácnál, mint a kispesti vereségek oddsai a 2008-as tavaszunkon. A támadódiadém éke természetesen Báló volt, aki megint elkezdte osztani azokat a labdáit, amiért egy a ’80-as, ’90-es évek fociján, Fodoron-Pisonton-Illésen-Warzychán-Szabó Tibin felnőtt wekerlei kispestdrukker pokolra is menne… és Rikárdó meg Bodza Fülöp egyre bátrabban indulnak meg e labdákkal… Filipinnyó ugyan itt még rosszul tolja meg, de kár, basszus, most meg Riki cselez befele, hátrasarkaz Bálónak, ő vissza neki a védők mögé, ehh, ez is mellé, de milyen játék volt ez… 20-25 perc lehet hátra… Báló megint labdát szerez, Ricsi mozog be az üres területre, és jön is a zsuga, Ricsi átveszi, de kezd kisodródni, az utóbbi hetekben ilyenkor kezd el tökölni, és a végén a védőbe/kapusba lövi, de na… most jó a lövés és púposodik a háló a hosszún! 0:1! Hangrobbanás a vendégszektorban, egymást ölelgetjük, a tavalyi Szabi után a tavalyi VernesRiki is előbukkant, ejj, de hosszú szünetek voltak ezek, gyerekek, jöhettetek volna hamarabb is!
A Loki tizenegye döbbenten áll a pályán. Itt fieszta kellene legyen, bajnokok vagyunk, ennek a Honvédnak le kellene feküdnie engedelmesen, mi a fax történik, emberek? Nem elég, hogy ez a szégyentelen Kispest kijött a sündisznó állásból, most még vezetnek is? Mit akarnak ezek? Nem így illik… És következik a záró negyedóra, a múlt heti, sajnálatosan zárult Real-Atleti BL döntő záró negyedórájának mása. Felborul a pálya, a Lokireal benyomja a Kispesi Matracosokat a saját tizenhatosukra, a Kapacinát a szünetben váltó Zsivány mellé Vernes cseréjeként Lőrinczy is jön a középpályát erősíteni, majd Holendert kisBobál váltja, azaz feladjuk a támadást teljesen. 8 vereség után a mi kis BL-döntőnkön sisteregnek a lövések a kapunk körül, de hol Boti lép bele az aktuális Loki rakétába, hol (mindenhol…) Ignja papa van ott, hol Szabi vetődik nagyot… Még 10 perc, még 5, még 2….
Közben cserél a Loki is, sokat, a végén már a csodafegyver, a cívis metallegenda Wyrfarkas mélynövésű dobosát is beküldik, hátha egy arc, aki a Frankfurt edzéseit is képes volt zavarni anno, itt is gondot okoz a kispesti védelemnek (csak vicc volt, nothing personal, imádunk, DombiTibi! Tényleg.). De ma ez sem segít.
Aztán jön a 91. perc, remek Loki indítás, a 16-oson belül villan egy csatáruk, kisBobi vetődik utána, mint egy nyugdíjközeli Vlaszák valamelyik áldozatára, mindkettő a földön, sípszó, ez tizi… NEM! Megúsztuk! Szabi felkapja a zsugát, kirúgással indít, elöl csak a pici Lötyi van, Novakovics és egy buflák haza védő megszerzik a labát…de nem, összefutnak, mint Pagliuca és Vierchowod 1991 októberében a Bozsikban, Vitray már ordítja a képzeletemben a fülembe, hogy „így van, ez az meg kell támadni….Pisont Pistaaa…” de most nem nem a legnagyobb király, hanem Lőrinczy Ati van jó helyen, és a szerencsétlenkedő két cívis közül elcseni a lasztit, Novakovics a nyomában, a védő a nyomában, mindjárt szerelik Atit, de nem, jól fedezi a labdát a Kicsi, és mielőtt odaér a piros zoknis csülök, a kapuba gurít… NA ITT A FIESZTA, NAGYERDŐ, egymás nyakában a csapat és a lelátó, Szabi is előrefut, örömünnep, a bíró le is fújja középkezdés után a meccset, egy stadion fütyül ki minket, a szinte csupa ifiből kiálló Kispestet, amelyik a friss bajnokot, egy önmagától eltelt és magának mindenképp alanyi jogon győzelmet vindikáló Lokit fektetett két vállra, egy igazi wekerlei csibészes „jó ünneplést” felkiáltással. Kicsit megint az Öcsibái szellem lebegett ma felettünk.
