Az elfeledett tizenötödik (hatodik) bajnoki címünkről

Hatvanegy éve eldöntetlen torzó az NB I. 1956-os idénye, így lehet, eljött az ideje, hogy vitát nyissunk róla: bajnok lett a Honvéd, vagy nem?

Fontos tudnivaló, hogy az október 23-án kitört forradalom két nappal az október 20-21-én rendezett utolsó forduló után kezdődött, a meccsek tehát nem a harci cselekmények miatt maradtak el, hanem a csapatok évközi külföldi túrái, valamint a Vasas és az MTK Közép-európai kupabeli szereplése miatt, amit mellékesen a Vasas még augusztus elején, egy újrajátszott döntőben meg is nyert a Rapid Wien ellen.

A bajnokság állása 1956. október 21-én //

Jól látható, hogy a bajnoki címre ekkor már mindössze két csapatnak, a Honvédnak és az épp Bp. Vörös Lobogó néven futó MTK-nak maradt esélye, vagyis nem történt semmi meglepetés, és az 1949/50-es idény óta váltógazdaságban uralkodó kettősből futott volna be az egyik.

Az elmaradt mérkőzések //

• Pécs – Honvéd

A Honvédnak mindössze egy, a Pécs elleni idegenbeli meccse maradt el, ami nem feltétlen számít jó jelnek az év végi összesítettben. Az 1955-ben feljutott Pécsi Dózsa ellen ugyanis kifejezetten siralmas volt a mérlegünk: három próbálkozásból mindössze egyszer sikerült megverni őket – két vereség mellett, ami 33%-os arányt jelent a megszerzett pontokra nézve. (Akkoriban a győzelemért két pontot adtak.)

A Honvéd hipotetikus pontszáma a bajnokság végén: 29 + 0,33*2 = 29,66

• Vörös Lobogó – Dorog
• Szombathely – Vörös Lobogó
• Vörös Lobogó – Vasas
• Vasas – Vörös Lobogó

Az MTK-nak négy elmaradt meccse volt, és ebből kettő a Közép-európai kupát nyerő Vasas ellen, amire akár azt is mondhatnánk, hogy hoppá, itt majd simán elveszíti azokat a pontokat, ami nekünk kell, hogy a végén behúzzuk a hatodik bajnokságunkat. Csalódás, de nem ennyire szép a történet: az MTK az utolsó két bajnokságban négyből négyszer verte a Vasast, imponáló, 16-3-as gólkülönbség mellett; ráadásul a Vasas a bajnokság utolsó négy lejátszott fordulójában rendre kikapott, 4-11-es gólkülönbséget összehozva. Az MTK várható teljesítménye tehát a Vasas ellen: 100%.

A Dorogban se nagyon reménykedhetünk, öt meccsen mindössze egyetlen döntetlen, igaz, az pont a Hungárián. Ez bárhogy számoljuk 90%-os teljesítmény.

Szerencsénkre ott van az akkoriban Törekvés néven ingázó Haladás, és az MTK totális randomitása ellenük. Képesek kikapni a Hungárián és Szombathelyen is, ahogy bárhol tudnak nyerni, vagyis ez az a párosítás, ahol a tapasztalatok alapján bármi megtörténhetett. A két győzelem, egy döntetlen, két vereség százalékban pontosan 50.

Az MTK hipotetikus pontszáma a bajnokság végén: 25 + 1*2 + 1*2 + 0,9*2 + 0,5*2 = 31,8

Ha csak a várható pontszámokat nézzük, akkor az 1956-os bajnokságot valószínűleg behúzta volna az MTK. (Ennek persze némileg ellentmond, hogy míg mi a 21-ből, addig az MTK a 18-ból nem nyert nyolcszor, vagyis a nemgyőzési arányát ha tartja, akkor a bajnokság végéig legfeljebb 5 pontot gyűjt, tehát nekünk már egy pécsi döntetlen is elégséges lehet.)

De mi lett volna, ha nyerünk Pécsett és 31 ponton állunk meg a végén? Az MTK 25-ről indul, 8 pontja van még a rendszerben, vagyis legalább kettőt veszítenie kell, hogy pontszámban ne kerüljön elénk. Két pont akkoriban egy vereséget, vagy két döntetlent jelentett, és erre maradt négy meccse.

Jó, veszít kettőt, döntetlen a vége, akkor mi van?

A korabeli versenyszabályzat egészen érdekes módon nem a gólkülönbséget, hanem a gólarányt vette figyelembe pontazonosság esetén, vagyis a kapott gólokat nem kivonták a lőttek számából, hanem a kettőt elosztották egymással, és akié a nagyobb volt, az nyert.

