A poszt, amelyből kiderül, hogy mi az összefüggés egy operációs rendszer frissítése és egy tisztán a bronzról szóló, amúgy később elmagyarázott okokból búcsúmeccsnek nevezett meccs között

ezt nem hiszem el. trey a hup-on félévente kiteszi, ahogy hiba nélkül frissül az ubuntuja, mire én rendre felbátorodok, és engedélyezem a rendszer frissítését. a csomagok szépen letöltődnek, majd települni kezdenek, hogy jöjjön a fekete képernyő, a se kép, se hang. újrandítás, semmi. másik gép, telepítő iso-t lehúzni, pendrivera ki, javítás. papíron, de tényleg csak papíron ugyanaz a rendszerem évek óta, vinyóról-vinyóra költözik velem, de ez a frissítési macera nem az én világom. jó, a gép sem mai, egy dell latitude e6410, kicsit turbósítva, viszont szeretem, egyelőre nem váltanék, ha lehet.

El kellett mondjam, hogy milyen jóféle nyomorral indult ez a hétvége. Alapvtően egy Ubuntu Linuxot használok az elsődleges gépemen. Munkára tökéletes, és pont azért szeretem, mert semmi sallang, teszi a dolgát mindenféle idővel érkező belassulás, és váratlanul betoppanó lefagyások nélkül. Jó, a játékokról le kell mondanom, de még egyszer, ez egy munkaeszköz, mint a konyhában a tepsi, azt sem használjuk mondjuk homokozónak.

Csak ez a kurva frissítés ne lenne.

Egyébként egézen eddig semmi gondolatom nem volt a Debrecen elleni meccshez, aztán jött a számítógépes mizéria, és lett időm járatni az agyamat.

Például rájöttem arra, hogy a laptopom és az operációs rendszerem kicsit olyan, mint a Honvéd. Van egy teljesen véletlenszerűen döntő erő benne (Hemingway vs Ubuntu frissítése), ami félévente kötelezően csinál valamit (az Ubuntu frissítései mindig áprilisban és októberben jelennek meg*, ahogy az NB I-ben is két átigazolási szezon van), és az új vagy működik, vagy nem, lehet, korrigálni kell kívülről valamit (szeptemberben ugye rendre jöttek a szerződés nélküli játékosok), aztán idővel valahogy és mindenképp beáll egy szintre. A Honvéd az én Ubuntum.

*_ igen, tudom, létezik egy ún. LTS verzió is, ami csak másfél évente, és sokkal tovább támogatják, de az Kispesten már Wenger lenne.

Oké, elfogadom a rosszalló tekinteteket, a többségnek nyilván fingja sincs arról, hogy kábé miről beszélek. Látom a látogatói statisztikákat (36% Windows, 30% Android, 17% iPhone … 2% Linux), és érzem, nem idén jön a már legalább évtizede várt, azóta lassan mémesedő „Linux desktop éve„. Cserébe azt is látom, hogy rá kéne erősítenünk a mobilos felületre, mert minden második olvasás onnan érkezik, és például az eredménykövető oldalunk még mindig szétesik alatta, ráadásul a letöltött oldal méretén is lenne mit javítani. (Vajon a GDPR érint minket? Nyilván valamennyire igen, ezért egyelőre nem tudom mi lesz május 25. után.)

Semmi sem lehet tökéletes.

Persze néha vannak vízióink. Például tavaly nyáron az „átállunk a nézőbarátabb támadófocira”, vagy a Unity. Az eredmény általában a beismerés, hogy nem kellett volna. A lassú, folyamatos építkezés általában előrébb visz. Lehet, hogy lesz valaki, aki átmenetileg lenyom erőből, de valódi koncepció hinyában hol lesz a következő években?

Rossi hosszasan készült az 5-3-2-re (3-5-2-re) – megcsinálta. Szétverni szinte egy pillanat volt, és most szegény Supka próbál a romokon építkezni. Vegyük észre, hogy rendre a tavalyi utolsó fordulókból ismert csapat lép pályára, lecserélve a kvótafiatalt, valamint egy jóval gyengébb cserepaddal. Az Ubuntu is visszatért a Gnome ablakkezelőhöz, miközben átörökölt pár külsőséget a saját fejlesztésű Unitytől. Ha be kell látni, hogy tévedtünk, akkor be kell látni.

Talán még időben találtunk vissza az eredményesnek tűnő útra, és a maradék öt fordulóban, bár kemény ellenfelek jönnek, összeszedjük azt a néhány pontot, ami idén kellhet a harmadik helyhez, hogy legalább éremmel zárjunk. Azonban hogy jövőre mi lesz, az nagy kérdés.

Télen három játékos érkezett: Heffler az univerzális Horváth Adrián per Zivanovic-féle vonalat viszi tovább, csak valamivel magasabb szinten; Kukoc szükségből elmegy a szélen; Kosút pedig totális csőd. Az elképzelt négyvédős rendszerhez hozott játékosokból kettő bukta, menet közben kellett visszacsinálni az egész felkészülési időszakot.