A füttyszó persze nem halkul, a cívisek vereslő fejjel hőzöngenek a lelátón, kedélyeiket nem csillapítja kisBobi 11-est érő akciójának sorozatos ismétlése a kivetítőn. E téren jogos a felháborodásuk. Én csak azonban annyit kérdeznék: egy magára valamit is adó bajnokcsapat egy 8-as vereségszériából érkező csikócsapat ellen ennyire egy 91. perces tiziben kell, hogy bízzon, ebbe kell kapaszkodjon, máshogy nem megy a győzelem? Mi lesz itt a BL-ben? Inkább nem válaszolok, csak innen is gratulálok a Debrecennek a bajnoki címükhöz – és kívánom nekik hogy ez a meccs legyen idén a legnagyobb bajuk. No meg tanulni úgy látszik mindig lehet – nekik a méltósággal viselt vereséget és (az elvileg) legjobb létet tisztességgel megélni illik még tanulni – ha már az eddigi 7 bajnoki cím alatt ez nem sikerült.
Nekünk, a mi srácainknak meg egy nagy gratula, meglett a szép zárás, amit kértünk, és ami nagyon fontos, hogy ne rossz szájízzel vonuljanak pihenni és új lapot nyitni heteken belül a felkészüléssel a gyerekek. DE! Ez a tavasz intő jel is. A klubvezetés felé elsősorban. Egy-egy meccsre (Újpest, Névsíbolók, Győr, DVSC) a csikócsapat is tud hozni extrát, de hosszú távon nagy baj is lehet. Kell a gerinc. Ha Ignja, Lovresz tényleg OFF, akkor már most ezerrel el kell kezdeni keresni a minőségi utódokat, + a lelki-fizikai szervező embert középre és az egy vagy két biztoslábú csatárt előre, akik mellett ez a sokra hivatott fiatal csapatunk épülhet. Mert sokra hivatottak, igen! De tartóoszlopok nélkül könnyen az enyészeté lehet ez a társaság, vagy ami még rosszabb, máshol futhatnak be a srácaink igazi karriert, és ezt bizony a ’90-es/2000-res évek után nem akarom még egyszer átélni.
A Nagyerdővel tehát elbúcsúztattunk az idei hányatott szezont, mely sok zátonyt, szirén-dalt, homokpadot tartogatott a viharvert kispesti gályának, ám tegnap este azért beúsztunk egy nyugalmasabb kikötőbe, ahol most mepihenhetünk. Júliusban aztán ismét tengerre, új kapitánnyal, de a meglevő legénységre építve – jó szelet magunknak!
Fotó: haon.hu
Valóban kell egy-két tapasztaltabb arc a csapatba, de a tegnap este látott fiatalok közül a Nagy Gergő-Botka-Baráth-Vernes-VÉCSEI-Csábi különítménynek bérelt helye kell hogy legyen a jövő szezonban a kezdőben – Bálintnak a válogatottban is. Filip még egy kicsit fejlődjön, és Lőrinczy is kapjon legalább 30-45 perceket, aztán tavasszal legyen kezdő, akárcsak Prosser és Kapacina. Kell két középhátvéd, egy egészséges Godoy és legalább egy gólerős center. Nagyjából ennyi az elvárásom. Szép volt, fiúk, köszönöm, hogy valamit javítottatok az összképen ez után a félresikerült szezon után!
És mielőtt elfelejteném: köszönöm a blog stábjának az egész szezonbeli részletes és élményszámba menő tudósításait, esélylátogatásait! A fővárostól 180 kilométerre is úgy éreztem, mintha ott lettem volna a Bozsikban.