Az 1963 őszén rendezett félidényes bajnokságban három csapat is 17 ponttal végzett az élen, és hiába volt miénk a legjobb gólkülönbség (+18, a Győrnek +13, a Fradinak +6), ha akkoriban a gólarányt nézték, és ott a kevés gólt lövő, de még kevesebbet kapó Győr 2,86-os mutatója jobbnak bizonyult a mi 2,5-ünknél. Így nem nyertünk tehát bajnokságot 1963-ban.

De vajon hogy nyertünk volna 1956-ban?

A félbeszakadás pillanatában a mi gólarányunk 1,79, az MTK-é 1,64 volt. Mivel azzal számoltunk, hogy a Pécset megvertük, a minimális 1-0-s győzelem az arányunkat 1,83-ra tolta volna fel.

• ha az MTK háromszor nyer és egyszer veszít (3-1-es gólarány), akkor 1,76-ra jött volna fel;
• ha az MTK kétszer nyer és kétszer döntetlenezik (2-0-ás gólarány), akkor 1,72-re jött volna fel.

Könnyen kiszámolható, hogy milyen gólpárbajnak kellett volna kialakulnia az utolsó fordulóban, ha az MTK mínusz két pontról fut neki. Egy 3-0 már bőven elég, miközben előtte 1-0, 1-0 és 0-1 meccseket játszott. (Az MTK ekkoriban ritkán lőtt kettő alatt egy meccsen.)

Összefoglalva //

• a lefújás pillanatában négy pont előnnyel az élen álltunk;
• azonban ugyanebben a pillanatban az MTK a megszerzett pontok százalékában (+0,4%) valamivel előttünk volt;
• a két megelőző bajnokság számait interpolálva, a hátra lévő meccseket követően az MTK 31,8, a Honvéd 29,66 pont környékén végzett volna;
• az MTK-nak elég lett volna a maradék négy meccséből hármat megnyernie, valamint ezeken nagyjából két góllal nagyobb gólkülönbséget összehoznia, mint a Honvédnak, ha győz a Pécs ellen;
• a Honvéd-MTK mérkőzések az idényben: 2-2 és 2-3.

A kapaszkodó, ami nem is kapaszkodó, hanem inkább bajnokság //

Ha a statisztikát és a tippelgetést vesszük elő, akkor nehéz helyzetbe kerülünk, mert nem igazán tudnánk a Honvéd tizenötödik bajnoksága mellett érvelni, azonban van egy másik nézőpont, amit valaki nagyon helyesen úgy fogalmazott meg, hogy

A Forma 1-ben is bejön a safety car, és ha nem megy ki, akkor nincs mese.

Ez pedig bárhogy is járom körbe, nem más, mint egy valid érv. Arról ne a bajnokság tegyen, hogy egy országban forradalom tör ki, pláne a bajnokság zárónapja után.

Az NB I. akkori tizenkettes mezőnyéből négyen is lejátszották minden meccsüket, öt csapatnak 1, egynek 2, egynek 4 és egynek 5 meccse maradt el, ami az egész bajnokságra nézve összesen 8 mérkőzés a 132-ből, százalékban pedig 6,06.

A legneccesebb ugye a Vasas és az MTK lenne, az előbbi a meccseinek 77,3, az utóbbi pedig 81,8 százalékát játszotta le, vagyis az összes háromnegyedén simán túl voltak. Érdekesség, hogy mindkét klub a Közép-európai kupában töltötte a nyarát, a Vasas hét, az MTK pedig négy meccset játszott, és amilyen fura volt a versenykiírás, ezek a meccsek kivétel nélkül szombatra és vasárnapra estek. (Az NB I-ben a Vasas csak egy meccsel játszott kevesebbet az MTK-nál, vagyis a hárommal több hiányzásából kettőt be tudott hozni október végéig.)

Tehát ott tartunk, hogy van egy, a szovjetektől átvett naptári éves bajnoki kiírás; van egy nyári hétvégéken rendezett Közép-európai kupa, ami csak nálunk esik a bajnokság idejére; és van egy forradalom miatt félbeszakított, amúgy naptárilag már véget ért bajnokságunk. Talán jogosan merül fel a kérdés hatvanegy év után, hogy jó, de akkor ki nyerte?

A pályán talán az MTK állt jobban, de ha figyelembe vesszük az összes körülményt, akkor október 21-el akár le is fújhatnánk az 1956-os idényt, és a Dózsa előtt három pont előnnyel álló Honvéd a bajnok.

Szerintetek?