Közben Kamber öregszik, Lovric dettó, ráadásul a kezdőből is kikerült, Bobál egyelőre nem hosszabbított, Kosút ugye felejtős, ha maradnánk a három belsővédős úton, akkor pillanatokon belül el kell jöjjön a felismerés: elfogytunk.

Miköben kívánom a bronzot, mint rövidtávon belátható eredményt, valahol hátul bennem van a gondolat, hogy szép és jó, de mi lesz jövőre? Tavaly ilyen gond nem volt, konkrétan semmi sem érdekelt, ami május 27. után lesz, egy volt a cél, meg kellett csinálni.

Aztán eljött május 28., majd augusztus, október, január, március és megint május. Az eredményesség akarása miatt tavaly szőnyeg alá söpört problémák most sorra másznak elő. Valahol még sajnálom is Supkát, amiért belecsöppent ebbe a szituációba. Ha tavaly komoly és végül lehetetlennek bizonyuló feladat volt EvdM-nek átvennie egy bajnokcsapatot, akkor Supka mit mondjon, miután kiderült, hogy szinte az összes erre a szezonra tervezett igazolás besült?

Soroljam? Latifu, Kukoc, Kosút, Pölöskei, valamint a picit korábban érkezett Kabangu, Deák, Villám egyértelműen holtvágány, miközben a túloldalon egyetlen Danilót, és egy még elfogadható Hefflert találunk. A két éve is szűkös keret frissítése, nemhogy nem sikerült, a távozott Hidi, Vaszke, Laczkó, Hajdú, Koszta, Nagy Sándor, Prosser, Botka, Zsótér és Balázs Zsolt hiányában nagyon ki vagyunk téve a sorsnak. Egy-egy sérülés, mint most Nagy Gerié, vagy egy ki tudja mi, ami volt Bobálnál, gyakorlatilag esélytelenné tesz minket, mert alig marad egy kezdőnyi minőségi játékosunk.

Egy ilyen aprósággal azért illett volna számolni előre, és mondom mindezt úgy, hogy a tavalyi év miatt nagyon sok mindent hajlandóak vagyunk elnézni, még akár azt is, hogy nem voltunk teljesen felkészülve a mi lesz utána? témára. És a mondatban a lényeges rész a „nem voltunk teljesen”, ami még véletlenül sem azt jelenti, hogy „egyáltalán nem”. Amit egy szurkoló megtehet, azt egy klubvezetés nem.

A Debrecen elleni meccs ezért tisztán a bronzról szól, és nem többről. Fura talán ezt mondanom, de ennek a csapatnak így, ebben a formában nincs nagyon jövője. Egy-két évet még elvegetálhat, ha a pár alapembere marad, ha az általuk ismert játékrendszer marad, azonban utól fogja érni a sorsa, hogy a legutóbbi pár átigazolási szezonban konkrétan nulla közeli azoknak a száma, akiket be tudtunk építeni a kezdőbe. Sőt, nem is nulla közeli, hanem konkrátan nulla, hiszen mind Heffler, mind Danilo inkább tekinthető részmunkaidősnek. Elég csak megnézni a tavaly téli felkészülés utáni első bajnoki kezdőnket:

Gróf – King, Lovric, Kamber, Bobál (Kabangu), Laczkó – Gazdag, Hidi, Koszta (Zsótér)- Lanzafame, Eppel (Holender)

A tizennégy játékosból nincs már Laczkó, Hidi, Koszta és Zsótér, kikerült a csapatból, de még a keretben van Lovric, már a keretben sincs Kabangu, és nyáron lejár a szerződése Kingnek és Bobálnak. A váz, ami megmaradt: Gróf – Kamber – Gazdag, Holender – Lanzafame, Eppel.

Másfél év alatt senkit sem építettünk be, hiába volt itt három különböző edző, hiába voltak bőven igazolások. A váz tényleg az utolsókat rúgja.

Mondom még egyszer: a Debrecen elleni mai meccs ezért tisztán a bronzról szól. Ez a csapat megérdemelné, hogy szépen búcsúzzon. Kaptunk tőlük nagyjából másfél gyönyörű évet, felejthetetlen meccseket, csodálatos hangulatot az ország összes stadionjában, ahol jártunk, és egy bajnokságot. Egy kibaszott bajnokságot, amiről talán már mindenki letett egy életre Kispesten, hogy jöjjön néhány ember, és megmutassa.

Hadd vegyem elő az egy évvel ezelőtti jelszót: akarom!

Igen, akarom ezt a bronzot, most már tényleg akarom. Ha egyszer búcsúzni kell, akkor búcsúzni kell. A vonat felfűtve, a bakter már emeli a sípját, emberek az ablakokban, a rokonok integetnek, meg kell tanulnunk elengedni a pillanatot.

címlapkép: az Ubuntu 18.04 alapértelmezett háttérképe. hatalmas volt a boldogságom, amikor megjelent a monitoromon. például ez a poszt már fölötte íródik. | a lokiblog posztja.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. || vh összes bejegyzése