Nem akarok vészmadárkodni (már csak azért sem, mert nagyon is valósnak látom a veszélyt), de sajnos meglepődnék, ha Vécsei nálunk kezdené az őszt :( Már-már csak abban reménykedem, hogy ha megy, ne egy másik hazai csapatba kerüljön, hanem indítson egy szép külföldi karriert… (Ha én klubigazgató/szakmai igazgató/vezetőedző lennék, és láttam volna a tegnapi második félidő zsugáit, legkésőbb ma délelőtt már hívnám Hemit/Cordellát/akit kell az ügyben.)
Sajnos Hemi-t kell hívni ilyen ügyben. Ő pedig az ostobaság határán mozog makacsság tekintetében, amikor akadémista eladásáról van szó. Az akadémia üzleti vállalkozás ( tőlünk nyugatra) ahol nevelnek-eladnak.
Az MFA-ról hány srácot adtak el külföldre az elmúlt 6-7 évben?
Vida Krisztopher–Twente, Ihrig-Farkas Sebestyén–Parma,Szilvási Péter–Fürth, Gyollai Dániel–Stoke City
De jól informált valaki! :)
Úgy gondolom hogy 6 év alatt 4 srác eladása, nem nagyon igazolja hogy ez egy üzleti alapon működő akadémia lenne.
Szerencsére.Nagyon nem örülnék annak,hogy ha a legjobb ifiket tömegesen eladogatnák.(1-1 eladás még belefér évente) Az alapcél ugye az,hogy a Honvéd NB1-s csapatának neveljék a srácokat,ez azért egyre jobban érvényesül is.Ebben a bajnoki évben már 15 sajátnevelésű fiatalunk játszott nb1-s meccset a Honvédban.Melléjük kell a keretbe minőségi húzó embereket igazolni,négyet-ötöt.
Azért azt se feledjük, hogy ez egy viszony friss akadémia, és a nagycsapatnak adott játékosok is beszámolandók. Ők is biznisz keményen. Botka bekerült a forduló válogatottjába, Vércse a nagyválogatottba, még gó is lőtt, neki is szépen kúszik az ázsiója. Ki tudja, mi sül még ki a többiekből és az utánuk jövőkből, de már a jelen is jelentős üzleteket sejtet.
Az utolsó előtti bekezdéshez csatlakozom maximálisan.
Minden jó, ha a vége jó, sokmindent feledtet, de el nem takar a tegnapi diadal.
Edzőnk nincs, csapatunk nincs.
Csapatunk: abban az értelemben, hogy a védelem belseje off, Ignja és Ló balra el. Nyertünk egy Botkát, ami nem kis dolog, de ezt a belső kettest, és főleg Ignját pótolni nem lesz kis mutatvány… Ilyen szintű és minőségű védő az Nb1-ben nem is tudom, van-e még…
A középpályánk reménykeltő elemeket tartalmaz (elemek=emberek), Vécsei abszolút telitalálat, ugyebár, de az egész (minimum tavaszi) szezon tanulsága, hogy ez a csapatrészünk az előrejátékban 92%-ban impotens. (Lehet lamentálni, hogy Rossi bűne, hogy Diarra meg Mancini szerű arcok lettek tolva, Vécsei hátrébb a kelleténél, miért nem kaptt több lehetőséget korábban pl. Csábi, stb., de attól még ez a csapatrész nincs egyben, messze nem, pedig a meccsek, ahogy mondják, ott dőlnek el. És jó sok meccsünk is dőlt el pontosan úgy, amilyen állapotban ez a csapatrészünk leledzik…)
Nagy munka vár ránk itt is, hogy azokat az ‘elemeket’, amik már a rendelkezésre állanak, illetve akik talán még jönnek oda, olyanná gyúrja a ki tudja, honnan és mikor jövő edzőnk, hogy rettegjék nevünket. Csábi Misi, Vércse, Godoy, Nagy Geri, a kis Lőrinczy gyerek, netán Kozma Ricsi rengeteg ígéretet hordoz és rejt, de szerintem minimum egy meghatározóbbnak tekinthető arc itt is elférne. Egy rutinosabb, higgadtabb.