Kérdés //

Van ilyesmire példa bárhol a világon? Mármint, hogy utólag, de az akkori szabályokat figyelembe véve eldönteni egy eldöntetlenül maradt bajnokság sorsát? Vajon az MLSZ archívumában megtalálható az 1956-os versenykiírás, hogy dönteni tudjunk?

Az 1905-ös bajnokságot például a Postás nyerte veretlenül, a bajnok mégis a pályán kevesebb pontot gyűjtő Ferencváros lett egy óvás miatt. Érdekesség, hogy a bajnokság sorrendjét az MLSZ csak tíz hónappal később, 1906. szeptember 14-én állapította meg, míg az FTC az aranyérmeket 1907 februárjának elején kapta meg. Mivel pont ekkor történt az átállás a naptári éves bajnokságról az ősz-tavaszira, így 1906 tavaszán nem voltak mérkőzések, és az 1906/07-es idény is csak szeptember 16-án rajtolt el.

És ha már belevágtunk az egykori bajnoki címek témájába, és menet közben előjött az 1963-as bajnokság gólarányos számítása, akkor mindenképp jegyezzük meg, hogy 1988/89-ben például pont minket segített a versenykiírás furcsasága. Ez volt az a bajnokság, ahol a győzelem 3, a döntetlen pedig 2 vagy 1 pontot ért, annak függvényében, hogy a mérkőzést követő tizenegyespárbajt ki nyerte. Az aranyat végül mi húztuk be, azonban minden más, tehát a klasszikus 2 vagy 3 pontos rendszer szerint is a végül negyedik(!!!) Videoton nyert volna. Van ilyen.

1956 azonban más.

(címlapkép:  A Bp. Honvéd – Vörös Lobogó vegyes futballcsapat NDK-beli túrája 1955-ben. Balról állnak: Rákóczi László, Faragó Lajos, Bányai Nándor, keresztcsíkos nyakkendővel Kovács II. József, középen, keresztcsíkos pólóban Kotász Antal, tőle balra a második két sorral hátrább Zakariás József, Kotásztól jobbra Törőcsik István és Czibor Zoltán, a kép jobb szélén Palicskó Tibor. Guggolnak: Budai II. László, Kovács I. Imre, Szovják István, Machos Ferenc. || fotó: fortepan/Kotász Antal)

---

frissítés // A Hungaricana oldalán elérhetőek az MTI sportkiadásai az 1956-os évből, és itt megtalálható az MLSZ Ideiglenes Forradalmi Bizottságának november 19-i ülésének határozati javaslata, amely kimondja, hogy az 1956-os NB I-es bajnokságot nyilvánítsák befejezettnek, kieső nincs. (Az MTI-nek november 4. és 18. között nem volt sportkiadása.)

A kiadásban említett országos labdarúgó értekezletet egyébként a közeljövőben tervezték összehívni, attól függően, hogy mikor áll helyre az ország közlekedése. Annyi biztos, hogy 1956-ban már nem sikerült.

Ugyanezen a napon, vagyis november 19-én jelenik meg a Vasas felhívása is:

A Vasas SC labdarugói november 21-én megkezdik edzéseiket. A piros-kékek külföldi túrára készülnek. A tervek szerint ugyanis rövidesen sor kerül a már lekötött nyugatnémet, belga és francia klubcsapatok elleni mérkőzésekre. /MTI/

A Vasas tehát egyáltalán nem tervezte, hogy az 1956-os bajnoki évből hátra lévő mérkőzéseit lejátssza.

Mindeközben az idő közben a nevét visszavevő MTK november 2-a óta külföldön tartózkodik. November 3-án határozzák meg a programjukat, ami a következőképp néz ki: edzés Bécsben, majd irány Anglia, ahol az első meccsüket november 26-ra kötötték le. Az MTK, a szintén Bécsben tartózkodó Kispesttel szintén nagyon úgy tűnik, hogy nem tervezte 1956-ban befejezni az 1956-os bajnokságot. (Megjegyzés: az MTI ezekben a napokban a Honvédra Kispestként hivatkozik, bár egyetlen kiadása szerint sem vettük vissza a régi nevünket. Egyébként a tervezett külföldi túránk a Bilbao elleni BEK-mérkőzéssel ért volna véget november 22-én.)

Jól látható tehát, ahogy senki sem töri magát igazán, hogy a bajnokságot befejezze az utolsó forduló (október 21.) után, inkább túrákban gondolkodnak. Az MLSZ nem véletlenül javasolja a bajnokság lefújását.

---

December 28-án az MLSZ egy újabb közleményét adja ki az MTI. Tartalma szerint a szövetség nem engedélyezi a Honvéd dél-amerikai túráját, a valódi érdekessége azonban az, hogy az MLSZ “bajnokcsapatként” hivatkozik a Honvédra.