Elől minden rejtély szintén.
Jött Keita, aki mutatott Győrben pár szép dolgot, de fizikális okokból annyit nem játszhatott, hogy messzemenőket vonjunk le. Jön Youla, akiről szintén nem tudjuk, hogy testardi-i minőség-e, vagy komoly erősítés… És ami/aki van: Vernes, a momentán Isten, mert lecsapott Debrecenben, de amúgy talány. Holender, aki engem személyesen egy kipukkant lufira emlékeztet (csalódás), Bobál Geri, aki, ha van mögötte középpálya, szórja a gólokat (U-19-es válogatott), Daud, akinek jó a lövőkéje és szerintem mocorog benne lehetőség, ha ő is kap egy kiszolgáló középpályát.
Nagy az öröm a tegnapi miatt, mindenki bekaphassa, ugyebár, Gundelnak meg a saját köpülőmmel habosítom a Gundel palacsintát, hogy akadna a torkán, de a nagy öröm mellé nagy félelem és kétely és aggodalom is társul, mert rettenetesen gyászos lehet a köv. szezon, ha nem úgy jönnek össze a dolgok.
Ha viszont jó edzőt találnak a Hooters’s Party Boys, és 4-5 valódi kvalitás érkezik (2 védő, 1-2 középpályás és még 1-2 varázs-csatár), akkor szép szezonunk lehet.
A holtszezon majdhogynem izgalmasabb számunkra, mint az egész tavaszi. A tavaszi vesszőfutásnak annyiban nem volt tétje, hogy még így is az első 10-ben ragadtunk, a kiesés nem fenyegetett. Viszont ha a holtszezonban a menedzsment is azt a formát hozza, amit a csapat tavasszal a pályán, akkor könnyen megeshet, hogy Honvéd-Pápa-Pápa-Honvéd kiesési rangadókon rágcsáljuk a karmainkat…
Ignja mocskosul hiányozni fog, nem hiszem hogy Navarro fogja tudni pótolni. Vagy megint lesz akkora szerencsénk hogy találunk egy (az utóbbi évek tendenciájának megfelelő) délszláv (esetleg román) égimeszelőt?
Remek cikk ,gratula!!
A fiúk tegnap nagyot küzdöttek,kellett a szerencse is,de megérdemeltük a győzelmet.Hihetetlenül fiatal csapattal nyertünk a bajnok otthonában.
Van rengeteg tehetségünk ,Botka,Baráth,Bobál D.,Nagy G.,Hidi,Csábi,Vécsei,Kapacina,Lőrinczy,Vernes,Prosser,Holender,Pantovic (remélem visszahozzák,Békéscsabán 18 gólt lőtt tétmeccseken).Melléjük kell 4 meghatározó játékost igazolni és ha Keitát is sikerül 100 százalékos állapotba hozni,akkor igen jó csapatunk lehet.
Bízom benne,hogy Ignja csapatkapitányi szerepe nemcsak a tegnapi meccsre szólt,hanem talán arra is utal,hogy mégis hosszabbít.
én is erre gondoltam, hátha azért Ő volt a CSK. mert marad..! ha Ignja maradna akkor 2(!!) valódi erősítés elég lehet . persze megint kérdés,hogy ez a Juli(Youla) milyen passzban van…HA Ignja marad és mellé jönne 1 Tandia kaliber…elől Keuita + Juli….gyerekek….ezekkel a lelkes fiatalokkal kiegészülve, ebből bármi kisülhetne….HA… CSAK.
Nem is bánom hogy Kemenest ledegradálták a csapatkapitányi posztról. Már nagyon érett a leváltása… Ingjának csak egy csinos magyar feleség kéne és itt maradna…
Ignja házas ember,van egy kisfia,és egy gyönyörű,igazi bombázó,szerb felesége.A családja is már 2 éve itt van vele.
Ennek örülök. De azért maradhatna…
1. Annyiban nem értek egyet, hogy szerintem a Vécsei-Vernes páros már az első félidőben tetszetősen muzsikált. Talán azért láttátok így, mert a második 45 percben játszottak a szemetek előtt. :) Volt az első félidőben is oxival tovább tett épphogy les gólpassz, rosszul eltalált lövés, de amit már az előző mérkőzésen is hangsúlyoztam: Bálint Ricardo-t „érzi” leginkább a csapatból. Ha kiegészülnek egy kicsit önbizalommal teltebb Filippel (erről szerintem blogunk is tehet, túlságosan önzőnek állították itt be egyesek, márpedig neki ez a stílusa, nem a passzivitás, amire mostanában váltott), aki le akarná futni egy az egyben Mészárost, és nem visszacselezne mellette, ez bohócliga szinten egy piszok jó hármas lehetne…
2. Elemért eddig is csíptem, de a meccsvégi nyilatkozata megint nagyon korrekt volt, a liga 18 edzőjéből 15 tuti végig bírózott volna, Ő meg még azt is megemlítette, hogy azért a kontráinkban mindig ott volt a veszély… ezt lenyilatkozni kb. 20-4 helyzetarány után szerintem abszolút megsüvegelendő…
3. Horváth Feri azt nyilatkozta, hogy idén az ETO volt a legjobb csapat. Szerintem pont ellenkezőleg, Ők egyének szintjén sokkal jobbak, mint a Loki, de a debreceniek összeérett csapatjátéka nekem sokkal inkább tetszik. Remélem megérjük, hogy egyszer olyan csapatunk legyen, ahol a 10 mezőnyjátékos szinte csukott szemmel is tudja, a másik hova mozog és hova szeretné kapni a labdát, amit általában oda is tudnak tenni, ahova kell. Szóval szerintem idén mindenképp megérdemelték a bajnoki címet, én ezúton gratulálok nekik!
Az mlsz legújabban szigorúan bűnteti a bírózást,ezért is lehetett visszafogottabb a kondás,és engem igazából nem győztek meg arról,hogy ezzel a játékkal lesz esélyük a BL-ben.Még mindig az az érzésem,hogy mindent csak a polgármesterüknek köszönhetnek.
Szerintem jól játszottak. Persze mi is ideális edzőpartnerek voltunk, még ha nyertünk is. És igen, sokat köszönhetnek a polgármesterüknek is, de Debrecenben jóval a 2. és 3. fidesz kormányzás előtt is tudatos építkezés folyt.
Ezt a teljesítményt fociberkekben meddő mezőfölénynek nevezik,ha nem tévedek.Ne legyünk tőlük elájúlva csak azért mert közel állnak a tűzhöz,és van egy közpénzen fölépített stadionjuk.Ettől még az első fordulóban kieshetnek,egy szó mint száz,nekem nem szimpatikusak,annál inkább az a Honvéd ezzel a fiatal csapatával.
Én nem a szimpatikusságukról beszéltem, hanem arról, hogy idén Ők voltak a legjobbak. Bár még mindig sokkal szimpatikusabb srácok szerintem, mint a győriek vagy a fradisták…
Az erőviszonyokról csak annyit,hogy ha Kósa nem szeretné annyira a focit a dobogó közelébe sem került volna a dvsc,elég ha a felcsúti bohóckodásukra gondolunk.Az a játék szégyen volt egy bajnok csapatra nézve,amely a BL-ben egy albán csapat legyőzésére sem lenne elég.
Volt néhány gyengébb meccsük,néhány szerencsés győzelmük,de messze a Debrecen rúgta a legtöbb gólt (66-ot,Győr 58,Fradi 47),így megérdemelt a bajnokságuk.Ha jól tudom,akkor 10 év alatt 7-szer bajnokok,ez hosszú ideje tartó tudatos szakmai munkára utal.
Jó,túl van tárgyalva,de a nemzetközi kupaszereplés is legalább annyira fontos mint a bajnokság,és én még mindig nem látok átütő erőt ezen a téren egyik magyar csapatnál sem,amelyek persze kijutottak a nemzetközi porondra,hogy egyáltalán jó eredményt tudjanak majd elérni.Ja,és ha tudatos SZakmai munkáról beszélünk bármennyire is erőltetem az emlékezetem az utóbbi 10 évben Zsuzsin kívül még egy játékost nem tudnék megemlíteni,akit úgymond lehetne sztárolni:(( Ezért mindenképp a Honvédé a jövő…ez a véleményem.
A meddő mezőnyfölény az, legalábbis én úgy tudom, amikor X csapat sokkal többet birtokolja a labdát, mint Y, de igazából semmire nem megy vele, helyzetekre sem nagyon futja. A Debrecen sokkal többet birtokolta a labdát, eddig stimmel is, de temérdek helyzetet is kialakított. Nem meddő mezőnyfölényük volt, hanem pechjük. Szerintem. (Szerencsénkre!)
Pontosan. Én ennyi kihagyott helyzetet sztem még soha nem láttam, Szabi, Ignja, Boti ihletett formában játszottak, valamelyik mindig bedobta magát az utolsó utáni pillanatban a lövés elé, vagy ha éppen nem, akkor a csatár (talán Kulcsár) rúgott lukat úgy, hogy üres volt előtte a kapu. Hihetelten szerencsénk volt, nekik meg hihetetlen pechjük, ilyen egy szezonban max egyszer ha van.
Peches mezőnyfölény,ez jó,ilyenről még nem hallottam,de eredeti:-)
a stadiont biztosan! :)
Utolsó mondatoddal nem tudok vitatkozni :D
És ami a legfontosabb: egyrészt szomorúak lehetünk, hogy vége a bohócliga-szezonnak, de fel a fejjel, sokunk nagy örömére kezdődik a női strandröplabda-szezon! :)
Sajna nem volt lehetőségem látni a meccset tévén sem, de olvasva a híreket örülök, hogy Csábi és Lőrinczy is lehetőséget kapott. Az hogy hogyan nem nyert a DVSC senkit sem fog érdekelni, mindenki csak az eredményre fog emlékezni. Gratulálok a csapatnak!
„Több érdekes szakemberrel is kapcsolatban állunk. Olasz edzőkről van szó, akik szívesen jönnének Magyarországra.” – Cordella, csakfoci.
Érdekes edzők, szakemberek. De érdekes. Mit jelent az, hogy érdekes – egy szakember…?
Udvariasan a rondát, a nem jót, a nem megfelelőt szokták így interpretálni: érdekes. Nem azt mondják, hogy ronda vagy, hanem, hogy: érdekes. Persze addig jó, míg nem mi mondjuk az érdekes olasz edző teljesítménye után, hogy kiestünk, jééé, de érdekes…
A nap híre,legalábbis számomra,hogy az év edzője Elemér,és az év játékosa pedig Szakály Petya.Kész,vége feladom,az őrületbe kerget a magyar foci,és már azon sem csodálkszom,hogy Mexikó volt az utolsó világversenyünk.
Csak azt nem értem ki mit vár ettől a két balfácántól??????? Szép álmokat
Szerintem Pintér Attilának és Sándor Györgynek kellett volna megkapni a díjat :) :)
Továbbá az egész MLSZ-nek, a komplett bírói karnak és a mélyen tisztelt Fegyelmi Bizottságnak is járt volna valamilyen plecsni :)
hasonló érzések rohantak meg tegnap a hír olvasásakor.
Mit vártok, mikor Fonogram díjat kapott a NAV rendészeti egysége az illegális letöltés elleni küzdelemért… :) Ehhez képest Szakálypetya díjazása egész korrektnek tűnik. :)
Kicsit más, de érdekes olvasmány……
http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20140602-athenban-lelepleztek-puskas-ferenc-emlektablajat.html